Jelentős lemaradásból indulna a magyar tudomány felzárkóztatása
Szerző: Devecsai János - 2026.08.27.
A magyar kutatás-fejlesztés több fontos mutatóban is jelentősen elmarad az uniós átlagtól – derül ki a Tudományos és Technológiai Minisztérium új tudományos és innovációs stratégiájának javaslatából. Mint arról az index.hu beszámolt: a dokumentum 2030-ra a GDP 2 százalékára emelné a K+F-ráfordítást, miközben a kutatói létszám, a nemzetközi pályázati eredményesség és a tudományos publikációk hatása terén is javulást céloz.
A helyzetértékelés több ponton is látványos különbséget mutat az uniós átlaghoz képest. Magyarországon egymillió lakosra 2030 kutató jut, miközben az EU-ban átlagosan 4698. A legtöbbet idézett tudományos publikációk között a magyar kutatások aránya 6,2 százalék, az uniós átlag pedig 11 százalék. Különösen nagy a különbség az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainál: a magyar kutatók sikerességi aránya 2,6 százalék, szemben az uniós 12 százalékkal.
A stratégia ezért 2030-ra több mutatóban is érdemi előrelépést vár. A kutatói létszámot egymillió lakosonként 5000-re emelnék, a kiemelkedően idézett publikációk arányát 10 százalékra, az ERC-pályázatok sikerességét pedig 8 százalékra növelnék. A cél nem pusztán a több kutató, hanem a nemzetközileg is láthatóbb és versenyképesebb magyar tudomány.
Ehhez a finanszírozásnak is változnia kellene. A tervezet szerint a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások arányát a jelenlegi 1,38 százalékról 2030-ra a GDP 2 százalékára emelnék, 2035-re pedig a 3 százalékos szint elérése a cél. A stratégia készítői egy többéves finanszírozási keret kialakítását is javasolják, hogy a kutatóhelyek hosszabb távon is tervezhessenek.
Az intézményi rendszerben is változások jöhetnek. A tervek szerint ismét egységes kutatóintézeti hálózat működne a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódva, miközben az alkalmazott kutatás is nagyobb hangsúlyt kapna. Egy 11 intézetből álló hálózat létrehozása a tervek szerint 2031-re mintegy 2000 kutatót és mérnököt foglalkoztatna.
A kutatói utánpótlás mellett a nemzetközi szakemberek hazahozatala és Magyarországon tartása is kiemelt cél. Külön programot indítanának a mesterséges intelligencia területén: négy év alatt 75 millió euróból száz kiemelkedő MI-kutató Magyarországra hozását vagy itthon tartását támogatnák. A program része lenne húsz külföldön dolgozó magyar kutató hazatérésének ösztönzése és 80 hazai képzésű posztdoktori kutató támogatása is.
A stratégia mögött jelentős forrásigény áll. A tervek megvalósításához becslések szerint mintegy 810 milliárd forintnyi állami forrásra lenne szükség. A dokumentum szerint az innovációs célokra létrehozott NKFI Alapból az elmúlt tíz évben 375,8 milliárd forintot vontak el, ezért a jövőben kiszámíthatóbb, több évre előre tervezhető finanszírozást tartanak szükségesnek.
A tervezet egyelőre nem végleges kormányzati program, a konkrét intézkedésekről és a hozzájuk kapcsolódó forrásokról még döntés várható. A kijelölt irány ugyanakkor egyértelmű: a magyar kutatás versenyképességét elsősorban több kutatóval, erősebb nemzetközi jelenléttel, célzott kutatási programokkal és kiszámíthatóbb finanszírozással javítanák.
Ez is érdekelhet
