Példakép

“A cirkusz nem munkahely, hanem egy életforma” – interjú Richter Józseffel

Magyar Krisztina | 2024-02-01
Amikor egy teltházas előadás után 1500 ember állva tapsol, az olyan adrenalin, ami teljesen feltölt - vallja Ifj. Richter József, A Magyar Nemzeti Cirkusz és a Richter Safari Park igazgatója.

A világ legfiatalabb cirkuszigazgatója lett, amikor átvette a Magyar Nemzeti Cirkusz vezetését: Ifj.Richter József folyamatos mozgásban van, igazgatói feladatai mellett aktív artista és a Richter Safari Park vezetője. Interjúnkban elmesélte, hogy milyen nehézségei vannak a cirkuszi életnek, amit a közönség nem lát.

 

Aki beleszületik a cirkuszba annak nem is lehet más jövője mint a cirkusz, jól sejtem?

Minden verzióra van élő példa. Van olyan, aki beleszületett és mégis megelégelte ezt a szakmát, de tény, hogy ez a ritkább. Aki ebbe a világba születik, az általában ott is marad és folytatja, ez neki természetes. Én azért érzem magam szerencsésnek, mert láthattam az érem mindkét oldalát. Cirkuszban nőttem fel, de volt egy 4 éves kitérőm, amikor Budapesten éltem a Nagymamámmal és teniszezőnek készültem: edzésekre jártam és normál iskolába mellette mint az átlagos gyerekek. Nagyon sokat tanultam ebből az időszakból és azt gondolom jól fel tudtam használni ezt a tapasztalatot ahhoz, hogy innovatívan vezessem a cirkuszt meg a Safarit is. 

 

Milyen buktatói vannak a cirkusznak, amibe a nézők nem látnak bele?

Rengeteg van. Ez nem egy munkahely, hanem egy életforma. Aki eljön a cirkuszba, az lát 2,5 órányi csillogást a porondon. Az igazság viszont az, hogy ez egy hatalmas utazás és egy rendkívül nomád életmód. Vannak olyan országok, ahol minden nap másik helyszínen van a cirkusz.

Sokszor nyakig sárban, mínuszokban, vagy akár 40 fokban és porban kell dolgozni.

Nagyon sok lemondással és alkalmazkodással jár ez az egész.

 

Milyen fizikai határai vannak egy artistának?

Az akrobaták 6-8 évesen kezdik, 14-15 évesen már kifejlődik annyira a test, hogy sokkal nehezebben alakítható. Felső korhatár tekintetében ők olyanok mint az élsportolók. Ha betöltik a harmincat, kezdenek fájni az ízületek. Az embernek éreznie kell a saját határait. Lovakat elvezetni vagy bűvészszámot bemutatni bármeddig lehet, aktívan szaltózni a lovak hátán, az sajnos véges.

„Aki ebbe a világba születik, az általában ott is marad és folytatja”

Egy zsonglőrnek is muszáj hosszú éveket gyakorolnia a mozdulatok berögződéséhez, különben nem fog sikerülni.

Egy komoly zsonglőr, aki 6-7 buzogánnyal vagy 10 karikával zsonglőrködik, az nem a “három narancs” kategória.

Minél később akar valaki artista lenni, annál nehezebb dolga lesz. Amit egy igazi levegőakrobata bemutat 8-10 méter magasan, azt nem lehet összehasonlítani azzal, mint amikor valaki egy szoba belmagasságában a földtől 80 centire lóg egy karikán és alá van tolva még egy hatalmas matrac is. Egy fiatal pályakezdőnek fel kell tudni fedeznie, hogy mihez van tehetsége, kedve és testi adottsága. 

 

Mi az, ami a legtöbb erőt adja?

Például, ha el tudok menni nyaralni, az pihenés. Vagy ha a Safari Parkban egy elefánt tréning után idejönnek gratulálni és azt mondják, hogy ilyen fantasztikus parkot csak külföldön láttak még, akkor az nagyon jó érzés. Amikor a cirkuszban egy teltházas előadásnál 1500 ember állva tapsol a fináléban, az olyan adrenalin dózis, ami teljesen feltölt, ilyenkor érzem azt, hogy érdemes ezt csinálni. 

A Richter Safari Park rohamos iramban fejlődő turisztikai látványosság, ahol állatokat lehet etetni és napi programok vannak, komplett élménypark.

Ifj. Richter József válaszolt arra is, hogyan tudja megtalálni az egyensúlyt a munkái között, mit tart a legfontosabbnak a cirkusz vezetésében és mi volt a legnehezebb a karrierje során.

Interjúnkat teljes terjedelmében friss kiadványunkban olvashatod, amit itt, hírlevél feliratkozás után, kedvezményesen rendelhetsz meg:

UNI in&out 2024

Névjegy:

  • hetedik generációs artista család gyermekeként született
  • szülei szintén artisták, elefánt és lovasakrobata produkcióikkal az egész világot bejárták
  • 2012-ben vette át édesapjától a Magyar Nemzeti Cirkusz vezetését, ekkor 19 éves volt, ezzel a világ legfiatalabb cirkuszigazgatójává vált
  • A Covid alatt megalapította saját Sarafi Parkját Szadán, ami azóta kinőtte magát és Nagykőrösre költözött
  • rengeteg hazai és nemzetközi díjat bezsebelt, legfontosabb ezek közül a 2018-ban elnyert Arany Bohóc díj a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, amely a legnagyobb elnyerhető kitüntetés a cirkusz világában. Összesen kettő darab van belőle Magyarországon, az egyik Józsefnél, a másik bátyjánál, Flóriánnál van