Az utóbbi években folyamatosan nő azon magyar diákok száma, akik a középiskola elvégzése után külföldön folytatják tanulmányaikat. A tehetséggondozó – többek között a külföldi felvételikre történő felkészülést segítő – oktatási programokat kínáló Engame Akadémia becslése szerint a 2021–22-es tanévben több mint 16 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben. Hosszú ideje Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, Dánia és Hollandia számít a legnépszerűbb célországnak.
Információs tábla az amszterdami egyetem egyik épülete előtt (Fotó: 123rf)
A brexit miatt ugyanakkor az Egyesült Királyság népszerűsége jelentősen csökkent: az oda felvételiző magyar diákok száma ebben az időszakban még 1100 volt, 2022–23-ra pedig már csak 315. Ezzel párhuzamosan nőtt az érdeklődés Írország iránt azok körében, akik korábban az Egyesült Királyságba készültek továbbtanulni (hasonló okokból a számos angol nyelvű képzést kínáló Hollandia és Dánia is egyre több magyar diákot vonz).
Lévai Balázst, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetőjét arról kérdeztük, mire érdemes figyelniük azoknak a magyar diákoknak, akik ezen nyugat-európai országok vagy az Egyesült Államok (ahol mintegy 600-700 magyar hallgató tanul) valamelyik egyetemén szeretnének továbbtanulni. Az iskola melletti kiegészítő képzést nyújtó Engame Akadémiának ugyanis jelentős tapasztalata van a külföldi felvételik terén: a 2021–22-es iskolaévben például a náluk végzett 102 tanuló összesen 487 jelentkezést nyújtott be külföldi egyetemekre, amelyeknek 75 százaléka (365 jelentkezés) volt sikeres, azaz diákonként átlagban 3-4 sikeres felvételivel zárták a múlt évet.
„Először is azt hangsúlyoznám ki, hogy aki külföldön szeretne továbbtanulni, annak időben el kell kezdenie a felkészülést a felvételire, ugyanis több helyen a jelentkezési határidők korábbiak az itthon megszokott, februári időponthoz képest. A brit egyetemekre január 25-ig kell a jelentkezést leadni, míg az oxfordi, a cambridge-i egyetem, valamint az orvosi szakok esetében október 15. volt ez az időpont. Írországban is február 1-jére lezárul a jelentkezési folyamat” – mondta Lévai Balázs.
Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője (Fotó: Engame Akadémia)
A külföldi egyetemre való jelentkezéskor számos olyan felvételi követelménnyel szembesülhet a felvételiző, amelyekre 1-2 hónap alatt csak igen nehezen lehet felkészülni.
Azzal pedig előre érdemes tisztában lenni, hogy már a jelentkezéskor kérik-e a nyelvvizsgát, vagy elég azt később beküldeni.
Fontos szempont az is, hogy a felvételi követelményeket mennyire kötik az érettségihez. Gyakran előfordul, hogy két emelt szintű érettségit kérnek, és sokszor megszabják azt is, hogy milyen tárgyakból milyen szinten kell érettségizni. Az ír egyetemek például a korábbi helyzethez képest kevésbé értékelik a magyar érettségi eredményeket, ezért az ide jelentkező diákoknak abszolút javasolt, hogy emelt szintű érettségit válasszanak.
„Emellett vannak olyan helyek, ahol mindenképpen le kell tenni az egyetem saját felvételi vizsgáját, vagy egy általuk meghatározott nemzetközi vizsgát. Bár Ausztriában a legtöbb esetben nincs felvételi, a szomszédos országban egyes képzéseknél, például a jogi, orvosi szakoknál – ahogy az a többi országra is jellemző – külön felvételit tartanak” – emelte ki Lévai Balázs.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy
Az egyetemi tanszékek döntése, hogy kit vesznek fel hallgatóik közé, ezért a felvételi követelményeknek csak egy részét teszik ki a tanulmányi eredmények.
Emellett a külföldi egyetemek nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a felvételi folyamatban kiderüljön a felvételiző motivációja, érdeklődése a választott szak iránt. A legtöbb országban – ha nem is minden szak esetében – így motivációs levelet, vagy a motivációt vizsgáló kérdésekre rövid esszé jellegű válaszokat kell írni. Ezek a motivációs levelek, esszék pedig alapul szolgálhatnak az esetleges szóbeli fordulóhoz is.
A brit és az amerikai egyetemeken, valamint a legtöbb esetben Hollandiában a motivációs levél mellett ajánlólevelet is kérhetnek a jelentkezéshez, amelyben egy tanár (lehet az az osztályfőnök vagy akár az iskola igazgatója) írja le szakmai véleményét az adott diákról.
Ami pedig a kinti tanulás pénzügyi feltételeit illeti, a magyar diákok között népszerű nyugat-európai országok közül Ausztriában, Dániában, Írországban és Németországban az EU-ból érkező külföldiek számára is tandíjmentes a tanulás. Ausztriában, Németországban és Írországban viszont adminisztrációs díjat számolnak fel (ami az előbbi két országban kisebb költséget jelent, viszont Írországban ez 3000 euró).
Hollandiában 2168 euró egy évre a tandíj (az első évben mintegy 1100 euró kedvezmény jár). Az USA-ban 3700-60 000 dollár közötti lehet a tandíj, diákhitel pedig nincs.
Az Egyesült Királyság egyetemeinek népszerűsége pedig főképp azért csökkent a magyar diákok körében, mert a brexit következtében az EU-ból érkező diákok számára jelentősen megnőtt a tandíj mértéke. A korábbi, mintegy 9250 fontnyi összeg helyett évente 10 000–38 000 font tandíjat is fizethetnek az uniós diákok. Továbbá a brexit miatt a diákhitelre vonatkozó lehetőségüket is elveszítették az EU-ból érkező hallgatók – jegyezte meg Lévai Balázs.
Dániában viszont az a szabály, hogy az EU-ból érkező diákok is jogosultak diákhitelre, amennyiben legalább havi 43 órát dolgoznak tanulmányaik mellett.
A magyar diákok egyre népszerűbb célpontjával, Hollandiával kapcsolatban – ahol 2021–22-es tanévben közel 2 ezer magyar hallgató tanult – korábban írtunk arról, hogy az ottani egyetemek egyre nehezebben birkóznak meg a külföldi hallgatók számának utóbbi években tapasztalt jelentős emelkedésével. A több mint 12 ezer külföldi diák által látogatott amszterdami egyetem az angol nyelvű képzésekre bevezetett létszámplafonnal kezelné a helyzetet, azonban ezt a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé.
A mintegy 1200 fős magyar hallgatói közöséggel bíró Dániában pedig nemrégiben az okozott jelentős felháborodást az egyetemek körében, hogy a kormányzat a mesterszakok felénél egy évre rövidítené a képzés idejét.
