Egy írott szöveg legalább annyit elárul szerzőjéről, mint egy átgondolt öltözék. Amíg viszont öltözködési tippeket szinte bárhol találhatunk, addig nem „műfajspecifikus” szövegírási tanácsokat annál kevésbé. Szerencsére most segítünk neked néhány jótanáccsal, amelyek legalább olyan hasznosak, mint néhány elegáns ruhadarab a gardróbodban.
Lássuk be, nem mindegy, hogy bálba készülsz vagy a sarki ABC-be bevásárolni. Ugyanez a szövegekre is vonatkozik: mindig gondold át, kinek írod a gondolataid, ki lesz azok potenciális olvasója. Hasonlóan fontos a szöveged célja: érettségi esszé beadására készülsz, a leendő munkaadódnak írsz motivációs levelet vagy csak egy szöveges Insta-sztoriban szeretnéd felhívni a figyelmet valami téged foglalkoztató kérdésre? Ennek megfelelően sáfárkodj a szókincseddel, a mondataid szerkesztésével és a fogalmazásmódoddal.
Sokan esnek abba a hibába, hogy szövegírás során sokkal választékosabban szeretnének fogalmazni, mint ahogyan a hétköznapi életben teszik, ezzel azonban éppen ellenkező hatást érnek el. A mondataik végül hemzsegnek a rosszul használt idegen kifejezésektől, például: „provokálta magát” produkálta magát helyett, vagy a választékosabbnak vélt, ám inkább „terpeszkedő” szerkezetektől, például: „felismerésre került a kutatás által”. Ilyenek még a helyesebbnek vélt, de igazából grammatikailag helytelen szóalakok, például: „később végzem ma a tanulással” – ugyanis a végez nem ikes ige. Nem kell megjátszanod magad, igyekezz természetesen fogalmazni! Egyedül arra figyelj, hogy ha a műfaj kereteibe nem fér bele, kerüld a laza, szlenges fordulatokat, és próbáld meg minimalizálni a szóismétléseket is (bár ez nem mindig lehetséges).
Jó, ha a szöveg, amit írunk, stílusos! (Forrás: Pixabay)
Biztosan láttál már olyan Facebook-kommentet, amelynek se eleje, se vége, egyetlen hosszú mondatból állt, s melyet nem tagoltak írásjelek vagy nagybetűk. Ezek a hozzászólások sokszor teljesen érthetetlenek, esetleg kifejezetten félreérthetők. A hétköznapi szövegeidnél is figyelj arra, hogy az olvasód értse, mit is szeretnél mondani. Ha hosszabb az írásod, mindenképp tagold logikai egységekre (bekezdésekre), és ügyelj arra is, hogy követhető legyen, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes mondatok, mondatrészek. A tagolásra már csak azért is fontos figyelmet fordítani, mert egy érettségi feladatban vagy egy egyetemi beadandónál könnyen értékes pontokat veszíthetsz, ha nem strukturálod az irományodat.
Most, hogy a tartalmat jól kiveséztük, beszéljünk kicsit a megjelenésről is! Ha kézzel kell megírnod valamit, nagyon komoly jelentősége van az írásképednek. Íráskép alatt most nem a gyöngybetűs írásra gondolunk, hiszen nem mindenki képes a szemet gyönyörködtető kézírásra. Azonban fontos, hogy ha nem is kifejezetten szépek a betűid, az üzenet, amit szeretnél velük átadni, olvasható legyen. Egy igényes, átfirkálások nélküli, ránézésre is világos tagolással papírra vetett szöveg sokkal jobb hatást kelt, mintha ezerszer áthúznád és össze-vissza nyilazgatnád az egyes szavakat és mondatokat a fogalmazásodban.
A helyesírás is hozzájárul ahhoz, hogy nívós szöveg kerüljön ki a kezed közül. Ha egy picit is bizonytalan vagy egy szó írásmódjában, használd a nyomtatott szótárat vagy szabályzatot, valamint az MTA online helyesírási tanácsadó felületeit. A befektetett munka megtérül, ugyanis minél többször látod, illetve írod le a helyes szóalakot, a memóriádban rögzülni fog ez a kép, így később már automatikusan is a jó verzió jut eszedbe.
A szövegalkotás – legyen szó formális vagy informális műfajról – gyakorlati tevékenység, így a legtöbbet azzal fejlesztesz magadon, ha minél többet írsz minél tudatosabban, az esetleges hibákat átgondolva, ellenőrizve. Nem elhanyagolható az olvasás jelentősége sem, ugyanis mind a helyesírásodra, mind a szókincsedre, mind pedig a szöveg felépítésével kapcsolatos ismereteidre kihat, ha sok, változatos és igényes írást olvasol.
