Felmérték a hazai AI-használatot – Ezt mutatja az AI Index
Szerző: UNIside - 2026.06.23.
Jóllehet már tömegesen jelen van Magyarországon a mesterséges intelligencia, a rendszeres és tudatos használat még korántsem általános – derül ki az első AI Index Magyarország kutatásból. A Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Code Intelligence és a Peak együttműködésében megvalósult felmérés mostantól rendszeresen ad majd visszajelzést a mesterséges intelligencia hazai használatáról, elfogadottságáról és gazdasági hatásairól.
A debreceni JVSZ Country Ride rendezvényen mutatták be a JVSZ AI & Automatizációs Fóruma és a Code Intelligence, illetve Peak együttműködésében létrejött AI Index Magyarország kutatást, amely a jövőben rendszeresen nyomon követi a mesterséges intelligencia hazai használatának alakulását. Az index célja, hogy adatvezérelt képet adjon arról, hol tart Magyarország az AI alkalmazásában, milyen területeken jelenik meg a technológia, és melyek a legfontosabb fejlődési lehetőségek.
A CODE Intelligence 2025-ös AI Index kutatása több mint ezer magyar válaszadó bevonásával adott képet arról, hol tart ma az ország az AI alkalmazásában. Az eredményekből egyértelműen kirajzolódik: az AI már nem jövőbeli technológia, hanem a fiatalabb generáció mindennapi eszköze – ugyanakkor még messze nem vált általánossá.
Az elemzés készítői azt tervezik, hogy a kutatást rendszeres időközönként megismétlik, így hosszabb távon is követhetővé válik, hogyan változik a mesterséges intelligencia használata, a felhasználók bizalma és a technológia gazdasági hatása Magyarországon. A cél, hogy a döntéshozók, a vállalatok és a szakmai szervezetek egyaránt megbízható képet kapjanak a hazai AI-érettség alakulásáról.
A fiatalok előnyben vannak
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az életkor ma az egyik legmeghatározóbb tényező az AI-használatban. A 18–29 évesek alkalmazzák a legaktívabban a mesterséges intelligenciát, ráadásul nemcsak gyakrabban, hanem sokkal változatosabb célokra is.
Míg minden korosztály elsősorban információkeresésre és összefoglalók készítésére használja az AI-t, a fiatalok ennél jóval tovább mennek. Gyakran kérnek segítséget tanuláshoz, szövegíráshoz, személyes szervezéshez, programozáshoz vagy akár képgeneráláshoz is. Az AI számukra nem egyszerű keresőmotor, hanem digitális munkatárs.
Ez különösen fontos üzenet az egyetemistáknak: azok, akik már most megtanulják hatékonyan használni ezeket az eszközöket, komoly versenyelőnyt szerezhetnek a munkaerőpiacon.
Az AI nem helyettesíti a tudást
Sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja az emberi munkát. Az elemzés azonban ennél árnyaltabb képet mutat.
A megkérdezett munkavállalók közel fele úgy véli, hogy saját munkája egyáltalán nem automatizálható, és mindössze néhány százalék gondolja azt, hogy munkaköre szinte teljes egészében kiváltható lenne AI-jal. A legtöbben inkább úgy tekintenek rá, mint olyan eszközre, amely a feladatok egy részének elvégzését meggyorsítja vagy leegyszerűsíti.
Ez a pályakezdők számára is fontos üzenet: a jövőben valószínűleg az AI nem veszi el az emberek munkáját, csupán azok kerülnek előnybe, akik tudják, hogyan dolgozzanak együtt vele.
A bizalom még mindig ingatag
Bár az AI használata gyorsan terjed, a magyar társadalom bizalma egyelőre nem stabil. Az átlagos bizalmi szint közepes, és jelentős különbségek láthatók a különböző csoportok között.
A legfiatalabb korosztály bízik leginkább az AI-ban, míg a 60 év felettiek a legszkeptikusabbak. Az iskolai végzettség alapján is érdekes minta rajzolódik ki: a diplomások nagyobb bizalommal fordulnak az AI felé, míg az alacsonyabb végzettségűek körében erősebb az elutasítás.
Érdekes ugyanakkor, hogy még a fiatalok sem vakon bíznak az AI-ban. A kutatás szerint nyitottak és kísérletezők, de közben kritikusak is maradnak, ami hosszú távon egészségesebb hozzáállás, mint a feltétlen bizalom. Mivel napjainkban az információ mennyisége robbanásszerűen nő, és egyre nehezebb eldönteni, mi hiteles, és mi nem, a kritikus gondolkodás kulcskészséggé vált. Habár az algoritmusok gyorsan adnak válaszokat, azok értékelése továbbra is emberi feladat marad.
