„Engem mindig az új érdekelt” – interjú Pap Sárával, a Neteducatio Kft. és a Tejmadár alapítójával

Majdnem mindegy, hogy tankönyvet árulsz, cipőt vagy madártejet: a vállalkozói logika mindenütt ugyanaz – állítja Pap Sára, a Neteducatio Kft. és a Tejmadár alapítója.

Közgazdászvégzettséged van, a pályád első fontos állomása mégis a pedagógiai terület lett. Miért alakult így?

Közgazdászként végeztem, és viccesen azt szoktam mondani, hogy a közgazdász egy kicsit mindenhez is meg egy kicsit semmihez sem ért. Pedagógus felmenőim vannak: a dédszüleim alapították a paksi iskolát, így a nevelés és az oktatás világa mindig közel állt hozzám. Az egyetem után először egy kereskedelmi cégnél dolgoztam, az tán megláttam egy hirdetést: ügyvezetőt kerestek egy alapítvány élére. Jelentkeztem, és ott kezdtem igazán belelátni a pedagógusok világába. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, nagyon komoly szakmai kapcsolat rendszer épült körém, és ott értettem meg igazán, milyen problémákkal küzdenek ezen a területen.

Mikor jött a saját vállalkozás gondolata?

Amikor látszott, hogy az intézményekből a pedagógusok már egyre nehezebben tudnak tanítási időben elmenni jelenléti képzésekre. Egyszerűen nem volt rá idő, kapacitás, sokszor forrás sem. Jól látszott, hogy az online képzésnek óriási jövője lehet. Ez majdnem húsz éve történt, ami kor az online oktatás még egyáltalán nem volt magától értetődő. Oly annyira új volt ez a terület, hogy még az akkreditációs testület sem igazán tudta, hogyan kezelje az online képzéseket. Mi az elsők között dolgoztuk ki ennek a módszertanát: hogyan lehet úgy tudást átadni, hogy nem egy tanteremben állsz a résztvevők előtt, hanem digitális felületen keresztül tanítasz

Ebből nőtt ki a Neteducatio, amely ma oly sok tanár számára kínál reális fejlődési lehetőséget?

Igen. Először iskolai képzéseink voltak, aztán beléptünk az óvodai szegmensbe, majd a középiskolai területre, végül a bölcsődei intézményeknek kínáltunk megoldásokat. Ma már gyakorlatilag a teljes spektrumot lefedjük, és elsősorban módszertani képzésekkel foglalkozunk: hogyan lehet korszerűen, jól, hatékonyan tanítani. Ehhez idővel felépítettünk egy ki adói lábat is: pedagógusoknak készítünk módszertani kiadványokat, segédanyagokat, foglalkozásokhoz használható anyagokat. Különösen szeretünk új szerzőkkel dolgozni, olyanokkal, akik nem feltétlenül is mertek, de van egy friss, jó ötletük. Ez állandó megújulást hoz a cégbe. A harmadik fő területünk pedig a NetEdu Klub, egy előfizetéses pedagógusklub, ahol szakmai tartalmakat, webinárokat, előadásokat biztosítunk a tagoknak. Ez is egy nagyon izgalmas irány, mert a pedagógiai piacon kevés az ilyen típusú szolgáltatás, miközben egyre nagyobb az igény a rugalmasan fogyasztható szakmai tartalmakra.

Az egész rendszer hogyan épült fel üzletileg?

Lépésről lépésre. Először ketten voltunk, aztán hárman, és ma már ha tan dolgozunk ebben a cégben; ez a méret nagyjából 6-8 éve stabil. Mikrovállalkozásként működünk, de közben nagyon tudatosan építkeztünk. Körülbelül tíz éve indítottuk el a Modern Pedagógus Konferenciát, mert azt éreztük, hogy az online világ mellett igény van a személyes kapcsolódásra is. Ez ma már egy komoly szakmai esemény, az idén négyszáz résztvevővel futott, és a pedagógusképzésben tanuló diákokat is rendszeresen meghívjuk rá.

