A KSH adatai szerint a 9,7 millió fős népesség arányában 2022 júliusában a 16–74 év közöttiekre vonatkozóan 3,5 százalék a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási ráta pedig a 15–64 éves korosztályban 74,6 százalék – ekkora arányban van jelen a munka világában ez a korosztály.
Fotó: Pixabay
A lakosságot a munka szempotjából két nagy kategóriára lehet osztani egyszerűen: munkaképesek és nem munkaképesek csoportjára. Nem munkaképesnek számítanak a társadalom azon tagjai, akik életkoruk miatt (16 évtől fiatalabbak és 65 évtől idősebbek), vagy egészségügyi okok miatt nem képesek munkát vállalni.
A munkaképes lakosságot további két csoportba lehet osztani munkaerőpiaci szempontból: a munka terén inaktívak és aktívak táborává. Az inaktívak közé a munkaképesek azon része tartozik, akik képesek lennének munkát vállalni. Életkoruk és egészségügyi állapotuk ezt megengedi, ennek ellenére mégsem hajlandóak rá. Ide tartoznak például azok, akik nyertek a lottón, befektetéseik hozamából élnek és a tanulók is, akik még munkavégzés helyett felsőoktatási tanulmányaikat folytatják.
Az aktívak csoportját tehát foglalkoztatottakra és munkanélküliekre lehet bontani. A foglalkoztatottak közé tartoznak a rész- vagy teljes munkaidőben dolgozó személyek. A munkanélküliség szempontjából megkülönböztetünk önkéntes és kényszerű munkanélküliséget is. Önkéntes munkanélkülinek mondjuk, amikor például valaki az adott munkahelyével nincs megelégedve a bérszint miatt, felmondva új, magasabb bérszintű állás után néz. A két állás között eltelt idő alatt önkéntes munkanélkülinek minősül. Kényszerű munkanélkülinek pedig akkor, ha mindent megtesz, de mégsem talál állást.
