Szakdolgozatot írni igazán komplex feladat. Nemcsak, hogy egy meglehetősen hosszú szöveget kell önállóan megalkotni, hanem mindezt tudományos hivatkozásokkal és saját gondolatokkal kell teletűzdelni. Senki sem várja el egy végzős hallgatótól, hogy élete főművét írja meg, de van pár tipp, amiket, ha megfogadsz, jelentősen megkönnyítheted a saját dolgodat. A konzulensed pedig hamarabb rábólint a szakdolgozat végleges változatára.
Ha van valami, amit érdemes már a legelején a fejedbe vésned, az a következetes szerkesztés és hivatkozás. Minden egyetemen más, hogy milyen hivatkozási típust szeretnének viszontlátni az elkészült szakdolgozatok lapjain. Annyi azonban biztos, hogy nem szeretnél azzal rontani az értékelésen, hogy a pontok és vesszők nem a megfelelő helyeken találhatók. Ha már a munka elejétől odafigyelsz erre a részletre, a végén nem kell órákig javítgatni, ez ugyanis leadás előtt két nappal ártalmas lehet a mentális egészségnek. A hivatkozások rendjén túl érdemes még a betűméretre és típusra, az irodalomjegyzékkel kapcsolatos elvárásokra és természetesen a minimális terjedelemre is figyelni. Nem mindegy az sem, hogy ahova te jársz, ott az irodalomjegyzék beleszámít-e a megadott hosszúságba, vagy sem.
Forrás: Pixabay
Ha nálatok a hallgatók szabadon választanak témavezetőt, mindenképp keress olyat, aki illik az elvárásaidhoz. Szeretnél olyat, aki nem keres túl gyakran, hanem hagyja, hogy egyedül írd? Inkább több segítségre és konzultációra lenne szükséged? Érdemes olyan oktatót választanod, akit akár óráról, vagy valamilyen programról ismersz, hiszen sokkal könnyebb olyannal együtt dolgozni, akivel már volt dolgod, és tudod, hogy megvan a közös hang. A hallgatók villámsebességgel kiismerik tanáraikat. Megérzik, ha valaki órán vagy vizsgán nem segítőkész a diákjaival, akkor annak meglehet, hogy konzulensként is hasonló a hozzáállása.
Lehet, hogy már most rengeteg ötleted van, hiszen rajongsz a szakterületedért. Ha így van, akkor az remek hír, mert nincs jobb annál, mint szeretni, amit csinálunk. Ha időd engedi, esetleg több féléved is van még hátra amíg tényleg neki kellene állnod a munkának, bátorítunk arra, hogy merj összetettebb, bonyolultabb témát választani, persze ha érdekel a kutatás. Fontos azt felmérni, hogy könnyen megírható témára vágysz, vagy inkább olyanra, ami komoly munkával jár, és lehetőséget ad arra, hogy elmélyülj egy kérdésben. Bármi is a helyzet, érdemes egy tanároddal, vagy ha van, akkor a konzulenseddel megbeszélni, hogy mit ajánl, hiszen az oktatók tudják a leginkább, hogy mivel érdemes foglalkozni.
Amikor nekiállsz a kutatásnak, valószínűleg azzal szembesülsz, hogy rengeteg tanulmány és olvasnivaló vár rád. Bár érdemes minél többe beleolvasni, jobb, ha nem veszel el a részletekben, és nem mész el egy olyan irányba, ami már alig kapcsolódik a témádhoz. Megesik, hogy nehéz rövidíteni utólag a szövegen. Mielőtt nekiállsz kutatni, érdemes rákérdezni a témavezetődnél, hogy kik azok a nagy nevek, akiket a tanszéken szeretnek viszontlátni az irodalomjegyzékben. Ezzel jó pontot szerezhetsz annál, aki a védésen vet egy pillantást az utolsó oldalakra. Ha módod van rá, keress valamilyen, a témához kapcsolódó idegennyelvű szakirodalmat is, mivel ez is olyasmi, amire jó szemmel néznek a bírálók és azt mutatja, hogy alapos munkát végeztél.
Hidd el, lehet, hogy ijesztőnek tűnik egy bizottság előtt kérdésekre válaszolni, de ha idáig eljutottál, akkor ez már nem foghat ki rajtad. A szakdolgozatodat te írtad, tudod is, mi áll benne, ismered a benne szereplő kutatásokat és a témával kapcsolatos összes kérdést, ami csak szóba kerülhet. Ha a részletek, mint a hivatkozások, irodalomjegyzék és a szerkesztés rendben vannak, akkor megtettél mindent, ami elvárás volt. Továbbá a konzulensed is átengedett, amit nem tett volna, ha nem vállalná ő is, amit papírra vetettél. Ha mindez megvan, akkor nincs mitől tartanod.
