Arról van tehát szó, hogy szimulációs környezetben vált lehetővé a diagnosztikus, a terápiás és az életmentő beavatkozások gyakorlati oktatása a három egyetemi központban és a tizenhat megyei oktatókórházi laborban. A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság által létrehozott konzorciumi partnerség célja a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése volt az úgynevezett skill-laborok általánossá tételével a hazai egyetemi orvosképzés, valamint az egészségügyi szakképzés teljes spektrumában.
Az egyetemi klinikákon, egészségügyi intézményeknél korábban nem volt az orvosképzés és az egészségügyi szakképzés gyakorlati oktatásához korszerűen illeszkedő és rendszerbe szervezett klinikai demonstrációs alap-hálózat.
Hiánypótlásként olyan skill-laborhálózat létrehozására volt szükség, amely országszerte alkalmazható az egészségügyi ellátórendszerben, és segítségével minimalizálhatók a földrajzi, társadalmi, gazdasági különbségek. A skill-laborok jelentőségét napjaink legnagyobb egészségügyi kihívása, a Covid–19-járvány még inkább megerősítette.
Forrás: Unsplash
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 13,5 milliárd forintos támogatásával megvalósult projekt kiemelt eleme volt az egységes oktatási program kidolgozása és bevezetése is. A gyakorlati oktatásban módszertani kézikönyv, módszertani útmutató és oktatófilmek is segítenek a hallgatóknak a tudás átadásában.
A budapesti Semmelweis Egyetemen már 2013-ra vált rendszerszintűvé a skill- és szimulációs képzés. A Semmelweis Skill Centrum pályázatot 2011-ben nyerte el a Semmelweis Egyetem, és a megvalósítás egyik csúcspontja az Ernő utcai Semmelweis Szimulációs Központ átadása volt. Az egyetem Egészségtudományi Karának idén tavasszal átadott új épületében, a gyakorlatorientált stratégiai oktatási céloknak megfelelően, szintén kialakítottak skill-labort.
Az állatorvosképzésben mindeközben egyre nagyobb hangsúlyt kap az állatvédelem, ezen belül pedig a kísérleti állatok számának csökkentése. Ennek érdekében szerzett be nemrégiben az Állatorvostudományi Egyetem műegereket, amelyek segítségével a hallgatók megszerezhetik a laboratóriumi kísérletek szakszerű elvégzéséhez szükséges alaptudást.
A hat japán műegér művérrel tölthető fel a különböző mintavételi vizsgálatokhoz, gyakran használt „testrészeik” pedig cserével pótolhatók. A műállatkákat, amelyek darabja félmillió forint, az egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékén használják fel oktatási célokra, fokozatosan kiváltva az élő állatok alkalmazását a demonstrációs gyakorlati képzéseken. Az egérszimulátoroknak köszönhetően az alapoktatásban körülbelül 60-80, míg a posztgraduális oktatásban 150-200 élő egér menekül meg évente.
