Sokan beszélnek a mesterséges intelligenciáról – gondolom a Siemens Zrt-n belül is. Az iparban milyen alkalmazási lehetőségei vannak ennek a technológiának?
Számos ügyfelünk gyakorlatával lehet illusztrálni, hogy mennyi területen dolgozik már mesterséges intelligencia (MI). Így például ennek segítségével gyorsul fel a vízszivárgások felderítése, lokalizációja, a kakaógyártásban is használják, korai hibafelismerést biztosít az üzemekben, emellett az adatközpontok energiaigényét szintén csökkenti. A legújabb fejlesztéseink egyikével a komissiózás is automatizálható, ekkor a robot MI segítségével választja ki, fogja meg az előtte lévő változó alakú, súlyú termékeket, amelyekből például csomagokat készít elő a webes megrendelések teljesítéséhez a raktárban. Segítségével többek közt a munkaerőhiánnyal küszködő logisztikai vállalatok tudják növelni a versenyképességüket. A Siemens már az 1990-es évektől dolgozik azon, hogy az MI-neurális hálózatok technológiáját beemelje az iparba. Az MI-vel végzett K+F munka során több szempontra figyelünk, így többek közt a kibervédelemre is. közbeszédben lassan lecsengenek a virtuális metaverzum körüli hírek, bejelentések, ugyanakkor a termelés digitalizálása, sőt virtuális modellezése új szintre emelheti az ipart.
Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az interjú megtalálható az alábbi kiadványunkban is!
Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is Nézz bele a nemrég megjelent innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzban meg is vásárolhatsz!
Melyek a metaverzumhoz kapcsolt elvárások?
Igen, a hírek inkább a virtuális valóságról szóltak, a metaverzum kapcsán főként a kereskedelmi, a szórakozási szempontokat emelték ki. Például azt, hogy sokan esetleg egy a mai játékokból ismert, látást is eltakaró VR-headsettel a fejükön töltik majd az életük egy jó részét. Ahogyan mondjuk Spielberg Ready: Player One című filmjében láttuk. És mondjuk valaki egy virtuális közösségi térben virtuális sört iszik, pixelekből kreált ruhát vesz, digitális házat épít, amelyet virtuális bútorokkal és műalkotásokkal rendez be. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy „vásárlói” metaverzum mellett közel háromszor akkora piacértéket képvisel annak gyártóipari verziója.
Jeránek Tamás, a Siemens Zrt elnök-vezérigazgatója fotó: Siemens Zrt.
A szórakoztatás vagy a vásárlás nyilvánvaló, de az ipari metaverzum hogyan néz ki a gyakorlatban?
A metaverzummal ellentétben az ipari metaverzum haszna a gyakorlatban ölt testet. Ha ugyanis a komplex gyártási környezetben leképezzük a fizikai valóságot az online térben, akkor jó néhány hatékonyságnövelő lehetőség bontakozik ki. Gondoljunk bele, ha a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, az elemei és az egésze szimulálható, akkor ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára.
Eddig érthető, de mire használható egy virtuálisan leképezett valódi gyár metaverzuma?
Így tökéletesíteni lehet az üzemek tervezését, működését, a termékek elkészítését, emellett új szintre kerülhet a fenntarthatóság is. Hiszen már az áruk tervezésekor a legfenntarthatóbb modellt lehet kidolgozni, és annak elkészítését, leszállítását, környezeti lábnyomát megtervezni. Mindezt úgy, hogy a legjobb szakembereknek nem kell fizikailag egy irodában dolgozniuk. Mi több: az ipari metaverzum segítségével egy gyárban akár az időben is vissza tudunk menni, és megnézni, hogy az egyik robot miért nem úgy működik, mint a többi. A virtuális térben frissítést küldhetünk a robotra, így szimulálni, ellenőrizni lehet a működését, majd a tesztek alapján a valóságban is megtenni azt. Az a célunk, hogy összekössük a digitális és a valódi világot. Ez eddig meglehetősen science fictionnek hangzik.
Milyen technológiák szükségesek ehhez?
