„A kíváncsiság lesz az egyik legfontosabb készség” – interjú Bujdosó Biankával

Bujdosó Bianka már gimnazistaként blogot szerkesztett, később újságíróként és kommunikációs szakemberként dolgozott, ma pedig a Brain Bar ügyvezetőjeként azon munkálkodik, hogy a jövőről szóló kérdések ne csak a szakértők ügyei legyenek. Úgy látja, a digitális világ térnyerése mellett egyre nagyobb értéke van azoknak az offline tereknek, ahol az emberek valóban kapcsolódni tudnak egymáshoz.

A pályád meglehetősen korán, még gimnazistaként elindult a média és a kommunikáció felé. Hogyan kezdődött?

A blogműfaj akkor kezdett el terjedni, amikor gimnáziumba jártam. A barátnőimmel mi is csináltunk egyet, és közben rengeteg mindent megtanultam arról, hogyan működik egy ilyen felület. Amikor elkezdtem az egyetemet, arra gondoltam, jó lenne valamilyen tematikus blogot létrehozni. Hárman alapítottunk egy divatblogot, amely Magyarország egyik első ilyen oldala volt, és évekig nagyon komoly olvasottságot ért el. Mellette újságíróként is dolgoztam különböző magazinoknak és online felületeknek. Tulajdonképpen innen indult minden.

Ma már a Brain Bar ügyvezetőjeként dolgozol, és az elmúlt időszakban év közben is vannak programjaitok. A közösség életben tartása segít abban, hogy az őszi alkalomra minél többen jöjjenek?

A közönségünk részéről egyértelmű igény volt arra, hogy ne csak évente egyszer tudjanak kapcsolódni hozzánk. Ezért indítottunk el Brain Bar Nite Vibes eseménysorozatot, amely kéthavonta kisebb léptékben, de ugyanazt a szellemiséget hozza, mint a Brain Bar. Egy-egy témát járunk körbe több nézőpontból panelbeszélgetésekkel, és természetesen megjelenik a piros mikrofonunk is, amelyhez bárki odaléphet kérdezni. Nagyon tanulságos látni, hogy szinte bármilyen témához nyúlunk, telt ház lesz. Beszélgettünk már az elmagányosodásról és a Z generáció pénzügyi tudatosságáról is. Ez számomra azt mutatja, hogy miközben rengeteget beszélünk a digitalizációról, továbbra is óriási szükség van olyan offline találkozási pontokra, ahol az emberek értékek mentén tudnak kapcsolódni egymáshoz.

Ez biztos azért is van, mert a fiatalokat érdeklő témákat dolgoztok fel, ismeritek a közönségeteket, hiszen mindig felméritek, mi érdekli őket igazán.

A kutatás nálunk kulcselem. A diákok és a pedagógusok ingyen vehetnek részt a Brain Baron, az egyéni diákregisztrációhoz pedig egy hosszabb kérdőív is kapcsolódik. Ezt generációs kutatásnak nevezzük. Így nem csak azt látjuk, hogy milyen egyetemekről és szakokról érkeznek hozzánk, azt is megkérdezzük, milyen munkahelyre vágynak, mi a fontos számukra egy leendő munkáltatónál, mi segítené őket a jövőben, milyen problémakört látnak maguk előtt. Az idén fókuszcsoportokat is elkezdtünk szervezni gimnáziumokban. Nagyon különböző iskolákba mentünk el, mégis az derült ki, hogy a fiatalokat alapvetően hasonló dolgok foglalkoztatják. Az egyik legnagyobb kérdés, ami foglalkoztatja őket, az az, hogyan fogunk együtt élni ezen a bolygón. De ugyanez megjelenik egészen hétköznapi szinten is: hogyan fogunk Budapesten élni, mi lesz a lakhatással, hogyan lehet elérni, hogy ne kelljen valakinek egész életében albérletben laknia. Érdekli őket az is, hogyan kapcsolódunk majd egymáshoz, mi lesz a házasság jövője vagy hogy milyen irányba halad a geopolitika. Egész nagy kérdésekig eljutnak: több háború következik, vagy elképzelhető valaha a világbéke?

A mi feladatunk az, hogy ezeket a kérdéseket úgy dolgozzuk fel, hogy több nézőpontot mutassunk meg, és közben izgalmasak is maradjanak. A Brain Bar lényege ez, hogy kérdéseket vessen fel és elgondolkodtasson.

Mindezzel a Brain Bar egyre nagyobb közösséget épített maga köré. Az idei központi témátok is ehhez kapcsolódik.

