Százkilencven frissen végzett állatorvost avattak doktorrá az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE). Ez remek hír, hiszen a 21. században az állatorvosok nemcsak a kis kedvencek és a haszonállatok gyógyításában, de az állatvédelemben is fontos szerepet töltenek be. Sőt, az agráriumban is meghatározó tevékenységet végeznek.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területre legutóbb 6000-en jelentkeztek első helyen, és a 77 százalék (4595 fő) sikeresen ugrotta át az akadályt, és nyert felvételt a választott képzésre.

Az idei tanévtől már harminc hallgatótól vállalja át a képzés költségeit az Állatorvostudományi Egyetem Alapítványa. Velük együtt mintegy 1800 fiatal, köztük a világ 62 országából 1200 külföldi koptatja a padokat a 2022–2023-as tanévben ennek az Európában jelenleg a negyedik helyre sorolt és folyamatosan megújuló állatorvosképző intézménynek a falai között. Az egyetem rektora, Sótonyi Péter nagyon elfogult a diákjaival, de szigorú követelményeket is támaszt velük szemben, mondván: csak olyan állatorvosokat érdemes képezni, akik a szakma elitjét képviselik.

A hallgatóknak és a betegeknek is megnyugtatóbb, ha a vénás vérvételt vagy a katéterbehelyezést nem valódi pácienseken, hanem az életjelenségeket valóságosan utánzó babákon gyakorolják be a leendő orvosok, ápolók. Legalábbis első körben. Így aztán szuper hír, hogy Európában először Magyarországon jött létre országos skill-laborhálózat a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen, valamint a hozzájuk tartozó 16 oktatókórházban. A Semmelweis Egyetemen már korábban megvalósult a Skill Centrum; az Állatorvostudományi Egyetemen pedig a hallgatók mostantól műegereken (is) gyakorolhatnak.