A 2023-as év legnagyobb, a világon a harmadik legnagyobb sportesemény a szabadpályás atlétikai világbajnokság. Idén több mint 200 országból 2100 atléta szerepelt a különböző versenyszámokban. A 35 ezer férőhelyes budapesti Nemzeti Atlétikai Központban 9 napig drukkolhattunk a versenyzőknek. Most, hogy véget ért, érdemes számba venni, hogy milyen hatással van rövid- és hosszútávon egy ilyen horderejű rendezvény. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány cikkében részletesen elemezi a hazai rendezés pozitív következményeit.
„Az előzetes becslések azt mutatják, hogy a budapesti atlétika vb a mintegy bruttó hetvenmilliárd forintos összköltsége mellett, a kiadásokat kétszeresen meghaladó, 130 milliárd forint feletti bevétellel teljesíthet. A költség oldalon szereplő számok pedig a szervezők törekvéseinek megfelelően nem a semmibe hullanak, hanem gazdaságélénkítő hatásúak lehetnek. A hazai kis- és középvállalkozásoknál hasznosulnak, azaz a szervezők minden eszközt, szolgáltatást, amit csak lehet, magyar eladóktól és beszállítóktól szereznek be.” – írják.
Egy ekkora horderejű rendezvénynek hosszútávú hatásai vannak. (Fotó: 123rf)
Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint a világbajnokság miatt hazánkban 340 ezer, a verseny időtartamára szóló vendégéjszaka foglalást regisztráltak előzetesen, aminek nagyjából 70 százaléka külföldről érkezett. Általánosan elmondható, hogy nagy arányban vannak azok, akik egy ilyen látogatás után visszatérnek vagy később szívesen ajánlják ezt az úti célt. A 2017-es londoni világbajnokság szurkolói például azt nyilatkozták, hogy 90 százalékban ajánlanák az ismerőseiknek Londont, 70 százalékuk szívesen visszalátogatna egy következő nyaralás alkalmával. Vagyis a rendező ország ismeretsége növekszik egy ilyen nagyszabású rendezvénnyel, hiszen csak a televíziós közvetítést becslések szerint egymilliárdan követték szorosan a világban, az információk pedig vagy hárommilliárd emberhez jutottak el. „A rövid távú gazdasági hatások kiemelten serkentenek egyes szektorokat, így a turizmust, kiskereskedelmet és szállítást. A 2023-as atlétika vb szervezése során kiemelt szempont volt a magyar kis- és középvállalkozások bevonása a beszerzések és igénybe vett szolgáltatások kiválasztása során.”- írják.
A televíziós közvetítést becslések szerint egymilliárdan követték szorosan a világban, az információk pedig vagy hárommilliárd emberhez jutottak el. (Fotó: 123rf)
Nem elhanyagolható tény, hogy az atlétikai világbajnokság budapesti helyszínét egy olyan külvárosi részen építették ki, amit addig csak rozsdaövezetként emlegettek, és a nagyszabású városfejlesztési építkezések kapcsoltak be a fővárosi vérkeringésbe. A beruházás mottója: a „barnamezőből zöld oázis” volt. Mivel a Nemzeti Atlétikai Központ tervezésében a rendezvényhelyszín létrehozása mellett fontos törekvés volt, hogy olyan zöld környezetet hozzanak létre a stadion körül, amiből hosszútávon mint szabadidőparkból profitálhat a lakosság. „A magyar emberek mozgásra és egészségesebb életmódra való ösztönzése a világbajnokság kapcsán. Már sokezren csatlakoztak a Hétköznapi Hősök programhoz, amely nem csak sportolásra ad lehetőséget, hanem egyúttal 50%-os jegykedvezményt is nyújt a résztvevőknek.” írják cikkükben. A sporthelyszín létrehozásában fontos szempont volt a fenntarthatóság, számos környezettudatos megoldással élt a beruházás. Továbbá a világbajnokság programjaira a civil szervezetekkel való együttműködés keretében többezer rászoruló, fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű csoportok juthattak el a Civilút Alapítvánnyal elindított jószolgálati programon keresztül.
A beruházás mottója: a „barnamezőből zöld oázis” volt. (Fotó: 123rf)
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