Igen, ez pedig a közösségek szerepe, formálódása lesz. Az a gondolatunk, hogy az 1+1=3. Azt szeretnénk megvizsgálni, mitől lesz egy közösség több mint az egyének összessége. Mi az, amit együtt el lehet érni, de külön-külön nem? Az ember évezredeken keresztül közösségekben élt, míg ma nagyon erős az individualitás hangsúlyozása. Izgalmas kérdés, hogy ez valóban azt jelenti-e, hogy kevésbé van szükségünk egymásra, vagy csak egy olyan trendről van szó, ami mögött az emberi igények valójában nem változtak meg. A tavalyi témánk a következő 25 év volt, amihez hasonlóan izgalmasat – legalábbis az év elején még azt gondoltuk – nagyon nehéz találni. Végül a közösségek témájával szerintem sikerült, mert szinte végtelen számú irányból meg lehet közelíteni.

Tízfős csapattal szerveztek egy mintegy 15 ezer embert megmozgató rendezvényt. Mi kell ahhoz, hogy valaki jól működjön ebben a teamben?

Szerintem ugyanaz a legfontosabb tulajdonság, mint ami a Brain Bar közönségét is jellemzi: a kíváncsiság. Kíváncsinak kell lenni a világra, az olyan témákra is, amik elsőre nem tartoznak a saját érdeklődési körödbe vagy szakterületedhez. De kíváncsiság az is, hogy amikor kapsz egy feladatot, felteszed magadnak a kérdést: meg tudom ezt oldani?

A csapat magja valóban tíz emberből áll, ami elsőre meglepő lehet egy ekkora rendezvény, az évközi események és a podcastok mellett. A fesztivál idejére természetesen sokkal többen leszünk, egy nagy önkéntes csapat is csatlakozik hozzánk.

A másik kulcsszó a csapatjáték. Nálunk szinte minden pozíció összefügg a többivel. Ha valaki valamit nem tesz meg időben, annak könnyen hatása lehet mások egész heti munkájára. Ehhez empátia is kell, hiszen ha valaki hibázik, nem az a kérdés, hogyan lehet felelőssé tenni, hanem az, miként tudunk segíteni egymásnak. Egy hajóban evezünk.

Hogyan lesz ezekből a kérdésekből program, miként találjátok meg az előadókat?

Hatalmas kutatómunka van mögötte, ami soha nem áll le. Amint véget ér az egyik fesztivál, gyakorlatilag már nyílik is a következő évi agenda. Sőt, előfordul, hogy egy nemzetközi előadó már jóval korábban jelzi, hogy a következő évben szívesen jönne. Ez nagyon erős csapatmunka. Természetesen az alapítónknak, Böszörményi-Nagy Gergőnek kurátorként fontos szerepe van ebben, de az iroda sokfélesége is rengeteget számít. Nem csak azok hoznak témákat, akik közvetlenül az agenda vagy az előadók szervezésével foglalkoznak. Fontosak a nagy nemzetközi nevek és az ismert szakértők, de a Brain Bar DNS-éhez hozzátartoznak a kevésbé ismert, saját magunk által „felfedezett” előadók. Nekem látogatóként mindig ezek voltak a legizgalmasabb előadások, amiket megnéztem, hallgattam.

Egy ilyen kis, összetartó csapatban alacsony lehet a fluktuáció, de gondolom, az önkéntesek számára van egy téma-, tudáscsomag, amit belépéskor megkapnak. Milyen onboardinggal fogadtok új munkavállalót?

Szerintem az onboarding az egyik legfontosabb, és ezen a Brain Barnál van még mit fejlesztenünk. Korábbi munkahelyemen nagyon nagy hangsúlyt fektettünk erre. Egy welcome packtől kezdve sok apró részletet dolgoztunk ki azért, hogy az új munkavállaló már az elején azt érezze: jó helyen van, megbecsülik, megkapja a szükséges szakmai és emberi támogatást.
Itt a Brain Barnál például a saját szótárunkat osztjuk meg elsőként. Az évek során kialakult egy csomó olyan kifejezés, amit automatikusan használunk, de egy új kolléga könnyen ott állhat úgy, hogy egy fél mondatot sem ért abból, ami elhangzik. Van onboarding prezentációnk is a csapattagokról, a fesztiválról, a márkáról, a színpadokról és a különböző formátumokról.
A következő lépés az, hogy még tudatosabban szervezzünk személyes beszélgetéseket az új kolléga és a kulcspozíciókban dolgozók között.

