Az MI tényleg elveszi az emberek munkáját? Rengeteg múlik most a vállalatvezéreken

A mesterséges intelligencia nem önmagában szüntet meg állásokat — hanem attól függően alakítja át a munkahelyeket, hogy a társaságok mire használják.

Mióta a mesterséges intelligencia (MI) a ChatGPT debütálásával belépett az emberek hétköznapjaiba, nehéz eldönteni, hogy örüljünk vagy inkább féljünk a technológiai fordulattól. Egyik oldalról sorra látnak napvilágot azok az elemzések, amelyekből kiderül, hogy az MI könnyebbé teheti az alkalmazottak dolgát. A Brynjolfsson–Li–Raymond-féle kutatás például több mint ötezer ügyfélszolgálati dolgozó adatain vizsgálta egy MI-asszisztens bevezetését. A kutatás pedig arra jutott, hogy az új technológiát használó munkavállalók teherbírása átlagosan mintegy 14–15 százalékkal nőtt.

Csak hogy többen figyelmeztetnek, hogy a változások, amelyeket az MI beindít akár elbocsátási hullámhoz is vezethetnek. A napokban Lisa Cook, az amerikai jegybank (Fed) egyik vezetője arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia úgy alakítja át a munka világát, hogy a folyamat elején átmenetileg hamarabb tűnhetnek el állások, mint ahogy újak létrejönnek. A nyilatkozat azért fontos, mert nem technológiai cégtől, hanem monetáris politikai döntéshozótól érkezik. Cook kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem lehet ölbe tett kézzel nézni, ahogy az MI felforgatja a munkaerőpiacot. Például a dolgozók képzésével segíteni kell, hogy minél többen megtarthassák az állásukat.

Újfajta robotok a láthatáron

Kritikus területnek számít a szoftverfejlesztés, mivel az MI-eszközök már nemcsak ötletelésben vagy dokumentációban segítenek, hanem kódírásban, hibakeresésben és a tesztelésben is. A GitHub készített egy vizsgálatot, amelyben a Copilotot használó fejlesztők egy kiadott feladatot 55,8 százalékkal gyorsabban oldottak meg, mint az a csoport, amelyik MI nélkül kellett boldoguljon. Kérdés, hogy mit kezdenek a cégvezérek ezzel a felgyorsult irammal? Mert, ha nem bővülésre, hanem költségcsökkentésre fordítják, akkor a váltás tömeges elbocsátásokhoz is vezethet.

A gyártásban a változás még látványosabb, mert a mesterséges intelligencia itt robotikai rendszerekkel kapcsolódik össze. A Hyundai körüli, 2026 elején nyilvánosságot kapott vita azért is tanulságos, mert egyszerre mutatja meg a technológiai ambíciót és a munkaerőpiaci félelmeket. A Reuters tudósítása szerint a Hyundai koreai szakszervezete kifejezetten attól tart, hogy a robotok ki fogják szorítani az embereket a gyártósorok mellől. A félelem pedig annyiból nem alaptalan, hogy a társaság 2028-tól már humanoid robotokat is használna az üzemekben. Először még csak egy amerikai gyárban, de aztán a technológia a tervek szerint mindenütt megvetné a lábát. „Ne feledjük, hogy munkaügyi megállapodás nélkül egyetlen új technológiát használó robot se jöhet be az üzemekbe” – közölte a szakszervezet.

Továbbképzésekben gondolkodnak

Az már nem kérdés, hogy az MI-t egyre többen fogják használni a munkahelyeken is, viszont az még nem világos, hogy pontosan hogyan. Fontos lenne, hogy a technológiai váltást a vállalatvezetők ne csak hatékonysági kérdésként kezeljék. Ahogy arra György László kormánybiztos is utalt: ha széles rétegek szorulnak ki tartósan a hasznos társadalmi részvételből, annak következményei nem állnak meg a bérstatisztikáknál. A közeljövőben egyre több feladat megoldása válhat könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá. A kérdés az, hogy a könnyebbség együtt jár-e azzal, hogy több ember képes értelmes, felelős, társadalmilag hasznos szerepben maradni, vagy éppen ellenkezőleg: a technológiai hatékonyság ára az lesz, hogy tömegek szorulnak ki a munka világából.

A Világgazdasági Fórum (WEF) még tavaly készített egy kutatást, amely ablakot nyithat a jövőre. A felmérésben ugyanis pont arról faggatták a vállalatokat, hogy mit terveznek a következő években. A jelentés összefoglalója szerint az MI terjedésére a túlnyomó többség, vagyis a cégek 85 százaléka részben továbbképzésekkel reagál, 70 százalékuk új készségekkel rendelkező munkatársakat is felvenne, 50 százalékuk pedig belső áthelyezéssel készül kezelni az átmenetet. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 40 százaléka számol azzal is, hogy leépíti azoknak a csapatoknak a létszámát, ahol a készségek elavulnak vagy a szerepek jelentősége visszaesik.