A jövő munkaerőpiacán nem a technikai tudás lesz a legnagyobb érték

A felsőoktatás egyik legfontosabb kérdése ma az, hogy képes-e lépést tartani a munkaerőpiac átalakulásával. A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban formálja át a munkaköröket, miközben a hallgatók és az egyetemek egyre nagyobb nyomás alatt állnak. Erről beszélt Ben Sowter, a Quacquarelli Symonds vezető alelnöke a QS Europe Summit konferencián, ahol bemutatta a szervezet új kutatását, a QS World Future Skills Indexet.

A készséghiány nem új probléma

A munkaadók évek, sőt évtizedek óta panaszkodnak arra, hogy a frissen végzett diplomások nem rendelkeznek minden olyan képességgel, amelyre a munkahelyeken szükség lenne. Bár a mesterséges intelligencia térnyerése új lendületet adott ennek a vitának, a probléma korántsem új.

Sowter szerint ráadásul a hiány leginkább nem a technikai tudásban jelentkezik. A vállalatok elsősorban olyan emberi készségeket keresnek, mint a kommunikáció, az alkalmazkodóképesség, az együttműködés vagy a vezetői képességek. Ezek azok a kompetenciák, amelyeket a legnehezebb fejleszteni és mérni, mégis ezek jelentik a munkaerőpiaci siker alapját.

A szakember hangsúlyozta: a készséghiány megoldása nem kizárólag az egyetemek feladata. A hallgatóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatoknak egyaránt szerepet kell vállalniuk abban, hogy a fiatalok felkészülten lépjenek be a munka világába.

Az AI nemcsak veszély, hanem lehetőség is

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban gyakran a munkahelyek megszűnéséről szól a közbeszéd. A QS kutatása azonban árnyaltabb képet mutat. A szervezet közel 1900 különböző foglalkozás AI-kitettségét vizsgálta, és arra jutott, hogy miközben egyes munkakörök automatizálhatók, számos területen a mesterséges intelligencia inkább kiegészíti, mint helyettesíti az emberi munkát.

A jövő kulcskérdése ezért nem az, hogy mely szakmák tűnnek el, hanem az, hogyan változnak meg. Egy könyvelő, egy marketinges vagy akár egy szoftverfejlesztő munkája néhány éven belül jelentősen eltérhet attól, amit ma ismerünk. Az oktatásnak ehhez kell alkalmazkodnia: nem konkrét munkakörökre, hanem rugalmasan használható tudásra és alkalmazkodóképességre kell felkészítenie a hallgatókat.

Sowter szerint különösen fontos felismerni, hogy a technológiai fejlődés nem csökkenti a diploma értékét. Az Egyesült Királyság munkaerőpiacát vizsgáló adatok alapján a növekedési ágazatokban betöltött pozíciók mintegy 80 százaléka továbbra is felsőfokú végzettséget igényel.

Mit mutat a QS új elemzése?

A QS World Future Skills Index célja annak feltérképezése, hogy az egyes országok mennyire képesek összehangolni a felsőoktatást és a munkaerőpiac igényeit. Az index négy pillérre épül: a készségek és a munkaerőpiaci igények összhangjára, a felsőoktatási rendszer felkészültségére, a munka világának jövőbeni alkalmazkodóképességére, valamint a gazdaság átalakulási potenciáljára.

Az eredmények szerint a világ országainak több mint fele esetében a jövőbeli készségigények gyorsabban növekednek, mint amilyen ütemben az oktatási rendszerek képesek ezeket biztosítani. Európa ugyanakkor viszonylag jól teljesít: az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Spanyolország és Svájc is az élmezőnyben szerepel. Magyarország a vizsgált 89 ország között a 41. helyet foglalja el.

Nem a STEM mindenre a válasz

Az előadás egyik érdekes kérdése az volt, hogy Európa és Ázsia eltérő oktatáspolitikai megközelítése milyen hatással lehet a jövő munkaerőpiacára. Míg több ázsiai ország tudatosan ösztönzi a STEM-területek (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) választását, Európában nagyobb hangsúly maradt az egyéni érdeklődésen és a szélesebb képzési kínálaton.

Sowter szerint ugyan a STEM-képzések jelentősége vitathatatlan, a mesterséges intelligencia fejlődése akár újra felértékelheti a kreativitást, a kritikai gondolkodást és a humán tudományokat is. Az AI számos technikai feladatot egyre hatékonyabban képes elvégezni, az eredeti ötletek, a kreatív problémamegoldás és az emberi kapcsolatok kezelése azonban továbbra is nehezen automatizálható.

Közös felelősség

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a készséghiány problémájának nincs egyetlen felelőse. Az egyetemek gyakran kapják a kritikát, amiért a végzettek nem rendelkeznek minden szükséges kompetenciával, ugyanakkor a munkáltatók sem mindig tudják pontosan megfogalmazni, milyen készségeket várnak el, és nem minden esetben vesznek részt aktívan ezek fejlesztésében.

A hallgatóknak szintén egyre nagyobb szerepük van saját karrierjük alakításában. A gyorsan változó munkaerőpiacon nem elegendő pusztán megszerezni egy diplomát: folyamatosan fejleszteni kell azokat a készségeket, amelyekkel alkalmazkodni lehet az új kihívásokhoz.

A QS kutatása arra figyelmeztet, hogy a jövő sikeres munkavállalója nem feltétlenül az lesz, aki a legtöbb technikai ismerettel rendelkezik, hanem az, aki képes tanulni, együttműködni, kommunikálni és alkalmazkodni egy folyamatosan változó világban. Ezek a képességek pedig a mesterséges intelligencia korában talán még értékesebbek lesznek, mint valaha.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: UNIside.