Példakép

Szakmai gyakorlat: itt 300 cég közül választhatsz!

UNIside | 2022-09-21
Háromszáz olyan cég van, ahol a hallgatóink a szakmai gyakorlataikat el szokták végezni – mondta el Bíró István, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának dékánja.

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Ha egyetlen jellemzőt kéne kiemelni a Mérnöki Kar kapcsán, mi lenne az?

Roppant fontos, hogy a végzőseinknek már akkor, amikor a kezükbe veszik a diplomájukat, legyenek olyan kompetenciáik, amelyek segítségével képesek megállni a helyüket egy vállalati környezetben.

Pont azért, hogy a megfelelő tapasztalatokra szert tegyenek, a duális mellett egy kooperatív képzési formát is beindítottunk az egyetemen. Ez a kistestvére a duálisnak: később kezdődik és kevesebb időt ölel fel, de a tanulók így is 70 munkanapot töltenek el egy vállalatnál, ami alatt a szakmájukban jártasságot kapnak.

A laborjainkat szintén úgy szereltük fel, hogy a hallgatók manuális gyakorlatokat is tudjanak végezni. Emellett előadónak vállalati szakembereket is behívunk.

A gyakorlati tudás azért is fontos, mert a cégek nem szeretik, ha a felvételük után a kezdőknél hónapokat kell várni, mire szert tesznek a megfelelő rutinra.

Persze az oktatás során meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, mert fontos, hogy a diákok a szükséges elméleti tudásra is szert tegyenek.

Fotó: Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem alapítványi fenntartásban működik. Hogyan hatott a Mérnöki Kar életére a modellváltás?

Megváltozott az intézmény anyagi helyzete. Jobb körülmények között tudunk működni, már csak azért is, mert a jövedelmek jelentősen nőttek. A versenyszférában és az oktatás terén elérhető bérek között mindig is nagy volt a különbség, viszont ez most jelentősen csökkent, ami a mérnökképzés során különösen fontos.

Új perspektívák nyíltak meg előttünk, így például most már laborfejlesztésre is többet tudunk áldozni.

Az oktatás során mennyire használják a digitális eszközöket?

A pandémia miatt nálunk is át kellett hangolni az oktatás menetét, és távolsági tanításra kellett váltanunk. A laborhiányt volt, hogy különféle videós anyagokkal pótoltuk. Nyilván azoknál a szakoknál – például a mechatronikai mérnökinél – könnyebb volt az átállás, ahol eleve digitális eszköztárral kell dolgozni, de összességében a jelenléti oktatást nehéz kiváltani.

Hogy látja a képzési területük jövőjét?

A mi szakjaink közös nevezője a technológiai orientáltság. Azoknak a területeknek, ahol a végzőseink elhelyezkednek, legyen szó a műszaki ágazatokról vagy az élelmiszeriparról, mindnek komoly szerepe van a nemzetgazdaságban. A jövőjük biztosított.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet?

A karon körülbelül 800 nappali és bő háromszáz levelező tagozatos diák van. A karok között közepes méretűnek számítunk a Szegedi Tudományegyetemen. Már csak emiatt is – főleg a tanulócsoportok szintjén – a tanulók és az oktatók jól megismerhetik egymást. A hallgatói viszonyok épp olyan bensőségesek, mint általában a kisebb vidéki karokon.

Ráadásul egy mentorprogram is működik nálunk, amelynek a keretében az első éveseket kisebb csoportokba osztjuk, és rendelünk hozzájuk egy-egy fiatal oktatót, aki különféle tanácsadással segít megoldani a problémáikat.

A közösségi élethez hozzátartozik, hogy roppant jó a viszonyunk a vállalatokkal. Működik nálunk egy szakmai klub, amelynek a tagjaiból rendszeresen választanak maguknak a cégek évente 10-15 hallgatót. Azoknak, akiket kiszemelnek, különféle mérnöki feladatokat kell megoldaniuk az adott társaságnál. A fiatalos szemléletük miatt persze sokszor egészen más megoldással rukkolnak elő, mint a cégnél dolgozó régi motoros mérnökök. A vállalatoknak így segíteni tudunk az utánpótlásszerzésben.

Mindezeken felül szakesteket, bálokat rendeznek a diákok az egyetemen, így lehet mondani, hogy pezsgő a hallgatói élet nálunk.

Ha már szóba kerültek a vállalati kapcsolatok: hogyan veszik figyelembe a munkaerőpiaci igényeket?

Több vállalattal állunk kapcsolatban, háromszáz olyan cég van, ahol a tanulóink a szakmai gyakorlataikat el szokták végezni. Az együttműködések abban is megnyilvánulnak, hogy az üzleti világ igényeit beépítjük a tananyagba. A cégek képviselőivel arról is egyeztetünk, hogy az oktatás során mire helyezzük a hangsúlyt.

A szakdolgozatoknál szintén vannak külső partnerek. Amellett, hogy van egy belső témavezető, aki figyel arra, hogy a szükséges formai követelményeknek megfeleljen a dolgozat, konzulensként egy vállalati szakember is segít a hallgatónak.

Persze a munkaerőpiaci igényeknél fontos leszögezni, hogy ezeket minden vállalat másképp fogalmazza meg. Nekünk az is a feladatunk, hogy a cégek kérései alapján kialakítsunk egy megfelelő oktatási anyagot, amelynek az elsajátításával jól boldogulhatnak a tanulók.

Bár ez tőlünk független, a diákok a vállalati ösztöndíjakat is előszeretettel veszik igénybe. Az a tapasztalatunk, hogy a hallgatók jó része az utóbbi időkben egyre tudatosabban építi a szakmai pályáját.

Van olyan szak, amelyet esetleg kiemelne?

Mivel én is ezt végeztem el, a gépészmérnöki különösen kedves nekem, de a kar dékánjaként talán az egyik legizgalmasabbnak a mechatronikai mérnök szakot tartom, mivel ez a gépészmérnök, az informatikus és a villamosmérnök szak sajátos elegye.

Ráadásul ez elvezet a robotizáció, a dolgok internete világa és az automatizálás felé is. Úgy látjuk, hogy a legjobb hallgatóink erre a szakra járnak.

A diákoknak, akik ezt a területet választják, eleve nagy élmény, hogy a tanulmányaik alatt olyan szerkezeteket programoznak és építenek, amelyek aztán, ha ügyesek, úgy működnek, ahogy azt elképzelték.

Mit javasol azoknak, akiket nem vesznek fel az első helyen választott képzésükre?

Ha valaki feltétlenül arra a helyre szeretne bejutni, amelyet első helyen jelölt meg, akkor ezért utólag is tehet. A pótfelvételi előtt, ha van rá mód és lehetőség, lehet egy újabb nyelvvizsgát szerezni, de akár újra is lehet érettségizni. Vagyis lehet még gyűjteni további pontokat. 

Az biztos, hogy mindenkinek az lesz igazán a sajátja, amiért megküzd.