Sikerül idehozni őket, megtartani viszont már nehezebb: mi történik a külföldi hallgatókkal?

Magyarország egyre több külföldi hallgatót vonz. Az arányuk már jóval meghaladja az OECD átlagát. Egy friss nemzetközi jelentés szerint azonban a következő nagy kihívás az, hogy mi történik velük a diploma megszerzése után. Magyarország ebből a szempontból vegyes képet mutat.

A külföldi hallgatókért folyó verseny látványosan átalakult az elmúlt években. Egy jó egyetem, egy angol nyelvű képzés vagy egy ösztöndíj továbbra is sokat nyom a latban, amikor egy fiatal eldönti, melyik országban szeretne diplomát szerezni. A történet itt azonban nem áll meg. Az OECD szeptemberben megjelent, International Student Mobility: Factors for Attraction and Retention című jelentése szerint a hallgatók döntésében egyre nagyobb szerepet kap az is, hogy a diploma után milyen lehetőségek várják őket. Mennyi ideig maradhatnak az adott országban, kereshetnek-e munkát, és milyen könnyen válthatnak a hallgatói tartózkodásról munkavállalói jogcímre.

A tét az országok számára sem kicsi. A külföldi hallgatók nagyobb arányban vesznek részt magasabb szintű képzésekben. Az OECD adatai szerint a szervezet országaiban az alapképzésben részt vevők mintegy 5 százaléka külföldi, a mesterképzéseken már 19, a doktori képzéseken pedig 27 százalék az arányuk.

Magyarország egyre vonzóbb célpont

Hazánk az elmúlt évek egyik látványosan fejlődő európai célországa lett. Az OECD korábbi oktatási jelentése szerint 2018-ban még a magyar felsőoktatás hallgatóinak 11,4 százaléka volt külföldi, 2023-ra azonban ez az arány 14,4 százalékra emelkedett. Magyarország ezzel a magasabb arányt mutató országok közé tartozott. Az OECD egészében ugyanis az átlag 7,4 százalékon állt. A friss jelentés egy másik mutató alapján is kedvező magyar folyamatot jelez. A járvány előtti 2019-es évhez viszonyítva Litvánia, Lengyelország, Finnország és Magyarország tartozott azokhoz a kisebb európai felsőoktatási célországokhoz, ahol 2024-re a legnagyobb mértékben nőtt a harmadik országokból érkező hallgatók beáramlása.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a nemzetközi hallgatói piac továbbra is erősen összpontosul néhány országban. 2023-ban az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada együtt az OECD-ben tanuló külföldi hallgatók csaknem felét fogadta. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor fokozatosan szélesedett a célországok köre, amiből a kisebb európai felsőoktatási rendszerek is profitáltak.

A diploma után más szabályok érvényesülnek

Magyarországon a harmadik országból érkező hallgatók tanulmányaik alatt heti legfeljebb 30 órát dolgozhatnak, a szorgalmi időszakon kívül pedig évente legfeljebb 90 napig teljes munkaidőben is vállalhatnak munkát. A diploma megszerzése után azonban más rendszer következik.

A sikeresen végzett hallgató álláskeresés vagy vállalkozás indítása céljából külön tartózkodási engedélyt kérhet. Ez legfeljebb kilenc hónapra szól, és nem hosszabbítható meg. Az OECD összehasonlításában Magyarország ezzel azok közé az országok közé tartozik, ahol a diploma utáni automatikus tartózkodási idő nem éri el az egy évet. Az OECD arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar álláskeresési időszaknak van egy sajátossága is: az érintett ezen a jogcímen állást kereshet, fizetett munkát azonban nem végezhet. Ha talál megfelelő lehetőséget, más tartózkodási jogcímre kell áttérnie. A magyar szabályozás szerint az álláskeresési engedély birtokosa például Magyar Kártyát, EU Kék Kártyát vagy vendég-önfoglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kérelmezhet.

Magyarország tehát egyre sikeresebben vonzza a külföldi hallgatókat, a következő lépés azonban az lehet, hogy közülük minél többen a diploma megszerzése után is itt képzeljék el a jövőjüket. Hogy mindez a gyakorlatban mit jelenthet, arra Németország ad érdekes példát. A külföldi diplomások ott 18 hónapot kapnak arra, hogy állást találjanak, az ország pedig külön programot is indított az egyetemről a munkaerőpiacra vezető út megkönnyítésére. A 2024-ben elindított, 120 millió eurós kezdeményezés 104 egyetemen támogat nyelvi képzéseket, karrierszolgáltatásokat és a hallgatók kapcsolatépítését a helyi munkáltatókkal.