A technológia elemei, így például az 5G-hálózatok, az MI, a felhő-számítástechnika, a peremhálózati technológia, a kiterjesztett valóság rendelkezésre áll. Ezeket már „csak” össze kell illeszteni az adott konkrét feladathoz. Ennek segítségével épül például a legújabb német gyártóüzemünk, és több ügyfelünk új beruházása szintén így valósul meg világszerte, valamint itthon is. Bár minden eset más, egy-egy komplex ipari metaverzum segítségével egy-egy üzem 20 százalékos produktivitásnövelést és 40 százalékkal nagyobb rugalmasságot is elérhet. Ez ugrást, új időszámítást jelent a korábbi hatékonyságnövelési módszerekhez képest.
Mire alkalmas még ez a technológia a gyártáson túl?
Az előbb részletezett ipari metaverzum alapvetése, az úgynevezett digitális ikrek már megjelentek az innovatív szervezetek mindennapjaiban. Városnegyed tervezésekor, korallzátonyok megmentésére, űrinfrastruktúra-elemek vagy éppen „földi” lakóautók tervezésekor vetik be a megoldásunkat. Innovatív ötletek tesztelésére, egy adott környezetben való működés modellezésére is alkalmas tehát ez a koncepció, amellyel megvalósul az ipar 4.0 következő lépcsőfoka. Bár az ipar 4.0 mint fogalom már több mint tízéves, megannyi fejlődési lehetőséget kínál ma és a jövőben is.
Mi a helyzet a munkaerő vonatkozásában? Hogyan változtatja meg ez a trend a HR-területeket?
Az ipar 4.0-technológiák használatához, terjedéséhez sok képzett kékgalléros munkatársra van szükség. Jóval többre, mint ami most elérhető a munkaerőpiacon. A gépeket ugyanis a helyszínen üzemeltetni kell, a fizikai karbantartást nem lehet távolról elvégezni. Míg a rendszerek kitalálását, tervezését jellemzően felsőfokú végzettségű mérnökök végzik, a helyszíni üzemeltetésre az eddiginél is nagyobb fókusz esik. E feladatok komoly tudást igénylő pozíciók, hiszen már nem egy-egy berendezéshez, gyártósorhoz kell érteni, hanem komplexebb rendszerekhez. Így előfordul, hogy egy-egy kékgalléros kolléga tudása nagyobb, mint az egyetemen tanult munkatársé. Bármelyik munkakört nézzük, az biztos, hogy a folyamatos tanulás elengedhetetlen az ipar 4.0 korában.
Hogyan állunk a hazai ipar 4.0-s képzéssel?
Ezen a területen vannak még fejlődési tartalékok. Ez érthető is, hiszen ez a szegmens nagyon gyorsan változik, és a versenyképesség fenntartásához fejleszteni szükséges. Igyekszünk ehhez a mi eszközeinkkel, lehetőségeinkkel hozzájárulni, mint például a laborkörnyezettel, az oktatás támogatásával a közép- és felsőfokú műszaki intézményekben.
Önök hogyan találják meg a leendő munkatársaikat?
A vonzó munkahely kialakítására, fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket teszünk. Kiemelném a fenntarthatósági aspektusokat is, amely területen szintén azt gondolom, hogy kiemelkedő munkát végzünk. A környezetvédelemtől a munkaerő képzésén át a megfelelőségig ugyanis széles körben haladunk afelé, hogy elérjük a fenntarthatósági céljainkat, egyúttal ügyfeleinknek is segítsünk abban, hogy ők is fenntarthatóbbak legyenek az ipar 4.0-technológia segítségével. Erre a feladatra invitáljuk a leendő munkatársainkat is.
NÉVJEGY – Jeránek Tamás
– 53 éves, nős, 2 felnőtt gyermek édesapja.
– Mérnökdiplomát szerzett, emellett elvégzett egy MBA másoddiplomás képzést.
– Siemenses karrierje előtt saját cégét vezette, illetve egy másik multinacionális vállalatnál töltött be menedzseri posztokat.
– 2012-ben csatlakozott a Siemens Zrt.-hez az ipari digitalizációval foglalkozó divízió vezetőjeként, amely szektor a vállalat meghatározó területe lett a szakember vezetése alatt.
– 2021-től a Siemens Zrt. vezérigazgatója.
– Szabadidejében szívesen biciklizik, illetve korábbi, versenyszerűen űzött kosárlabdázói múltjával dobja a pontokat a baráti összejöveteleken.