Aki képes átlátni az összefüggéseket, felismerni az elfogultságokat és az információk alapján megalapozott döntéseket hozni, az előnyben lesz a munkaerőpiacon is. Sem az emberi munka, sem a lexikális tudás vagy az alapműveltség nem válik értéktelenné.
Nem mindenki használja ugyanúgy
Az AI-használat nemcsak az életkor alapján, de a végzettség szerint is jelentősen eltér. A diplomások sokkal többféle feladatra vetik be a mesterséges intelligenciát: gyakrabban alkalmazzák munkahelyi elemzésekhez, szövegíráshoz, fordításhoz vagy összetettebb problémák megoldásához. Ezzel szemben az alacsonyabb végzettségű felhasználók jellemzően az alapfunkcióknál – például információkeresésnél – maradnak.
Ez azt sugallja, hogy önmagában az AI elérhetősége nem elegendő. A valódi előnyt az adja, ha valaki tudja, hogyan lehet kreatívan és hatékonyan beépíteni a saját munkájába – egyfajta digitális asszisztensként.
A magabiztosság tanulható
A kutatás külön vizsgálta azt is, mennyire érzik magukat magabiztosnak az AI használói. A legmagasabb önbizalom a 30–49 éves aktív felhasználók körében jelent meg, de a 18–29 évesek eredménye is kiemelkedően magas. Az idősebb korosztályok már jóval bizonytalanabbnak érzik magukat az AI-eszközök használatában.
Ez azért biztató hír a most egyetemre járóknak, mert a magabiztosság nem veleszületett tulajdonság. Ahogy nő a gyakorlati tapasztalat, úgy válik természetesebbé az AI használata is.
A fizetős AI-t kevesebben használják
Bár sok szó esik a prémium AI-szolgáltatásokról, Magyarországon ezek használati aránya még viszonylag alacsony. A saját költségen előfizetők száma a fiatalok körében ugyan a legmagasabb, de még a 18–29 éves aktív felhasználók között is csupán nagyjából minden ötödik ember fizet valamely AI-eszközért.
A fizetős szolgáltatásokat elsősorban a fiatalabb, diplomás, magasabb jövedelmű felhasználók veszik igénybe. Vagyis hazánkban a legtöbben ma még az ingyenes verziókkal dolgoznak, amelyekkel szintén rengeteg feladat megoldható.
A munkahelyek még le vannak maradva
Talán a kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy az AI terjedését jelenleg sokkal inkább az egyéni kezdeményezés hajtja, semmint a szervezetek. A válaszadók közel 68 százaléka szerint sem a munkahelyükön, sem a tanulmányi intézményükben nincs AI-használatra vonatkozó szabályzat. Ennél is beszédesebb adat, hogy a munkavállalók mindössze 3,9 százalékának fizet AI-eszközöket a munkáltatója.
Vagyis jelenleg sok esetben az egyén döntése, hogy fejleszti-e ezeket a készségeket. Aki most önállóan tanulja meg használni az AI-t, könnyen olyan tudásra tehet szert, amelyet később a munkáltatók is egyre inkább értékelni fognak.
„Az Európai Unióban az AI-t használó vállalkozások száma Magyarországon a legalacsonyabb, miközben a lakosság kifejezetten aktívnak számít ezen a téren és technológiai akadályai sincsenek az AI terjedésének” – figyelmeztetett dr. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke. Szerinte a valódi kihívást az jelenti, hogy az egyéni kísérletezésből hogyan lesz szervezeti tudás, és miként képesek a vállalkozások valódi üzleti előnnyé alakítani a mesterséges intelligenciát.
Mit jelent mindez egy pályakezdő számára?
A kutatás alapján jól látszik, hogy Magyarországon még csak most kezd kialakulni az AI-jal kapcsolatos munkakultúra. A fiatalok előnyben vannak: gyakrabban használják az eszközöket, jobban bíznak bennük, és természetesebben építik be őket a tanulásba vagy a mindennapi feladataikba.
Ugyanakkor az AI önmagában nem jelent automatikus sikert. A legnagyobb értéket továbbra is azok a készségek adják, amelyeket nem lehet egy kattintással helyettesíteni: a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás és az együttműködés.
A mesterséges intelligencia tehát nem dolgozik helyettünk, nem váltja ki a tudást, csupán felerősíti azt. Azok számára, akik most készülnek kilépni a munkaerőpiacra, talán az a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy nem kizárólag használni érdemes az AI-t, hanem meg kell tanulni valóban jól alkalmazni.
A teljes riport ide kattintva érhető el.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Ez is érdekelhet
