A szemináriumi dolgozat elkészítése ritkán tartozik a legkedvesebb tevékenységek közé, hiszen még az esős, hűvös idő beköszöntével is ezernyi jobb program jut eszedbe ennél. Ugyanakkor az adat-, illetve anyaggyűjtés során hasznos készségekre tehetsz szert, melyeket aztán a szakdolgozatodnál is kamatoztathatod a későbbiekben.
Mint minden feladatnál, egy szemináriumi dolgozat esetében is a legfontosabb, hogy pontosan tisztában legyél azzal, mit vár tőled az oktató. Ez kiterjedhet a témaválasztásra, a terjedelemre, a felhasználandó szakirodalmak mennyiségére, a bibliográfia összeállítására, a kutatás módszertanára, a hivatkozási stílusra és a formai követelményekre is. Rengeteg időt spórolsz magadnak, ha végig fejben tartod ezeket, esetleg lemented egy jegyzetbe a mobilodon. Így a folyamatokat már eleve a követelmények köré tudod szervezni, és nem dolgozol feleslegesen.
Ha nem előre kiosztott témát kell feldolgoznod, érdemes megragadni ezt a lehetőséget a fejlődésre. Ha motiválnak a kihívások, akár az is jó ötlet, ha olyan területből írd a beadandód, mely annyira nem érdekel, ugyanis előfordulhat, hogy éppen a kutatás miatti elmélyülés segít megkedvelni az adott témát. Ahogy egy szakdolgozatnál, úgy itt is érdemes mérlegelni, hogy mennyi időd van, hiszen ezen múlik, hogy milyen komplexitású témát „engedhetsz meg” magadnak. Egyeztess a végleges témáról az oktatóddal, így előre tudja jelezni, ha valami kifogása van a választásoddal kapcsolatban, nem a jegybeírásnál alakul ki konfliktus.
Nem vagy elkésve: egy 6-8 oldalas, 6-7 szakirodalmi tételre építő szemináriumi dolgozat elkészítése kényelmesen belefér két hétbe, ha mindennap foglalkozol vele. Legyen egy konkrét forgatókönyved időpontokkal, listával az egy napra jutó feladatokról. Fontos, hogy reálisak legyenek a napi céljaid, de azokkal mindenképp igyekezz végezni. A dolgozat megírására és átnézésére mindenképp hagyj több napot, akár kis szünettel. Ez segíthet abban, hogy kicsit ülepedjen benned az írás élménye, és „friss szemmel” tudj rátekinteni a munkádra.
Az anyaggyűjtés során SOHA ne hagyatkozz a memóriádra, mert amit elfelejthetsz, azt bizony el is fogod. ? Jegyzeteld ki a felhasznált szakirodalmak pontos bibliográfiai adatait, a felhasználni kívánt idézeteket, vagy fotózd le őket, és készíts nekik egy külön mappát. Mindenképp jegyezd fel a pontos oldalszámokat is, ugyanis később ezzel együtt lesz teljes a hivatkozásod, amikor valamit szó szerint idézel a dolgozatban.
A Bartók Bélától eredő szállóige kifejezetten érvényes bármiféle egyetemi feladat elkészítésénél. A „Wikipédiára nem hivatkozunk” már egyértelműen közhely, de még ez sem feltétlenül elegendő a sikerhez. Ökölszabály, hogy elismertebb folyóiratok közül válogassunk, és lehetőleg olyan szerzőkre hivatkozzunk, akik tekintéllyel bírnak az adott területen. Könyvek esetében segítséget nyújthat a kiadó is: egy magasabb presztízsű kiadó gondozásában megjelentetett kötetre érdemesebb hivatkozni, mint egy magánúton kiadottra. Ha van egy kiemelt jelentőségű állításunk (pl. előzetes kutatási eredmény), amely alapját képezi a gondolatmenetünknek, igyekezzünk több helyről is „megerősíteni” ezt az információt, minél több forrást találva hozzá.
Ne stresszelj az utolsó pillanatban, inkább fogadd meg tanácsainkat! (Forrás: Pixabay)
Ha a leadási határidő éjjelén ragadsz billentyűzetet, akkor persze nincs erre mód – de ha csináltál már ilyet, pontosan tudod, hogy egy ültő helyben ilyen sokat írni embert próbáló feladat. Javasoljuk, hogy inkább bontsd részletekre az írási folyamatot: a bevezetésnek akár már az anyaggyűjtés fázisában is nekiláthatsz. A szakirodalmak ismertetését pedig elkezdheted úgy is, hogy még nincs meg az összes forrásod. Ha részekben gondolkodsz a beadandóról, sokkal logikusabb is lesz a felépítése, amit minden oktató díjazni szokott.
Egy tudományos szöveg megalkotásánál körültekintőbben és választékosabban szükséges fogalmazni, mint például egy Instagram-poszt esetében. De ne ess át a ló túlsó oldalára sem! Ha követhetetlenül hosszúak és körmönfontak a mondataid, nagyon megnehezíted az oktató dolgát. Bár csábítónak tűnhet hosszas körmondatokat alkotni a karakterszám növelése végett, biztos lehetsz abban, hogy a tanárod sem ma kezdte, és nyilvánvaló lesz számára, hogy üres szószaporításra törekszel. Ne félj a szakkifejezések használatától, de figyelj arra, hogy pontosan és helyesen használd őket.
Bármilyen hosszabb szöveget adsz ki a kezed közül, mindenképpen olvasd át a leadás előtt. Így feltűnhetnek az esetleges elgépelések, helyesírási hibák, következetlenségek, szóismétlések – szóval bármi, ami esetleg levonhat a jegyedből. Ha van ismerősöd, aki szívesen segít ebben, érdemes vele is átolvastatni egyszer a kész dolgozatot, ugyanis az ember a saját munkájában nehezebben szúrja ki az előbbi problémákat.
Jó, ha azt is számításba veszed, hogy milyen személyiségű az oktatód, aki értékeli a beadott munkád. Ha az órák során közvetlennek, az egyéni megoldásokat és látásmódot értékelő embernek ismerted meg, bátrabban beleszőheted az egyéniséged az írásodba. Ha viszont más prioritások jellemzőek rá, akkor azokat figyelembe véve készítsd el a munkádat.
