Jelentős lemaradásból indulna a magyar tudomány felzárkóztatása

A magyar kutatás-fejlesztés több fontos mutatóban is jelentősen elmarad az uniós átlagtól – derül ki a Tudományos és Technológiai Minisztérium új tudományos és innovációs stratégiájának javaslatából. Mint arról az index.hu beszámolt: a dokumentum 2030-ra a GDP 2 százalékára emelné a K+F-ráfordítást, miközben a kutatói létszám, a nemzetközi pályázati eredményesség és a tudományos publikációk hatása terén is javulást céloz.

A helyzetértékelés több ponton is látványos különbséget mutat az uniós átlaghoz képest. Magyarországon egymillió lakosra 2030 kutató jut, miközben az EU-ban átlagosan 4698. A legtöbbet idézett tudományos publikációk között a magyar kutatások aránya 6,2 százalék, az uniós átlag pedig 11 százalék. Különösen nagy a különbség az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainál: a magyar kutatók sikerességi aránya 2,6 százalék, szemben az uniós 12 százalékkal.

A stratégia ezért 2030-ra több mutatóban is érdemi előrelépést vár. A kutatói létszámot egymillió lakosonként 5000-re emelnék, a kiemelkedően idézett publikációk arányát 10 százalékra, az ERC-pályázatok sikerességét pedig 8 százalékra növelnék. A cél nem pusztán a több kutató, hanem a nemzetközileg is láthatóbb és versenyképesebb magyar tudomány.

Ehhez a finanszírozásnak is változnia kellene. A tervezet szerint a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások arányát a jelenlegi 1,38 százalékról 2030-ra a GDP 2 százalékára emelnék, 2035-re pedig a 3 százalékos szint elérése a cél. A stratégia készítői egy többéves finanszírozási keret kialakítását is javasolják, hogy a kutatóhelyek hosszabb távon is tervezhessenek.

Lecserélnék a HUN-REN vezetését

A stratégia az intézményi rendszerben is komoly változásokat irányoz elő. Mint arról a telex.hu beszámolt: a tervek szerint a HUN-REN ismét a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódó kutatóhálózatként működne, és a jelenlegi vezetést az ősz folyamán új elnöki és irányító testület válthatja fel. A bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontokat szintén visszaillesztenék a kutatóhálózatba. A Bay Zoltán Kutatóhálózat jövőjéről még nincs végleges döntés, de várhatóan az új Magyar Alkalmazott Kutatási Hálózat része lesz.

A finanszírozási rendszerben is több konkrét cél megjelent. A támogatási rendszerben külön pillért kapna a tehetséggondozás, a kiválósági kutatás és az ötletek gyakorlati megvalósítását segítő, úgynevezett misszióvezérelt kutatás. Utóbbiakra 60 milliárd forintos keretet terveznek, a kiválósági kutatások támogatását pedig szintén jelentősen növelnék.

A stratégia az egyetemi tehetséggondozásban is változást hozhat. A tervek szerint a középiskolától az egyetemig erősítenék a kutatói pálya felé vezető programokat, a kiválósági képzéseket pedig a bölcsész- és társadalomtudományok irányába is kiterjesztenék. A tehetséggondozás támogatására 2029 végére 20 milliárd forintos keretet céloznak meg.

A nemzetközi kutatási kapcsolatok helyreállítása szintén hangsúlyos elem. A stratégia készítői az Európai Bizottság és az Európai Kutatási Tanács vezetőivel is egyeztettek arról, hogyan erősíthetné Magyarország a jelenlétét az európai kutatási rendszerben. A tervek szerint a magyar egyetemek október végétől ismét teljes körűen bekapcsolódhatnának a Horizont Európa programba, miközben az ERC-pályázatokra való felkészülést és a nemzetközi pályázati jelenlétet is külön programokkal erősítenék.

Alkalmazott kutatás és mesterséges intelligencia

Az intézményi átalakítás mellett az alkalmazott kutatásnak is nagyobb szerepet szánna a stratégia. Egy 11 intézetből álló Magyar Alkalmazott Kutatási Hálózat jöhet létre, amely a tervek szerint 2031-re mintegy 2000 kutatót és mérnököt foglalkoztatna. A hálózatban olyan területek is kiemelt figyelmet kaphatnak, mint a mesterséges intelligencia vagy a félvezető-technológia.

Az MI-kutatás külön programot is kapna. Négy év alatt 75 millió eurót fordítanának arra, hogy száz kiemelkedő MI-kutatót Magyarországra hozzanak vagy itthon tartsanak. A tervek között húsz, jelenleg külföldön dolgozó magyar kutató hazatérésének ösztönzése, valamint 80 hazai képzésű posztdoktori kutató támogatása is szerepel.

Többéves finanszírozást sürgetnek

A stratégia megvalósítása jelentős állami forrásokat igényelne. A dokumentum szerint a kitűzött célok eléréséhez összesen mintegy 810 milliárd forintra lehet szükség. A készítők szerint ugyanakkor nemcsak a források nagysága, hanem a kiszámíthatóságuk is fontos: olyan finanszírozási kerettörvényt vezetnének be, amely több évre előre biztosítaná a kutatás-fejlesztés támogatását.

A tervezet arra is kitér, hogy az innovációs célokra létrehozott állami alapból az elmúlt tíz évben 375,8 milliárd forintot vontak el. A mostani elképzelések szerint az NKFIH rendelkezésére álló forrásokat fokozatosan növelnék, 2029-re pedig mintegy 225 milliárd forintos kerettel számolnak.

A stratégia egyelőre javaslat, így a benne szereplő intézkedések és összegek még változhatnak. A célkitűzések azonban jól kirajzolják a magyar kutatási rendszer fejlesztésének irányát: nagyobb kutatói kapacitással, erősebb egyetemi tehetséggondozással, több alkalmazott kutatással, intenzívebb nemzetközi jelenléttel és kiszámíthatóbb finanszírozással javítanák a magyar tudomány versenyképességét.