A dán kormány által beterjesztett törvényjavaslat szerint a jelenlegi mesterszakok mintegy 35 százalékánál az eddigi kettő helyett egy évre rövidülne a képzés, míg egy másik 15 százalék esetében „szakmai mesterképzéssé” válnának a kurzusok. A The Local angol nyelvű dán portál ismertetése szerint utóbbi képzések időtartama egytől négy évig terjedhetne, de a hallgatóknak tanulmányaik közben legalább heti 25 órát kellene dolgozniuk oly módon, hogy a teljes tanulmányi idő egyéves kurzusnak felelne meg.
A kormányzat konkrétan nem részletezte, hogy mely képzések időtartama rövidülne meg, azonban azt elismerte, hogy a változtatás főként a humán és társadalomtudományi szakokat érinti, amelyek mintegy 70 százalékánál feleződne meg a mesterképzés ideje. Eközben a természettudományi szakokat nagyrészt érintetlenül hagyná a reform: az orvosi képzések 90, míg a természettudományi és műszaki képzések 70 százaléka terén nem történne változtatás.
Fotó: 123rf
Az egyévesre rövidülő mesterképzéseknél intenzívebbé válna az oktatás, miután a diákok heti óraszáma megnövekedne a kétéves képzésekhez képest. Tavaly közel 150 ezer diák tanult a dán felsőoktatásban, közülük 64 ezren jártak mesterképzésre.
A reform révén a kormányzat szerint 2 milliárd koronát (mintegy 115 milliárd forintot) lehetne megspórolni, amely összeget a szakképzésbe, köztük nővérek, tanárok, szociális munkások képzésébe fektetné a kabinet. Az oktatási miniszter, Jesper Pedersen azzal is indokolta a reform szükségességét, hogy ezzel „jobban felkészítik a diákokat a munkaerőpiacra”.
A jogi, társadalomtudományi területen dolgozó munkavállalókat, illetve diákokat képviselő szakszervezet szerint a kormányzat javaslata viszont rontaná az oktatás minőségét. A szakszervezet vezetője szerint a munkaerőpiacon valójában a mesterképzést elvégző diákok iránt van nagy kereslet, és nem az alapképzést végzettek iránt.
A kormányzat által kinevezett, reformjavaslatokat kidolgozó bizottság a jelenlegi rendszer egyik problematikus pontjának tartja, hogy a mesterképzésen tovább tanuló diákok szinte mindegyike a saját szakján vág bele a mesterképzésbe, és nem egy másik szakon. A bizottság szerint a kétéves mesterképzések jellemzően kutatókat képeznek ki, és nem a munkaerőpiaci igényeknek felelnek meg.
A dán kereskedelmi kamara oktatási politikáért felelős vezetője szerint viszont kérdéses, hogy miként fognak a diákok a négyéves mesterképzés után állást találni, ha közülük sokan az ötéves képzés után is nehezen helyezkednek el.
A roskildei egyetem rektora szerint az egyéves humán mesterképzések „kevésbé lennének vonzóak” a diákok számára. Továbbá úgy véli, hogy a reform nem szolgálja az üzleti szféra igényeit sem: idézte a dán mérnöki szövetség megbízásából készült tanulmányt, miszerint 2030-ra a dán gazdaságból 16 ezer társadalomtudományi szakon végzett diplomás fog hiányozni, miközben a mérnöki, műszaki és IT diplomások terén csak 13 ezres hiány lesz.
A dán egyetemek szövetsége „nagyon radikálisnak” nevezte a tervezett reformot. A szövetség igazgatója szerint a négyéves egyetemi képzés nem tudna valódi minőségi oktatást eredményezni. Az aarhusi egyetem rektora is úgy véli, hogy a tervezett változtatás az egyetemi oktatás minőségét rontaná le.
A külföldön tanuló magyar egyetemisták körében Dánia igen kedvelt országnak számít. A tehetséggondozó programokat kínáló Engame Akadémia által összegyűjtött adatok szerint az észak-európai állam az ötödik legnépszerűbb országnak számít (Ausztria, Németország, Egyesült Királyság, Hollandia után). A 2020/21-es tanévben mintegy 1200 magyar diák tanult az észak-európai országban.
Dánia azért népszerű a magyarok körében, mert viszonylag sok angol nyelvű képzés érhető el az országban, illetve a felsőoktatás a dánok mellett a többi EU-tagállamokból érkező diákok, így a magyarok számára is ingyenes. Emellett a diákok állami ösztöndíjat is kapnak a megélhetési költségeik fedezésére, amit nem kell visszafizetni a diploma megszerzése után.
A dán egyetemek igen jól szerepelnek a globális felsőoktatási rangsorokban. A Quacquarelli Symonds (QS) idei rangsorában a világ legjobb 350 egyeteme között 5 dán intézmény található. Összehasonlításképpen, az idei QS-rangsorban a legjobb eredményt elérő hazai intézményt, a Szegedi Tudományegyetemet az 551-560. helyre rangsorolták.
Egyéves mesterképzéseket amúgy a világ legjobb egyetemei közé tartozó intézmények is fel szoktak kínálni a hallgatók számára. De ebben az esetben egy alternatív, a hallgatók által választható lehetőségről van szó, és nem arról, hogy az adott szakon csak egyéves mesterképzésre járhatnak a diákok, mint ahogy az most a dán kormány terveiben szerepel. Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetemen a 2023/24-es tanévtől négy népszerű mesterszakot a szokásos két év helyett már egy év alatt is el lehet végezni.
