KFI-karrierutak: milyen munkák várnak a kutatás-fejlesztésben?

A kutatás-fejlesztésről sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint egy laboratóriumban dolgozó tudósok világáról. Pedig a KFI – vagyis a kutatás-fejlesztés és innováció – ma már jóval szélesebb terület. Dolgoznak benne mérnökök, informatikusok, közgazdászok, gyógyszerészek, orvosok, jogászok, társadalomtudósok, sőt kommunikációs szakemberek is.

Magyarországon az elmúlt években egyre több egyetem, kutatóintézet és vállalat kapcsolódott be nemzetközi KFI-projektekbe, így a hallgatók előtt is sokkal több lehetőség nyílik meg, mint néhány évtizede. A kérdés ma már nem az, hogy létezik-e kutatói karrier, hanem az, hogy milyen irányba szeretnél elindulni benne.

A KFI sokkal több, mint alapkutatás

A kutatás-fejlesztés három egymásra épülő területből áll. Az alapkutatás új tudományos ismereteket hoz létre, az alkalmazott kutatás ezek gyakorlati felhasználását vizsgálja, a fejlesztés pedig olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat hoz létre, amelyek a mindennapokban is megjelenhetnek.

Ez azt jelenti, hogy egy KFI-karrier nagyon különböző munkaköröket foglalhat magában. Valaki új gyógyszermolekulákat kutat, más mesterséges intelligenciát fejleszt ipari felhasználásra, megint más fenntartható építőanyagokat vizsgál vagy közlekedési rendszereket modellez.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) is kiemeli, hogy a magyar KFI-rendszerben az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások egyre szorosabban működnek együtt, így a kutatók számára az akadémiai és az ipari szféra között is egyre átjárhatóbbá válik a pálya.

Már egyetemistaként is be lehet kapcsolódni

Sokan úgy gondolják, hogy kutatással csak doktori képzés alatt lehet foglalkozni. A valóságban a legtöbb magyar egyetemen már alapképzésen is lehetőség van bekapcsolódni kutatócsoportok munkájába.

A leggyakoribb belépési pontok:

• tudományos diákköri (TDK) munka;
• tanszéki demonstrátori feladatok;
• kutatócsoportokban végzett részmunkaidős munka;
• laboratóriumi asszisztensi feladatok;
• vállalati kutatás-fejlesztési szakmai gyakorlatok;
• nemzetközi nyári kutatóprogramok.

Sok hallgató éppen egy TDK-dolgozat vagy egy tanszéki projekt során dönti el, hogy hosszabb távon is szeretne kutatással foglalkozni. Ezek a tapasztalatok ráadásul ösztöndíjaknál, mesterszakos jelentkezéseknél és később doktori felvételinél is komoly előnyt jelenthetnek.

Egyetemi kutató vagy vállalati fejlesztő?

A KFI-karrier egyik legérdekesebb sajátossága, hogy ugyanazzal a végzettséggel többféle irány is választható.

Az egyetemi vagy kutatóintézeti pályán nagyobb hangsúly kerül az új tudományos eredmények létrehozására, a publikációkra, az oktatásra és a nemzetközi kutatási együttműködésekre. Ez azoknak lehet vonzó, akik szeretnek hosszabb távú tudományos kérdéseken dolgozni.

Az ipari kutatás-fejlesztésben ezzel szemben a cél jellemzően új termékek, technológiák vagy szolgáltatások létrehozása. Egy autóipari vállalatnál például elektromos hajtásokat fejlesztenek, egy gyógyszergyár új terápiákat kutat, egy informatikai cég mesterséges intelligenciára épülő rendszereket készít.

A két világ között ma már sokkal nagyobb az átjárás, mint korábban. Egy kutató dolgozhat néhány évig egyetemen, majd vállalati fejlesztésben, később pedig akár vissza is térhet az akadémiai szférába.

Milyen munkakörök várhatnak rád?

A KFI rendkívül sokféle karrierutat kínál. Néhány példa különböző tudományterületekről:

Műszaki és informatikai területek

• fejlesztőmérnök;
• kutatómérnök;
• mesterségesintelligencia-fejlesztő;
• adattudós;
• robotikai fejlesztő;
• szoftverkutató.

Egészségügy és természettudományok

• gyógyszerkutató;
• klinikai kutatási munkatárs;
• molekuláris biológus;
• biotechnológiai fejlesztő;
• laboratóriumi kutató.

Gazdaság- és társadalomtudományok

• innovációs tanácsadó;
• piackutató;
• szakpolitikai elemző;
• viselkedéskutató;
• adatkutató.

