A 2024-es felsőoktatási felvételi eljárás eredményei azt mutatják, hogy a felsőoktatás átalakítása és a felvételi folyamat rugalmasabbá tétele jelentősen növelte a hallgatók érdeklődését a felsőoktatás iránt. Közel 121 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést a 2024. szeptemberben induló képzésekre. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
Csák János kulturális és innovációs miniszter kiemelte, hogy az elmúlt években tapasztalt jelentős növekedés annak ellenére is bekövetkezett, hogy a felvételiző korosztály létszáma csökkent. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a fiatalok körében továbbra is nagy az igény és vágy a tanulásra, a tudás megszerzésére.
Az átalakítások fókuszában az egyetemi autonómia növelése és az intézmények széleskörűbb döntési jogkörének biztosítása állt. Az egyetemek mostantól saját maguk dönthetnek a felvételin szerezhető 100 plusz pont odaítéléséről, a felvételi tantárgyak kiválasztásáról és az emelt szintű érettségi megköveteléséről is. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy az egyetemek saját szakmai profiljuknak megfelelően alakítsák ki a felvételi eljárást, ezáltal még vonzóbbá téve az intézményeket a leendő hallgatók számára.
A felsőoktatásba jelentkezők számában és profiljában is észrevehető változások tapasztalhatók, és tovább nőtt a vidéki egyetemek iránti érdeklődés is. Ez egyértelműen jelzi, hogy a hallgatók egyre inkább keresik a sokszínű képzési lehetőségeket, és nemcsak a fővárosi intézményekre koncentrálnak. A miniszter beszámolt arról is, hogy a 320 ezer, felsőoktatásban tanuló hallgató közül 43 ezren külföldiek.
Közel 121 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést a 2024. szeptemberben induló képzésekre. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. (Forrás: MTI)
Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár kiemelte, hogy megduplázódott a pedagógusképzésre felvételizők száma a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, összesen 17833-an választották ezt a területet. Az államtitkár szerint ehhez a pedagógus béremelés mellett az is hozzájárult, hogy nemrég elindították a 2-4 félév alatt elvégezhető, rövid ciklusú tanárképzést.
Emellett az egyre több munka mellett tanuló hallgatók száma is, ami azt mutatja, hogy a felsőoktatás rugalmas struktúrája lehetővé teszi a tanulás és a munka összeegyeztetését.
Az idei felvételin az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem voltak a legnépszerűbb intézmények. Megnövekedett érdeklődést mutatnak az MTMI (műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki) képzések, valamint az agrár, az orvos- és egészségtudományi területek is . Az alapképzések közül első helyen a legtöbben gazdálkodási és menedzsment, pszichológia, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus, illetve óvodapedagógus képzést jelöltek meg.
Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese elmondta, hogy megújították a felvételi rendszer informatikai hátterét is. A jelentkezés teljes folyamatát mobiltelefonra optimalizálták, emellett már szakkereső, illetve pontszámító kalkulátor is segíti a diákokat a Felvi.hu oldalon. Az e-ügyintézési lehetőségek kibővítése további könnyebbséget és kényelmet biztosít a jelentkezők számára.
„A felvételizők március 25-től július 10-ig tölthetik fel a még hiányzó dokumentumaikat a rendszerbe, és ugyaneddig módosíthatják a megjelölt szakok sorrendjét is. A ponthatárokat várhatóan július 24-én állapítják meg, a Pont ott partit pedig idén nem a fővárosban, hanem egy vidéki helyszínen szervezik meg.“
– mondta el az elnökhelyettes.
Forrás: MTI