Aztán a divatipar is szerepet kapott az életedben. Párhuzamosan mindig volt egy másik életem. Több mint tizenöt éve kezdtem el kereskedelemmel foglalkozni, és különböző nemzetközi prémiummárkákat hoztam be Magyarországra. Többek között a Palmerst, a Marina Rinaldit, a Kazart, az Inglotot vagy a Michal Negrint is piacra vezettem mint magyarországi franchise-tulajdonos. Egy komoly üzlethálózatot építettem fel Budapesten, később Magyarország más részein és Csehországban. Ez egy jelentős, erős cégcsoporttá nőtte ki magát, az tán jött a Covid, és gyakorlatilag legyalulta az egészet. Volt olyan márka, amit visszaadtam az anyacégnek, volt, amelyik kivonult a régióból, más egyszerűen tönkrement. Ez egy nagyon kemény, embert próbáló időszak volt. Ezt követően egy éles váltással a gasztronómia irányába fordultam, de azt vallom, hogy alapvetően nem vendéglátós szemlélettel működöm. Szeretem a kereskedelmet, a marketing a legkedvesebb területem, és a márkaépítés vonz igazán. Az üzletfejlesztést, a márka menedzselését és vizuális megjelenítését, a plázák működését, a bérlői tárgyalásokat, illetve az ezekkel kapcsolatos buktatókat nagyon jól ismerem. Szerintem bizonyos szempontból majdnem mindegy, hogy tankönyvet árulsz, cipőt vagy madártejet: a logika, a márkaépítés, az ügyfélélmény, a rendszer hasonlóan épül fel. A Covid után úgy döntöttem, hogy nem más márkáinak útját akarom tovább egyengetni, saját brandet szeretnék létrehozni. Mindig ez érdekelt igazán: az új felépítése, elindítása. Ezért kezdtem el azon gondolkodni, mi lehetne az a koncepció, ami egyszerre különleges, szerethető és üzletileg is működő képes.

Miért éppen a madártej mint termék és a Tejmadár lett ez a felépítendő márka?

Egyszer csak kipattant az ötlet, hogy madártej, és abból szinte azonnal jött Tejmadár név. Rögtön éreztem, hogy ebben van valami nagyon erős. A madártej különleges termék, mert mindenkiben érzelmeket mozgat meg. A mi generációnknak biztosan van hozzá valamilyen családi emléke, egy nagymama, egy vasárnapi ebéd, valami otthonos és is merős hangulat. Ez rögtön kötődést teremt. Ugyanakkor a fiatalabb generáció sokszor egyáltalán nem is meri ezt a desszertet, mert otthon már nem készítik. Ezért újragondoltuk, frissítettünk rajta, könnyedebbé tettük korszerűbb alapanyagokkal, és ebből készült el a Tejmadár signiture terméke, a madártej. Sok-sok kombinációval, ízzel és öntettel turbóztuk, így mindenki a saját kedvére ízesítheti. Különböző szórattal, öntettel, laktózmentes vagy vegán verzióban, habbal vagy hab nélkül 700-féle változatban kérhető. Ettől lett újra izgalmas.

A Tejmadár mégsem klasszikus gasztronómiai vállalkozásnak tűnik.

Nem is az, mi nem Michelin-csillagra pályázunk, ez alapvetően egy szerethető lifestyle brand akar lenni. Nem az az elsődleges üzenetünk, hogy itt életed legnagyobb kulináris élményét kapod, hanem az, hogy kapsz egy kulturált, szép, komfortos környezetet és igényes harapnivalót a városi rohanásban, ahol találkozni tudsz barátokkal, családtagokkal és üzletfelekkel. A plázákban általában két véglet van: vagy sok pénzért beülsz valahová hosszú időre, vagy ott marad a food court, ami sokszor zsúfolt és személytelen. Mi a kettő közé érkeztünk. Le tudsz ülni, tudsz tárgyalni, gyorsan enni valamit, de közben nem kell kompromisszumot kötnöd a környezet minőségében. Ez a márka lényege.

Hol tart most a Tejmadár?

Jelenleg két helyszínen várjuk a vendégeket, a Westendben és az Etele Plazában. A márka fiatal, de már most nagyon erős a karaktere. Ehhez sokat tett hozzá a belsőépítészet és az arculat, Gál Gabi tervezte a belső tereket, Jakus Anita az arculati és grafikai világot. Egy márkaépítésnél ezek kulcs fontosságúak. Most viszont nem a látványos terjeszkedés, hanem a háttérrendszerek fejlesztésének az éve jön. Sok folyamatot digitalizálunk, összekötjük a különböző rendszereket, back office-t építünk. Kívülről ez kevésbé látványos, belülről viszont ez teszi fenntarthatóvá és skálázhatóvá a működést.

Mennyire nehéz ma csapatot építeni, főleg fiatalokkal?

