A Bizalmi Kör, Magyarország elsőszámú vezetői klubja, az RSM Hungary Zrt. és az Egyensúly Intézet arra vállalkozott, hogy egy közös kutatás keretében eloszlatja a cégvezetők körében a mesterséges intelligencia térnyerése miatti aggodalmakat.
A nagy AI&Leadership kutatás egy 38 kérdéses kérdőívből és 2 fókuszcsoportból tevődött össze, melyekben kizárólag hazai cégvezetők vettek részt. A kérdéssort április végéig közel 300-an töltötték ki.
A kutatás részeredményeiből már most látszik, hogy a vezetők több, mint fele lehetőséget lát a mesterséges intelligenciában, nem pedig veszélyt. A válaszadók 21 százaléka úgy véli, hogy a cégén belül az MI fő stratégiai terület.
„Talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt időszakban az AI, a mesterséges intelligencia lett a vezetői lét központi témája. Nagyjából mindenki érti, hogy itt van körülöttünk, viszont a többség még nem tudja, hogy ezt a gyakorlatban miként fogja alkalmazni. Tudjuk, hogy jön, de nem tudjuk még megfogni” – jelentette ki Gangel Péter, a Bizalmi Kör vezetői klub alapítója.
Gangel Péter megjegyezte, hogy jelenleg is egy átstruktrálódás zajlik a szemünk előtt.
„Már most új szolgáltatásokat, cégeket hívott életre az AI. Az AI&Leadership kutatásunkban is kiderült, hogy a válaszadóink domináns része arra számít, hogy a ma ismert munkahelyek többsége öt vagy tíz év múlva már nem lesz velünk. Arról nem beszélve, hogy ez a technológia alapjaiban fogja megváltoztatni a versenytársak közötti erőviszonyokat” – hangzott el.
Itt hozott egy konkrét példát is, egy klubtaguk esetét, aki elmondta, hogy a chatGPT annyit segít már neki, hogy szövegírót nem is kell már felvennie a cégéhez, így egy másik fontos pozícióra maradt forrása.
A kutatásban többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire tartják a vállalkozások stratégiai kérdésnek a mesterséges intelligencia alkalmazását. A válaszadók 21 százaléka mondta fő stratégiai területnek, míg 44 százalékuk szerint fontos, de nem stratégiai terület. Az AI alkalmazása kapcsán pedig a kitöltők több mint fele azt a választ adta, hogy az elmarad az elvárásaiktól.
„Továbbá az is meglepő volt számunkra, hogy a cégek több mint fele nem nyújt semmiféle támogatást ahhoz, hogy a munkatársaik hatékonyan tudják feltérképezni ezt a világot” – ismertette az alapító.
Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet szakértője szerint „mindenki a mesterséges intelligenciáról, illetve annak jövőjéről beszél. Pedig az MI maga a jövő. A jövő jövője. De érdemes tisztázni, hogy ennek három fajtája van. Van az általános mesterséges intelligencia, amely képes mindarra, amire az ember is, de ez még nem elérhető. Az úgynevezett szűk mesterséges intelligencia rutinfeladatok megoldására alkalmas. A harmadik típus pedig a széles körű, amely vélhetően gyors győzelmet hozhat majd az üzleti élet számára”
Kozák ezt követően mondott néhány példát arra, hogy az üzleti környezetben miként jelenhet meg a mesterséges intelligencia. „Kreatív asszisztensként az MI előkészítheti például egy jogi osztály szerződéseit, a szövegíróknál pedig inspirációkat adhat, esetleg összeállíthatja az első koncepciókat. De bonyolult pénzügyi és adminisztrációs feladatokban is segédkezhet. Ilyen és ehhez hasonló feladatokat lát majd el a Microsoft rövidesen magyar nyelven is elérhető CoPilot rendszere is” – hangzott el.
„A másik felhasználási területe a fogyasztói kapcsolatok ellátása vagy a különféle adatok – egészségügyi, személyes – feldolgozása, átvilágítása. Egyes változatai tünetek alapján képesek a különféle betegségeket is beazonosítani. A harmadik lehetőség pedig az, mikor a mesterséges intelligencia digitális élményt ad vagy ő maga az élmény” – fűzte hozzá.
Arra is rávilágított, hogy az MI mintegy 15-20 évvel hamarabb robbanhat be a mindennapokba, mint azt eredetileg prognosztizálták. Korábban több szakértő is azt gondolta, hogy számos MI funkció csak később kerül gyakorlati alkalmazásba, és a ma legmagasabb szintnek gondolt állapotát csak a 2040-es évekre éri majd el.
A kutatás részletes eredményeit a május 16-i Trust Summiton ismertetik majd, ahol a résztvevők arra is választ kaphatnak majd, hogy a jövőben miként lehet az életük és a vállalkozásuk része a mesterséges intelligencia.
A szakértő szerint a Trust Summit és a kutatás lényege is az, hogy „rajta tartsuk a mesterséges intelligencia kérdés ütőerén az ujjunkat, és megvizsgáljuk, hogy mennyire terjedt már a vállalkozók körében. Illetve, hogy megtudjuk milyen kockázatokat és kihívásokat látnak benne. Azonban ehhez nem elég egy alkalom, ezt majd a jövőben folyamatosan nyomon kell követni, és fontos, hogy több szektor hozzáállását is megismerjük” – húzta alá Kozák Ákos.
Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary Zrt. vezetője – 2023-as Leader of the Year díjat is elnyerte – elmondta, hogy a pénzügyi szektor jellemzően gyorsan adaptál. „Az új technológiák és innovációk vonatkozásában már csak a hatékonyság növekedés miatt is gyorsan és eredményesen alkalmazza. Ugyanakkor azt látjuk, hogy még a nagyobb cégek is csak az elején vannak ennek az utazásnak” – magyarázta.
Kalocsai Zsolt kitért a közelgő Trust Summitra is. Kijelentette, hogy már a kutatás részeredményei is arra engednek következtetni, hogy a részletesebb elemzés után a résztvevők egy hűha-élménnyel fognak hazamenni. „Azoknak a cégvezetőknek, akik eddig még nem vették komolyan az AI-forradalmat, a rendezvény nagy valószínűséggel fel fogja nyitni a szemét”– tekintett előre a cégvezető.