Humán tudományok

• digitális bölcsészeti kutató;
• nyelvtechnológiai szakember;
• kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó kutató;
• tudománykommunikációs szakértő.

A közös pont ezekben a munkákban az, hogy valamilyen új tudás, új technológia vagy új megoldás létrehozásán dolgoznak.

A nemzetközi lehetőségek sokkal szélesebbek, mint elsőre látszanak

A kutatás-fejlesztés eleve nemzetközi közeg. Egy magyar egyetemen dolgozó kutató ugyanúgy részt vehet európai konzorciumokban, mint egy német vagy holland intézmény munkatársa.

A hallgatók számára már az egyetemi évek alatt is számos lehetőség elérhető:

• nemzetközi kutatócserék;
• nyári kutatóprogramok;
• nemzetközi konferenciák;
• európai kutatási projektek;
• közös publikációk külföldi kutatókkal.

Az NKFIH rendszeresen hirdet olyan programokat is, amelyek támogatják a magyar hallgatók és fiatal kutatók bekapcsolódását hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekbe.

Nem csak a laborban lehet karriert építeni

A modern kutatás-fejlesztés egyre inkább csapatmunka. Egy sikeres projektben gyakran dolgoznak együtt kutatók, mérnökök, projektmenedzserek, jogászok, kommunikációs szakemberek és üzletfejlesztők.

Ezért azoknak sem kell lemondaniuk a KFI-pályáról, akik nem szeretnének egész életükben laboratóriumban dolgozni. Egy kutatási projekt koordinálása, pályázatok előkészítése, technológiatranszfer, innovációmenedzsment vagy tudománykommunikáció ugyanolyan fontos része az ökoszisztémának.

Az elmúlt években különösen felértékelődtek azok a szakemberek, akik egyszerre értik a tudományos és az üzleti világ működését. Ők segítik, hogy egy kutatási eredményből valódi piaci termék vagy társadalmi hasznot hozó innováció szülessen.

Meddig lehet eljutni?

A KFI-karrier nem egyetlen, előre kijelölt út. Valaki kutatóként kezd, később kutatócsoportot vezet, majd nemzetközi projektek koordinátora lesz. Más vállalati fejlesztőmérnökként indul, később innovációs igazgatóvá válik, vagy saját technológiai vállalkozást alapít.

Egy életút például így nézhet ki:

• alapképzés → TDK vagy kutatócsoport;
• mesterszak → komolyabb kutatási projektek;
• doktori képzés vagy vállalati KFI;
• kutató, fejlesztő vagy projektmérnök;
• senior kutató vagy projektvezető;
• kutatócsoport-vezető, innovációs menedzser vagy KFI-igazgató.

Természetesen ettől számos eltérő út is létezik. A kutatás-fejlesztés egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy nem zár be egyetlen karrierpályára.

A legfontosabb készségek már az egyetemen fejleszthetők

Sokan azt hiszik, hogy a KFI-ben kizárólag a kiemelkedő szaktudás számít. Bár ez valóban alapvető, a munkáltatók és kutatócsoportok ma már legalább ennyire keresik azokat a fiatalokat, akik képesek együttműködni, önállóan problémát megoldani, kritikusan gondolkodni és világosan kommunikálni.

A sikeres KFI-karrierhez számos olyan készség szükséges, amely bármely munkahelyen értékes:

• problémamegoldó gondolkodás;
• adatelemzés;
• kritikus szemlélet;
• projektmenedzsment;
• csapatmunka;
• tudományos és üzleti kommunikáció;
• angol nyelvű szakmai együttműködés;
• alkalmazkodóképesség.

Éppen ezért érdemes már egyetemistaként élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek túlmutatnak az órákon: kutatócsoporthoz csatlakozni, konferencián előadni, szakmai versenyeken indulni vagy nemzetközi projektekben részt venni. Ezek nemcsak az önéletrajzot erősítik, hanem azt is megmutatják, hogy képes vagy valódi tudományos vagy fejlesztési környezetben dolgozni.

A kutatás-fejlesztés világa ma gyorsabban változik, mint valaha. A mesterséges intelligencia, a biotechnológia, a fenntartható energiák, az egészségipar vagy az űripar folyamatosan új kérdéseket vet fel, amelyekre új válaszokat kell találni. Azok a hallgatók, akik már az egyetemi éveik alatt bekapcsolódnak ebbe a közegbe, nem csupán egy szakmát választanak: olyan pályára lépnek, ahol a tanulás, a kíváncsiság és az innováció a mindennapi munka része.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.