A Tejmadár két egységében körülbelül 18-20 ember dolgozik, és a többségük 20 és 25 év közötti. Ez ma minden vállalatnak komoly tanulási feladat, amihez valamennyi cégnek fel kell nőni. Szerintem a fiatalokkal nincs semmi baj, csak másképp kell velük kommunikálni. Az a régi típusú vezetői működés, hogy „itt a feladat, csináld meg, és ne kérdezz”, náluk nem működik.  Ők azt kérdezik: miért? És ez egy jogos kérdés. Tudni akarják, mi a cél, mi az értelme a munkájuknak, mi ért fontos, amit csinálnak. Nagyon igénylik a visszajelzést, akár napi szinten is, és ha ezt megkapják, akkor hadra foghatók, kreatívak és óriási segítséget jelentenek. Mi például sokat támaszkodunk rájuk a márkaépítésben, a social media trendek figyelésében, a tartalomgyártásban, sőt a termékfejlesztésben is. Be kell őket vonni a miértekbe, és akkor ők is be fognak kapcsolódni a válaszokba.

Szerinted nekik mi a legnagyobb kihívásuk?

Sokan azt mondják, hogy túl nagy az önbizalmuk, ám én pont az ellenkezőjét látom. Szerintem nagyon sok fiatalnak valójában kevés az önbizalma, csak ezt sokszor felvett szerepekkel, túlzott magabiztossággal próbálják elfedni. Belül gyakran érzékenyek, sérülékenyek és nagyon magányosak. Azt látom, hatalmas szükségük lenne arra, hogy higgyenek magukban, elhiggyék, hogy képesek megcsinálni dolgokat, és az első akadálynál ne torpanjanak meg. Ez szerintem ma az egyik leg fontosabb fejlesztendő terület.

Mit vársz el egy fiatal munkatárstól?

A Tejmadárban fontos az angoltudás, legalább érettségi szintű végzettség, jó kommunikáció, talpraesettség, ambíció és motiváció. De őszintén: engem kevésbé érdekel, hogy van-e baristaképzése vagy tud-e madártejet főzni. Azt meg tudjuk tanítani. Engem az érdekel, hogy csillogjon a szeme, hogy legyen benne energia, kíváncsiság, tenni akarás.

Az MI-t mennyire használjátok a cégeidben?

Nagyon sokat. A Tejmadárban például termékfejlesztéskor is használtuk. Mesterséges intelligencia segítségével fejlesztettünk egy különleges madártejterméket, és ehhez egy olyan kampány kapcsolódott, amellyel Marketing Diamond díjat nyertünk. Emellett napi szinten jelen van a marketingben, a kommunikációban, a feliratozásban, a meeting-összefoglalókban, a szervezésben. A pedagógiai vállalkozásban pedig a képzésfejlesztésnél, a tananyagírásnál, a könyvek előkészítésénél is sokat használjuk. Többféle előfizetésünk van, folyamatosan figyeljük az új eszközöket, tanulunk, képezzük magunkat.

Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki hozzád hasonlóan vállalkozást tudjon építeni?

Az egyik, hogy nem szabad túl könnyen elfogadni a nemet. Ha valamit a fejembe veszek, azon át akarok menni és meg akarom oldani. Nagyon tudok küzdeni. A másik pedig az, hogy tudni kell felállni a kudarcokból. Engem is érnek pofonok, csalódások, rossz döntések, veszteségek, de azt hiszem, abban vagyok igazán erős, hogy hamar ki tudom rántani magam ezekből az állapotokból. Nem hagyom magam benne ragadni a rosszban, megrázom magam és megyek tovább. Szerintem ez óriási érték, mert pofonokat mindenki kap, a kérdés az, hogy beleragadsz-e, vagy képes vagy továbbmenni.

Pap Sára

• Vállalkozó, a Tejmadár alapítója és vezetője.
• 51 éves, házas, 3 gyermek édesanyja.
• A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketing-kereskedelem szakon végzett 1998-ban.
• A Neteducatio Kft. ügy vezető-tulajdonosa 2011 óta, majd a Leman-Line Kft. ügyvezető-tulajdonosa, amely egy franchise-holding cégként a Palmers, a Marina Rinaldi, a Michal Negrin és az Inglot márka tulajdonosa volt 2012–2022 között. A Tejmadár Kft. ügyvezető-tulajdonosa 2022 óta.
• A Tejmadár márka létrehozásával a hagyományos madártejet egy modern, különleges gasztronómiai élménnyé formálta. Munkájában fontos szerepet kap az újítás, a közösségépítés és az emberséges vezetés, ezért a hazai üzleti és lifestyle médiában is gyakran szerepel mint sikeres női vezető.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!