A pályaválasztó fiatalok jelentős része azért jelöli meg a műegyetemi tanulmányokat az első helyen a felvételi jelentkezéskor, mert úgy vélik, a legjobb döntést hozzák meg azzal, hogy a több képzési területen is elsőszámú felsőoktatási intézménybe felvételiznek. Ezt nemcsak a már végzett hallgatók tapasztalatai erősítik meg, hanem statisztikai adatok is igazolják. A DPR legfrissebb (2023-as) adataiból nyert statisztikák alapján a tavalyi évben a műszaki területen végzettek számíthattak az egyik legmagasabb bruttó átlagkeresetre.
*
A DPR 2018-ban és 2022-ben BME hallgatók körében végzett kérdőíves kutatása is megerősítette a műegyetemi képzés munkaerőpiacra felkészítő szerepét. A 2018-ban vagy 2022-ben végzett hallgatók 83,4%-a folytatott bevételt szerző tevékenységet a tanulmányai alatt is, kétharmaduknak ez szorosan kapcsolódott az egyetemi szakterületéhez. A válaszadók közül a legtöbb BME-n végzett szakemberre jellemző, hogy stabilnak érzi magát a munkahelyén: 73,5% gondolja úgy, hogy a következő évben nem nézne új munkahely után és 74,4% egyáltalán nem tart attól, hogy elveszítheti jelenlegi állását. A válaszadók 76,3%-a választaná ismét BME-t, ha újra felvételizne, és 79%-uk ajánlaná másoknak a Műegyetemet. A képzés erősségeként emelték ki a kapott szakmai szemléletet és gondolkodásmódot, ami mellett a biztos elméleti alapok is megjelentek.
Miután a BME fő profilja a műszaki képzés, így vizsgálódásunkat is itt kezdtük. Míg a 2020/2021-es tanévben a műszaki területen végzett alapszakos hallgatók 41%-a műegyetemista volt, addig a műszaki mesterszakon diplomát szerzők kétharmadát (77%) már a BME adta. Országos szinten a műszaki alapszak elvégzése után a pályakezdők átlagosan 1,6 hónap alatt helyezkedtek el, 89%-uk diplomás munkakörben. Ez utóbbi arány a BME vonatkozásában kicsit magasabb: 93%. A műszaki területen megszerzett alapdiplomával leggyakrabban betöltött munkakörök az építő-, a gépész- és a villamosmérnök, míg mesterképzést követően a sorrend: építész-, vegyész-, gépész- és villamosmérnök. Friss (2020/2021-es tanévben szerzett) alapdiplomával általánosan körülbelül 560.000 forintos bruttó fizetéssel számolhatnak a végzett hallgatók, ami 38%-kal magasabb az e területen szerezhető nem diplomás átlagbérnél. Néhány év munkavégzés után alapdiplomával bruttó 680.000 forintot lehet keresni, mesterszakon szerzett oklevéllel pedig már elérhető a 820.000 forintos bruttó fizetés is. A Műegyetemi diploma értéke az évek alatt láthatóan emelkedik: 9 éves munkaviszonynál már közel 10%-kal magasabb fizetést kapnak a BME-s oklevéllel rendelkezők más felsőfokú intézményben végzett társaikhoz képest, és majdnem 100%-uk diplomás munkakörben dolgozik.
A műszaki terület vonatkozásában még egy további jelentős adatra bukkantunk az Oktatási Hivatal rendszerében. A statisztikák azt igazolják, hogy bár a BME-s alapszakosok körében a továbbtanulási ráta eleve magas (70%), a műszaki képzésben ez az arány már eléri a 74%-ot, ami jóval magasabb az e területen tapasztalható országos átlagnál (56%). A Műegyetem képzéseinek kiválóságát igazolja az is, hogy míg országos átlagban az alapszakon végzettek 41%-a tanul tovább az alma materénél, a BME esetében ez az arány 60%.
Az informatikai képzések iránt évről-évre egyre nagyobb az érdeklődés, amit alátámaszt az a munkaerőpiaci trend is, hogy évek óta ugrásszerűen nő a kereslet az informatikusokra, és a jelentős emelkedés az ágazat fizetéseire is igaz. A 2020/2021-es tanévben 575 fő végzett műegyetemi informatikai alapképzésen, ezzel a rátával a BME lett országosan a legjobb. Informatikai alapképzést követően közel 650.000 forint bruttó jövedelemre számíthattak a frissen végzettek, ami diplomásként 56%-kal magasabb bért jelent e terület átlagbérezéséhez képest. A BME-s alapdiploma pedig 81%-kal magasabb jövedelmet jelent. Ezek alapján megállapítható, hogy az a hallgató, aki a BME-n végez, az átlagbér majdnem kétszeresét keresi mindössze az alapdiploma megszerzésével. Az informatika területén azonban nem érdemes beérni az alapképzéssel, ugyanis mesterképzés esetén frissdiplomásként az elérhető bruttó kereset közel 900.000 forint, ráadásul pár év után elérheti a 1.250.000 forintot is.
A gazdálkodás és menedzsment szak évek óta az egyik lekeresettebb felsőoktatási képzés. Ezen a területen a friss diplomások 488.000 forintos bruttó bérre számíthatnak, de ez az összeg 9 év munkában töltött idő után már a 750.000 forintot is elérheti. Ez átlagosan 76%-kal magasabb bért jelent az e területen kapható diploma nélküli áltagfizetésnél. A műegyetemi státusz itt még többet, 86%-kal magasabb fizetést ér, illetve 10%-kal többen dolgoznak diplomás munkakörben az országos átlaghoz képest.
A természettudományi területet górcső alá véve a műegyetemi diploma itt is többet hoz a konyhára az átlagnál. Alapdiplomával általánosan közel bruttó 450.000 forint, mesterdiplomával pedig 550.000 forint volt az átlagkereset a 2020/2021-ben végzettek számára. Ez alapképzésnél átlagosan 6, míg mesterképzésnél 31%-os felsőoktatási többletet jelent. A BME-re vetítve ez a szám alap- és mesterképzés esetén is jóval magasabb. Előbbinél 40%-kal több (46%), utóbbinál pedig 70%-os bértöbbletet jelent a diplomával nem rendelkező, adott területen szerezhető átlagbérekhez képest. Megállapíthatjuk, hogy aki a természettudományi területen végez, a legjövedelmezőbb, legértékesebb diplomát a BME-n szerezheti. Érdekesség, hogy a természettudományi alapképzést végzettek esetén a legyakrabban betöltött munkakörök első helyén országosan a szoftverfejlesztő áll.
A DPR statisztikái alapján megállapíthatjuk, hogy műegyetemi végzettséggel, legyen az alap- vagy mesterszakos, könnyen, gyorsan, jól fizetett szakemberré lehet válni. Idén 27 alap- és 43 mesterszakkal, műszaki, informatikai, természettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi képzési területekkel, több szakon angol nyelvű képzéssel várja a jelentkezőket a Műegyetem.
A szakokról és a felvételi szabályokról az új felvételi információs portálon (felvi.bme.hu) tájékozódhatnak az érdeklődők, ahol pontszámító kalkulátor és szakkereső is segít az eligazodásban.
Nyitókép: BME
