Magyarország legeredményesebb Európai Uniós Horizon pályázója a BME lett

Elnyert források felhasználásáról, kutatási mintaprojektekről, elismert kutatói életpályákról és a sikeres pályázati fellépésről szólt a „Horizon Nap a Műegyetemen” BME rendezvény.

2023. november 22-én a BME központi épületének Dísztermében megrendezett esemény célja részben az volt, hogy bemutassa a Műegyetem eddigi sikeres szerepléseit, azt az eredményes kutatási és fejlesztési tevékenységet, amelyet az Európai Unió már az előző és a jelenlegi pályázati ciklusban is támogatásra érdemesnek, ígéretesnek talált. Szó esett azokról a kutatókat, szakértőket támogató megoldásokról is, amelyet a BME alma materként biztosít az intézményi akadémiai közösség azon tagjainak, akik ígéretes felfedező vagy alkalmazott kutatásokat fontolgatnak.

Ismered a BME-t? Érdemes ezt a friss anyagunkat is elolvasnod:

Tényleg kockák a műegyetemisták? Titeket kérdeztünk, milyen a BME-n tanulni! BME Nyílt Nap

Az előző és a jelenlegi támogatási időszakban is a BME a legsikeresebb hazai pályázó

A Horizon Europe keretprogram elődjében, a 2014-2020 között működő Horizon 2020 keretprogramban a Műegyetem volt a legsikeresebb magyar pályázó.

A jelenlegi Horizont Európa programban is a BME az élenjáró hazai szereplő. 2023 novemberéig már 28 nyertes projektje van az intézménynek, és a Műegyetem számára megítélt támogatás több mint 11 millió euró. A sikeres eredményekhez nagymértékben hozzájárul az a Magyarországon egyedülálló kompetenciatérkép, amellyel 320 műegyetemi kutató és 110 kutatócsoport eredményei érhetők el a BME kereshető adatbázisában.

Vezető kutatóink szakértő bírálóként is részt vesznek a pályázati folyamatban, ez által olyan gyakorlati tapasztalatokhoz jutnak, amelyek átadásával hozzájárulhatnak további sikeres műegyetemi pályázati anyagok, kutatási tervek összeállításához.

Horizon Europe Nap Műegyetem, fotó: BME

A „Horizon Nap a Műegyetemen” című rendezvényt Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese nyitotta meg. Kiemelte, hogy a Műegyetem számára létfontosságú, hogy hatékonyan hozzáférjen az európai közösség kutatásokat finanszírozó forrásaihoz, ehhez aktívan részt kell vennie a kiválósági, innovációs és felsőoktatási együttműködésekben. Az előadó kiemelte a Horizon Europe program struktúráját pilléreit és pályázási lehetőségeit. Ismertette az eddigi eredményeket a pályázatok számát és finanszírozását illetően, valamint kitért arra, hogy az egyetem milyen eszközökkel tudja segíteni a pályázatokat. Külön kiemelte a kompetenciatérkép és a kompetenciavásárok szerepét, amelyek segítségével még hatékonyabban egymásra találhatnak a konzorciumi partnerek.

Levendovszky János szerint a Műegyetem számára is mérvadó az Európai Unió 2022-ben megfogalmazott egyetemi stratégiája, amelyben a közösség a felsőoktatási intézményeket világítótornyoknak aposztrofálta négy fő feladattal: az európai kutatói potenciál megerősítése, a jövőbe mutató képességek, diverzitás és inkluzivitás erősítése, a digitális és zöld transzformáció vezetése, valamint a versenyképesség és az EU-s felsőoktatás vonzóvá tétele.

A rendezvényen Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények mindegyikének törekednie kell olyan tudományos programok életre hívására, amelyben aktív szerepet vállalhatnak a fiatal kutatók, PhD-hallgatók, vagyis a legfiatalabb akadémiai generáció. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézményeknek meg kell határozniuk saját stratégiájukat, tisztában kell lenniük az elérhető kompetenciáikkal és a belső erőforrásaikkal, hogy ennek tudatában felelősséggel tekintsenek a jövőbe. A pályázatokban való szerepvállalás kapcsán kifejtette, hogy az elnyert konkrét támogatási összeg jelentősége mellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy egy konzorciumi részvétel egyben az új know-how-hoz való hozzáférés lehetőségével is kecsegtet.

Műegyetemi sikertörténetek a Horizon Europe keretprogramokban

A rendezvényen több műegyetemi sikertörténetet is bemutattak a Horizon Europe keretprogramra sikerrel pályázó kutatók.

Kéri Barbara, a BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék munkatársa bemutatta a tanszéken létrejött folyami hidraulikai csoportot, amelynek főbb kutatási témái (a hordalék, a műanyag, illetve a hajók keltette hullámok) több nemzetközi projekt alapjául szolgáltak (INTERREG DanubeSediment, Danube4all, ReNEW).

Makk Péter, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének egyetemi docense, az MTA-BME Lendület Korrelált van der Waals Struktúrák Kutatócsoport vezetője a Horizon Europe keretprogram részeként az ERC „Consolidator Grant” kategória egyik idei győzteseként részesült támogatásban: 5 évig közel 2 millió euróval finanszírozza az európai közösség Makk Péter kutatási terveit.

A műegyetemi kutató a szilárdtest- és nanofizika egyik legaktívabban vizsgált és egyben újdonságnak számító területén folytat alapkutatásokat. Elemzései jelentősen hozzájárulhatnak a korrelált elektronrendszerek (például magas hőmérsékletű szupravezetők) viselkedésének megértéséhez, továbbá ezekkel a módszerekkel akár új anyagtípusok is létrehozhatók, illetve a jövőbeli elektronikai eszközök tervezésénél fontos szempontokra világíthatnak rá.

A cikket bővebben elolvashatja az alábbi linken: https://www.bme.hu/hirek/20231124/Magyarorszag_legeredmenyesebb_europai_unios_palyazoja_a_BME