Bár rohamtempóban fejlődik a technika és a technológia, ma is ugyanolyan szükség van a jogot ismerő és értő emberekre, mint a korábbi századokban.
Ez is kiderül az interjúból, amelyet Komáromi László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja adott az UNI 2023-nak.
Komáromi László dékán szerint a hagyományos jogászi képességek továbbra is lényegesek. „A széles körű jogismeret, a kritikus gondolkodásmód, a logikus, meggyőző érvelés képessége ma is meghatározó a jogászi munkában. Ugyanakkor vannak olyan képességek, amelyek szintén egyre fontosabbá válnak. Ma már sokféle számítógépes szoftver segíti a jogászi munkát, ezeket a jogászoknak is készségszinten kell tudniuk használni napjainkban. Megjelenik a jogászi kompetenciakészletben az is, hogy tudni kell aránylag bonyolult, sokszereplős, soklépcsős tranzakciókat átlátni, megtervezni, megszervezni, menedzselni. És amit még említenék: nagy szerepe van a munkánkban az érzelmi intelligenciának. Sokszor nem a legcélravezetőbb hosszasan pereskedni, sokkal inkább a megegyezésre kell törekedni. Ennek a megegyezésnek a kimunkálásában sikeresebbek azok, akiknek magas az érzelmi intelligenciájuk”.
A joganyag elsajátíttatásán túl a jogi képzés ma már nagymértékben készség- és képességfejlesztés is. (Fotó: UNI)
A joghallgatók számára az egyik legnagyobb kihívást a hatalmas lexikális tudás elsajátítása jelenti. Megkérdeztük hát: jogos elvárás-e ez manapság, amikor az internetnek köszönhetően akár a zsebükben lehet a teljes jogszabálytár.
Komáromi László dékán egyetértett abban, hogy nincs ember, aki a mára rendkívüli módon felduzzadt joganyagot akárcsak tartalmilag képes lenne átlátni, nemhogy megtanulni. „Ritka is, hogy szó szerint meg kell tanulni valamit, bár a tapasztalat az, hogy egy-egy tételmondat, definíció, a büntetőjogban egy-egy törvényi tényállás pontos memorizálása segítheti a jogászi gondolkodást… A joganyag elsajátíttatásán túl a jogi képzés ma már nagymértékben készség- és képességfejlesztés is. A hallgatóinktól nem azt várjuk, hogy bebiflázzanak bizonyos jogszabályszövegeket, hanem ezek közös feldolgozására kerül sor a szemináriumokon. Emellett perbeszédversenyeket tartunk házon belül és kívül. Van perszimulációs termünk, tehát nemcsak a szabályok és a tételes joganyag ismeretét, hanem mindennek a gyakorlati alkalmazását is fontosnak tartjuk”.
Egyre nagyobb nagy szerepe van a jogászi munkában az érzelmi intelligenciának. (Fotó: UNI)
Az interjúból kiderül az is, hogy továbbra is megéri jogot végezni. Mint a dékán elmondta: egy 2020-as felmérésből kitűnik, hogy a végzettek 60-70 százaléka jellemzően jogi munkakörökben, esetleg jogi asszisztensi vagy egyéb magasan képzett ügyintézői státuszban helyezkedett el. A többiek sokféle egyéb területen vállaltak munkát, például adótanácsadóként vagy adószakértőként, gazdasági, költségvetési szervezet vezetőjeként, országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetőjeként, egyéb hatósági ügyintézőként. De találhatunk jogászokat a média világában vagy a diplomáciai szolgálatban is. Mint Komáromi László fogalmazott: „Számomra ennek a sokféleségnek az az üzenete, hogy a jogászi diploma jól konvertálható, sok területen alkalmazható alaptudást jelent napjainkban is”.
A Komáromi László dékánnal készült interjúból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folyó képzés sajátosságairól, a kari életről is sok mindent megtudhattok. A teljes beszélgetés az UNI 2023 kiadványban olvasható. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.
