(A mesterséges intelligencia kapcsán készült interjú eredetileg az UNI In& Out Innováció – nyomtatott kiadványunkban jelent meg, amelynek a fő támogatója a Siemens Zrt. )
Mit érdemes tudni az MI rendszerekről? Hol tart ma a fejlődés?
Szakmai szempontból a mesterségesintelligencia-rendszerek (MI, angol rövidítéssel: AI) három szintjét ismerjük. Ezek közül az első a Narrow vagy Weak AI (azaz keskeny MI), amely csupán néhány specifikus feladatot lát el, és nem nevezhető tényleges intelligenciának. A második szint a General vagy Strong AI (AGI), amely általános, már-már ember szintű intelligencia. Ezt jelenleg nem érjük el, de a most nagy ismertségre szert tett számos generatív MI-modell, mint például a ChatGPT 4-es és későbbi verziói esetén már úgy tűnhet sokszor, mintha emberi értelemmel beszélgetnénk.
Érdekel a mesterséges intelligencia, a legmodernebb technológia? Kíváncsi vagy a jövőre? Olvasd el ezt a cikkünket is!
Minden az AI körül forog – Magyarország az élen járna, a nagyok fékeznének
Ha már most úgy tűnik, hogy „élő ember” a ChatGPT 4, akkor mi lenne a harmadik MI-szint?
A harmadik a mesterséges szuperintelligencia, angol rövidítéssel ASI. Ami még természetesen nem létezik. Ám egy ilyen, szuperintelligenciával felvértezett számítógép képes lenne az embert csaknem minden területen túlszárnyalni, többek között a tudományos kreativitásban, az általános bölcsességben és a társadalmi készségekben is.
Íme, egy izgalmasabb téma, ami nehéz terep: számos utópia és antiutópia visszatérő álma és rémálma. Mikor jöhet el az igazán intelligens, akár már valamilyen öntudattal rendelkező gépek kora?
Nagyon gyorsan változik a világ, ám néhány éves távlatban egyelőre nem kell ezzel számolnunk. Jelenleg a kutatók között sincs egyetértés abban, milyen időtávon várható a harmadik MI-szintre ugrás.
Személy szerint azt gondolom, hogy feltehetően még több évtizede kell, mire elkövetkezik a mesterséges szuper-intelligenciák kora. Ez egyenes, nyilvánvalóan várható következménye a második szintnek.
Ilyennek képzeli a mesterséges intelligencia grafikai program a jövő harci robotját – a kép illusztráció – fotó: Pixabay
Rendben, ám ezúttal kissé provokatívan teszem fel a következő kérdést. Mire számítsunk: a gonosz „Skynet” -féle katonai MI-re, egyfajta valóságos Terminátorokkal, vagy éppen a kedves, de hiper-intelligens androidokkal kell együtt éljünk pár évtizednyi távlatban?
Mindez rajtunk is múlik. A fejlett világban mindenütt napirenden van az MI jogi szabályozása. Ez fontos azért, hogy a legmagasabb szintű technológiák társadalmi ellenőrzése megvalósulhasson. Szerintem elsősorban nem attól kell tartanunk, hogy egy gép öntudatra ébred, és „magától” gonosz, destruktív „ötletei” lesznek. Sokkal inkább az emberi tényező az, amelyet hosszabb távon kordában kell tartanunk. Nem biztos, hogy a legpontosabb a párhuzam, de a mintegy egy évszázada ismert atomenergiának is létezik békés és háborús felhasználása. Az emberek, a társadalom lényegében sikeresen képes kordában tartani ezt a technológiát is.
Természetesen tisztában kell lenni a potenciális – ahogy szó volt róla, több évtizednyi távlatban felbukkanó – veszéllyel. Én azonban inkább az emberi tényező kapcsán látok tehát bizonytalanságot, nem a technológia egyfajta „öntudatra ébredésében”.
Olyan további kérdésekre is választ kaphatsz az interjúból, minthogy:
Milyen elveken működnek a mai MI-k fejlettebb verziói?
Mit teszünk mi, magyarok az MI terén?
Ez az interjú teljes terjedemében megtalálható az alábbi – UNI In& Out Innováció – nyomtatott kiadványunkban is, amelynek a fő támogatója a Siemens Zrt. – Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne vannak az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, és a top középiskolák listája is – Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz!
NÉVJEGY – Jakab Roland
– 49 éves, nős, három gyermek édesapja.
– 2000-től az Ericsson Magyarország Kft. stratégiai üzleti tanácsadója, mobil banki projektek fejlesztője, vezetője, később multimédia termékekért felelős vezető itthon és Macedóniában.
– 2008-tól az Ericsson marketing- és kommunikációs igazgatója, később általános vezérigazgató-helyettese.
– 2013-tól a 2000 fős hazai Ericsson (ebből 1600 fős a K+F-csapat) ügyvezető igazgatója.
– 2018-tól az Ericsson nyolc országot felölelő közép-európai régiójának stratégiai igazgatója.
– Számos szakmai és társadalmi szervezetben vállal vezető szerepet.
– 2020-ban az „Év legsikeresebb ICTmenedzsere” elismerést is megkapta.
– Kevés szabadidejét a családjával igyekszik eltölteni, sportol, továbbá szeret kirándulni, utazni; illetve szenvedélyesen tájékozódik a technológia újdonságairól, így szakmai könyveket olvas, nemzetközi podcastokat hallgat.
