Papíron három év, a valóságban gyakran több: mennyi idő eljutni a diplomáig?
Szerző: Devecsai János - 2026.10.02.
Egy hat féléves alapképzés három év alatt teljesíthető, Magyarországon azonban a hallgatók felének addigra még nincs diplomája.
Papíron egyszerű a képlet: egy szak hat, hét vagy nyolc félév. A diploma megszerzésének tényleges ideje azonban már jóval szórtabb képet mutat. Sok hallgatónál csak néhány féléves csúszásról van szó, másoknál viszont az elhúzódó képzés már a diplomaszerzés esélyét is érdemben befolyásolja. Az OECD adatai éppen ezt a távolságot teszik láthatóvá: Magyarországon a hallgatók fele végez a képzés hivatalos ideje alatt, egy évvel később viszont már 65 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
A munka egyre inkább része az egyetemi éveknek
A csúszás hátteréhez érdemes megnézni azt is, hogyan élnek ma az egyetemisták. A HÖOK 2026-os hallgatói helyzetképe a EUROSTUDENT 8 adatait idézve azt írja, hogy a magyar hallgatók több mint 60 százaléka végez rendszeres vagy alkalmi munkát a tanulmányai mellett. Még a nappali tagozatosok körében is 50 százalék fölötti ez az arány.
Egy másik, a HÖOK által idézett felmérés szerint a dolgozó hallgatók több mint fele heti húsz óránál is többet tölt munkával. A teljes hallgatói kör csaknem harmada pedig úgy nyilatkozott, hogy munka nélkül nem tudná finanszírozni a megélhetését és folytatni a tanulmányait. Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy a munkavállalás okozza a hosszabb képzési időt. Azt viszont jól mutatja, hogy a mintatanterv hat vagy hét féléve sok hallgatónál már egy másik, heti több tíz órás elfoglaltsággal osztozik az időn. Az OECD is a pénzügyi korlátokat, a hallgatói támogatások rendszerét és a munkaerőpiaci környezetet sorolja azok közé a tényezők közé, amelyek befolyásolhatják, milyen gyorsan jutnak el a hallgatók a végzettségig.
A csúszás még nem lemorzsolódás
A lemorzsolódás egy része már a képzés elején megtörténik, Magyarországon azonban ez viszonylag kevés hallgatót érint. Az alapképzést első alkalommal megkezdők 5 százaléka hagyja el a felsőoktatást már az első tanév után, szemben a 13 százalékos OECD-átlaggal. A kép jóval később változik meg látványosan. Három évvel az adott szak előírt képzési ideje után a magyar hallgatók 72 százaléka már végzettséget szerzett, 5 százalék továbbra is tanult, 23 százalék pedig diploma nélkül kikerült a felsőoktatásból.
Régebben még egy másik akadály is feltartotta a diplomát
A diplomaszerzés hosszáról szóló régebbi magyar adatokat azért is óvatosan kell összevetni a mostaniakkal, mert időközben megváltozott egy fontos szabály. Korábban sokan úgy fejezték be egyetemi tanulmányaikat és tették le a záróvizsgát, hogy nyelvvizsga hiányában mégsem vehették át az oklevelüket. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy a járvány idején bevezetett nyelvvizsga-amnesztiák nyomán 2021-ig közel 140 ezer korábban visszatartott oklevelet állítottak ki.
2022-ben megszűnt az egységes országos nyelvvizsga-kötelezettség, az egyetemek maguk határozhatják meg a képzésekhez szükséges nyelvi követelményeket. A hatályos felsőoktatási törvény szerint az oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga. Ez a változás azért lényeges, mert a mai adatokban a képzési idő elhúzódása már kevésbé keveredik össze azzal a korábbi jelenséggel, amikor valaki tanulmányi értelemben végzett, az oklevele azonban még évekig „beragadt”.
Nagy eltérések a világban
Nemzetközi összevetésben a magyar hallgatók az átlagnál nagyobb arányban jutnak el időben a diplomáig. Míg Magyarországon az alapképzést megkezdők fele végez a tervezett idő alatt, az OECD-országok átlaga 43 százalék. Egy évvel később is megmarad az előny – 65 százalék áll szemben 59 százalékkal –, három év elteltével azonban már jóval kisebb a különbség: 72, illetve 70 százalék.
Az országok között ugyanakkor hatalmas az eltérés. Írországban, Izraelben, Romániában, Törökországban és az Egyesült Királyságban tízből több mint hat hallgató végez a tervezett idő alatt, míg Ausztriában, Chilében, Kolumbiában, Belgium francia közösségében és Peruban alig minden negyedik hallgatóról mondható el ugyanez. Magyarország Dániával, Litvániával, Norvégiával és Lengyelországgal együtt az 50–60 százalék körüli csoportba tartozik. Vagyis nálunk nemzetközi mércével viszonylag sokan jutnak el időben a diplomáig, a többéves távlatot nézve viszont már sokkal közelebb kerülünk az OECD átlagához.
Ez is érdekelhet