Volt olyan időszak, amikor azt érezted, hogy túl nagy rád a kabát?

Szerintem nem volt olyan időszakom, amikor ne lett volna egy kicsit nagy. Szeretem, ha minden napban van valamilyen kihívás, amit egyedi módon kell megoldanom, mert nincs rá kész recept. Persze nem mindegy, mekkora az a kabát: olyannak kell lennie, amibe belátható időn belül bele lehet nőni.

Amikor az ACG-nél dolgoztam, a cég létszáma néhány év alatt nagyjából a háromszorosára nőtt, és folyamatosan új helyzetekkel találkoztunk. De az egész pályámat meghatározta a változás: a kommunikációs szakmán belül először a közösségi média volt a területem, aztán a digitális kommunikáció. Ez eleve egy olyan világ, amiben soha nem lehet azt mondani, hogy valaki mindent tud.

Éppen ezért a jövő munkavállalóinak az egyik legfontosabb tulajdonsága az lesz, hogy merjenek olyan feladatot is vállalni, amiről első pillanatban még nem tudják pontosan, hogyan fogják megoldani. Sokszor ebből születik valami igazán jó, és közben ők is fejlődnek.

Mennyire tudatosan építetted fel a saját karrieredet?

Mindig irigyeltem azokat, akik már gyerekként vagy gimnazistaként pontosan tudták, hogy mik szeretnének lenni, de ez nekem egyáltalán nem volt meg. Ha volt tudatosság a pályámban, akkor nem abban, hogy előre megterveztem a karrierívemet. Inkább abban, hogy mindig a lehető legtöbbet akartam kihozni abból a pozícióból, amiben éppen voltam. Egyre több felelősséget szerettem volna, és mindig azt kerestem, hogyan lehet abból, amit létrehozunk, valami még nagyobb vagy többet adó dolog.

A jövőről ma már aligha lehet a mesterséges intelligencia nélkül beszélni. Mit tapasztaltok, a fiatalok, illetve ti itt a cégben hogyan használjátok?

Minden változás lehet félelmetes, így a mesterséges intelligencia gyors térnyerése is. A fókuszcsoportjainkban a fiataloknál kevésbé éreztem félelmet, sokkal inkább tudatosságot. A kérdésük inkább az, hogy miként kell jól használni. Mit kell tudnom ahhoz, hogy én használjam a mesterséges intelligenciát, és ne ő engem? Szerintem ez egy nagyon fontos különbség.
Mi is használunk mesterséges intelligenciát azoknál a feladatoknál, amelyeknél hatékonyabbá tudja tenni a mindennapokat, így több időnk maradhat arra, hogy személyesen beszéljünk meg olyan kérdéseket, amikben érdemes elmélyedni és közösen dönteni. Az előkészítésben vagy a monoton feladatok lerövidítésében rengeteget tud segíteni. Adatbázisok kezelésére például nagyszerű eszköz lehet, akár a Brain Bar összes korábbi előadásának rendszerezésére.
Azt viszont nem gondolom, hogy nálunk alapvető munkaköröket tudna kiváltani. Ha a gondolkodást és az ötletelést teljes egészében átadnánk neki, azzal épp a Brain Bar szellemisége veszne el.

Bujdosó Bianka

• 39 éves, egy négyéves kislány édesanyja.
• A Budapesti Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing szakán szerzett diplomát, 2011-es szakdolgozatát az OurFashion márka piaci bevezetéséről írta.
  2008-ban társaival megalapította az OurFashion.hu-t, Magyarország egyik első ismert divatblogját, emellett többek között a Glamour, a Joy és a Haszon Nőknek felületén dolgozott.
• 2009-ben csatlakozott az ACG Reklámügynökséghez, ahol több mint egy évtizeden át dolgozott. Pályáját a közösségi média területén kezdte, később digitális stratéga, integrált kampányigazgató, 2017-től ügyfélkapcsolati igazgató, majd integrációs és közösségi média-, illetve integrációs és content igazgató lett.
• 2025 májusában a Toman Lifestyle marketingvezetője lett, ahol a Toman Diet és a vállalat újabb márkáinak márkaépítéséért felelt.
• 2026 februárjától ügyvezető a Brain Barnal, ahol annak alapítása óta külsős tanácsadóként van jelen.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out kiadványt megújult címmel, de a megszokott tartalommal, Pályaképek néven érheted el. A 2026-os Innováció lapszámban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!