A Semmelweis Egyetem egy friss tájékoztatás szerint negyedik alkalommal rendezi meg azt a nyílt napot, ahol az orvos- és egészségtudományok iránt érdeklődők minden hasznos információt megkaphatnak a továbbtanulásról.
A hallgatói igényekre válaszul az online esemény idén személyes campustúrával is kiegészül – derült ki az egyetem tájékoztatásából.
A közleményben Tripolszky Bálintot, a rendezvényt szervező Hallgatói Szolgáltatások Igazgatóságának vezetőjét idézve azt írták, hogy
idén az online nyílt nap mellett szeretnének lehetőséget biztosítani a felvételi előtt állóknak, hogy betekintést nyerjenek személyesen is az egyetem oktatói, gyakorlati és hallgatói tereibe, többek között a tantermekbe, kollégiumokba, a könyvtárba vagy akár a boncterembe.
Azt írták, az online nyílt napon csaknem száz program – köztük kisfilmek, interaktív előadások és hallgatói fórumok – révén ismerhetik meg az érdeklődők az egyetem karait, középfokú szakképző iskoláit és tehetséggondozó programját.
Érdekelnek az orvosi egetemmel kapcsolatos hírek? Olvasd el ezt a cikkünket is!
Hermann Pétert, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettesét idézve közölték, a rendezvény célja, hogy a felvételi előtt álló fiatalok a február 15-i jelentkezési határidő előtt minél teljesebb képet kapjanak hazánk egyetlen szakegyeteméről, ahol hat karon négy nyelven (magyar, angol, német, olasz) folynak orvos- és egészségtudományi képzések.
„Idén kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a szóbeli bevezetésével megváltozott felvételi rendszert bemutassuk az érintetteknek, akik választ is kaphatnak majd minden felmerülő kérdésükre, emellett bepillanthatnak az intézmény pezsgő hallgatói életébe, a lakhatási, sportolási, kulturális lehetőségekbe és a nemzetközi kapcsolatokba is”
– hangsúlyozta az oktatási rektorhelyettes.
Az online nyílt napra és a campustúrára a
https://semmelweis.hu/felvetelizoknek/nyiltnap/
linken lehet regisztrálni.
A Semmelweis Egyetem Magyarország legrégebbi, alapítása óta folyamatosan működő orvosképző intézménye. Az egyetem története 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet. Az oktatás 1770-ben indult meg öt tanszékkel. Nem sokkal később az intézmény Budára, majd Pestre költözött, ahol elindult a tanszékek és a klinikai ágyak számának növekedése. A legelső magyar nyelvű egyetemi tankönyvet Rácz Sámuel, az egyetem rektori tisztségét is betöltő orvosprofesszora adta ki 1789-ben. Munkáját elsősorban a sebészmesteri tanfolyam hallgatóinak szánta, akik nem tudtak latinul.
1838-ra olyan nagy lett a zsúfoltság az egyetem tanszékein, hogy az országgyűlés is foglalkozott az orvoskar helyzetével.
A kar tanárai a szűkös körülmények között is igyekeztek lépést tartani az ekkoriban nekilendülő és szakosodó nemzetközi orvostudománnyal, de a szabadságharc leverése után többen börtönbe, emigrációba kényszerültek. Az 1870-es években meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett az Orvoskar tengelye, ahol két telepen helyezték el a klinikákat, a füvészkertet, és az igazgatóságot.
Bár már az 1800-as évek végén is felvehettek volna nőket is a karra, igazi változást az első világháború hozott, amikor a hallgatók és a tanárok nagy része bevonult. Alig kezdett normalizálódni a helyzet a háború után, amikor a gazdasági világválság miatt az egészségügyre fordított összegek drasztikusan csökkentek. Ennek ellenére ebben az időszakban az orvoskart már nemzetközileg is elismerték, kialakultak a ma használatos minősítések, és a tanulmányi idő hat évre emelkedett.
Budapest ostroma alatt a felszerelések jelentős része elpusztult, az épületkárok hatalmasak voltak. Az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem 1951. február 1-jén alakult meg az ekkor már Eötvös Loránd nevét viselő egyetem Orvostudományi Karából. Az ötvenes évek elején több kórházat is az egyetemhez csatoltak, klinikákká alakítva át őket. Az évtized közepén jött létre az Általános Orvostudományi Kar mellett a Fogorvosi és a Gyógyszerészi Kar. Az egyetem az egykori Orvoskar alapításának 200. évfordulóján vette fel korábbi tanárának, Semmelweis Ignácnak a nevét.
Az 1970-es évektől a megélénkülő külkapcsolatok elősegítették a tudományos lépéstartást a nemzetközi szakmával, megindult a német és az angol nyelvű oktatás, és olyan fejlesztésekre is sor került, mint a Nagyvárad téri elméleti épület megépítése. A klinikákon az 1990-es évek végén több mint 3100 ágyon folyt gyógyító-oktató munka.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem ezen a néven 1969 és 2000 között működött, mely 2000-ben az egyetemi integráció során a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem két karával: az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) (időközben Egészségtudományi) Karával és az Egészségügyi Főiskolai Karával, továbbá a Magyar Testnevelési Egyetemmel integrálódott Semmelweis Egyetem (latinul: Universitas Budapestinensis de Semmelweis Nominata) néven. 2010 márciusában indult az Egészségügyi Közszolgálati Kar, amely a természettudományok és társadalomtudományok határterületén lévő képzésekre fókuszál.
2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált az egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
2017. augusztus 1-től Pető András Kar (PAK) néven a Semmelweis Egyetem karaként működik a Pető András Főiskola, valamint az annak részét képező Konduktív Pedagógiai Központ, ezért ez lett – az Általános Orvostudományi, a Fogorvostudományi, a Gyógyszerésztudományi, az Egészségtudományi és az Egészségügyi Közszolgálati mellett – az egyetem hatodik kara.
A Semmelweis Egyetem 2019-ben ünnepelte alapításának 250. évfordulóját.
