Új típusú szakemberekre lenne szüksége a magyar gyógyszeriparnak – az egyetemeken múlhat a fordulat

A magyar gyógyszeriparban egyre nagyobb szükség lenne olyan szakemberekre, akik egyszerre értenek a vegyészethez és az informatikához, az ilyen tudást biztosító egyetemi képzésekből azonban egyelőre kevés van. A BME-n rendezett szakmai egyeztetésen a Richter és az Egis vezetői, egyetemi rektorok és a tudományos és technológiai miniszter arról tanácskoztak, hogyan lehetne felgyorsítani az ágazat digitális fejlődését, és milyen új lehetőségeket teremthetne mindez a hallgatóknak és a pályakezdőknek.

A gyógyszergyártás digitalizációja különösen összetett feladat: a legmodernebb technológiákat gyakran évtizedek óta működő, szigorúan szabályozott üzemekben kell bevezetni. A hazai gyártók ráadásul jelentős versenyképességi nyomás alatt működnek, miközben a szükséges szakértelem és az intézményes együttműködés terén is vannak hiányosságok. Ezekről a kihívásokról egyeztettek október 15-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiai Digitalizáció Szakosztályának kezdeményezésére, az IFUA Horváth szakmai partnerségével rendezett találkozón.

Az autóipar már előrébb jár az egyetemekkel való együttműködésben

A résztvevő egyetemi vezetők szerint Magyarországon még nem alakult ki kellő számban olyan vegyész-informatikus képzés, amely a természettudományos ismereteket mélyreható digitális tudással kapcsolja össze. Az autóiparban már működnek olyan képzési formák, amelyeket az egyetemek közvetlenül az ipari szereplőkkel együttműködve alakítottak ki. A gyógyszeriparban viszont hasonló léptékű rendszer egyelőre nem jött létre, az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolatok pedig sokszor egy-egy szakember személyes elkötelezettségén alapulnak. A változás a hallgatóknak is előnyös lehetne: az ipari igényekhez igazodó képzésekkel már az egyetemi évek alatt megismerkedhetnének a gyógyszergyártás technológiai kihívásaival, és olyan összetett tudást szerezhetnének, amelyre a vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van.

A mesterséges intelligencia is átalakíthatja a gyógyszergyártást

A tanácskozáson a papírmentes gyártás, az elektronikus dokumentáció, a meglévő üzemek digitális korszerűsítése és a mesterséges intelligencia alkalmazása is szóba került. Utóbbi különösen ígéretes lehet a gyártási folyamatok szabályozásában, ugyanakkor a gyógyszeriparban az új rendszerek megbízhatóságát szigorú követelmények szerint kell igazolni. A vállalatok képviselői egy másik problémára is felhívták a figyelmet: a hazai gyógyszergyárak gyakran egymástól függetlenül keresnek megoldást ugyanazokra a digitalizációs és szabályozási kérdésekre.

Pedig számos olyan terület létezik, ahol a versenytársaknak is megérné együttműködniük. A tapasztalatok és a bevált módszerek megosztásával gyorsabban lehetne bevezetni az új technológiákat, és elkerülhetővé válna több párhuzamos fejlesztés. Ennek érdekében egy olyan országos együttműködési rendszer kialakítása is felmerült, amelyben a gyógyszergyárak, egyetemek, technológiai vállalatok és szabályozó hatóságok közösen tesztelhetnének új megoldásokat, indíthatnának kísérleti fejlesztéseket és képzési programokat. Külön figyelmet kaphatna a már dolgozó szakemberek továbbképzése is, akár nemzetközileg elismert tanúsítványokra épülő programokkal.

Most a konkrét programok kidolgozása következhet

A kerekasztalon Charaf Hassan, a BME rektora, Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora, Honti Barbara, a BME vegyipari digitalizációs szakértője, Fehérdi Zsolt, az Egis műszaki vezérigazgató-helyettese és Heiszmann Gábor, a Richter informatikai vezetője vett részt. A beszélgetést Finta Zoltán, az EUROAPI Global ipari erőforrások digitalizációs igazgatója és Vida Gábor, az IFUA Horváth gyógyszeriparért felelős partnere vezette. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter hangsúlyozta, hogy a gyógyszeripar Magyarország számára tudományos, ipari és gazdasági szempontból egyaránt stratégiai jelentőségű.

„Meggyőződésem, hogy Magyarország versenyképességének egyik kulcsa az, hogy a tudást, a technológiát és az ipari tapasztalatot képesek legyünk összekapcsolni” – fogalmazott.

A résztvevők szerint újabb önálló intézmény létrehozása helyett a meglévő szereplők tartós együttműködésére érdemes építeni. A következő lépés a legsürgetőbb fejlesztési területek kijelölése és az első közös programok előkészítése.