Az első nemzetközi nőnap eredete az 1800-as évek közepére vezethető vissza, amikor a textiliparban dolgozó nők New Yorkban kénytelenek voltak sztrájkot hirdetni az emberibb munkafeltételekért és méltányos bérekért.
Ezek az események ösztönözték az első női jogi harcokat, és a 20. század elején egyre több országban merült fel az igény a nők munkavállalási és politikai részvételi jogának biztosítására.
Clara Zetkin, a német kommunista politikus és feminista vezető az 1900-as évek elején javasolta, hogy minden évben legyen egy nap, amely a nők ügyeinek szenteltetik. Az első nemzetközi nőnapot 1911-ben tartották meg, és azóta is az egyenlőségért, a nők jogaiért és a női szolidaritásért vívott harc napjává vált.
Az évtizedek során a nemzetközi nőnap jelentősége és üzenete átalakult. Bár kezdetben a nők munka,- és választójogért folytatott küzdelemére összpontosított, napjainkban egyre inkább hangsúly kerül a nők elleni erőszak, a családon belüli erőszak és más nők elleni diszkrimináció elleni küzdelem fontosságára is.
A nemzetközi nőnap nem csupán a múltbeli harcokra emlékeztet, hanem lehetőséget nyújt a jelenlegi társadalmi kihívásokra való figyelemfelhívásra is. Fontos, hogy megemlékezzünk azokról a nőkről, akik előttünk jártak, és tisztelegjünk azok előtt, akik ma is az egyenlőségért küzdenek.
Az ünneplők különféle módon fejezik ki tiszteletüket és elismerésüket a nemzetközi nőnapon: közösségi eseményeket szerveznek, pódiumbeszélgetéseket tartanak a női jogokról, vagy egyszerűen csak kifejezik hálájukat és tiszteletüket a körülöttük lévő nők iránt.