A Neumann János Program célja, hogy a jelenleginél erősebb szálakkal kösse össze az egyetemeket, a kutatóhelyeket és kis- és nagyvállalatokat. E munka célja, hogy a magyar nemzet az elkövetkezendő évtizedek nyertese legyen – derült ki Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárnak szavaiból július 5-én, a A Neumann János Programot ismertető háttérbeszélgetésen. Az esemény házigazdája a Bosch csoport CU.BE – CUstomer BEnefits – budapesti innovációs élményközpontja volt.

A tájékoztatón kiderült: Neumann János Program három területre koncentrál: a kutatók-fejlesztők létszámának növelésére, a szabadalmak számának emelkedésére, a kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának növelésére – derült ki az államtitkár szavaiból. A politikus szerint azt szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz, a világ huszonöt leginnovatívabb országa közé tartozzon. Jelenleg Magyarország ebben a rangsorban Európában a 21. helyen áll. Célunk az is, hogy Magyarországnak legyen egy egyeteme – ahogy Hankó Balázs a Miskolci Egyetem diplomaosztóján is beszélt erről – a világ TOP 100-as mezőnyében, illetve legalább három egyeteme tartozzon az EU-ban a száz legjobb közé.
Továbbá a kutatók-fejlesztők számának növelésével el kívánják érni, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve a mai mintegy 6000 helyett 9000 kutató-fejlesztő jusson.

Hankó Balázs kiemelte azt is, hogy a Neumann János Program összesen kilenc pilléren nyugszik, ennyi intézkedés-csomagot tartalmaz. Ezek lényege, hogy

• a magyar kutatásokat nemzetközi pályára állítják,
• segítik a kiváló magyar innovációs ötleteket segítik a nemzetközi piacra jutásban.
• Továbbá három fő területre fókuszálják az innováció központi támogatását: az egészséges életre, a zöld átállásra, a digitális átállásra, de ezeken belül a biztonsági-védelmi jellegű fejlesztések is figyelmet kapnak.
• A negyedik pillérként kiszámítható életpályát biztosítanak a magyar kutatók számára,
• ötödikként kedvezményt biztosítanak a magyar vállalkozásoknak és feltalálóknak a szabadalmi eljárásokban.
• A hatodik elem, hogy a szabadalom doktori (phd) címet ér, illetve a kooperatív doktori programokra is ráerősítenek.
• Hetedikként központilag is segítik a kutatási eredmények hasznosítására létrejött startup és spinoff vállalkozások forrásbevonását.
• A nyolcadik elem, hogy a tudományos innovációs parkok az egyetemek és a gazdaság valódi együttműködési terévé válnak.
• Végül pedig: a magyarországi innovációs pályázatokat elérhetővé teszik a Kárpát-medencéből bárhonnan érkező pályázók, határon túli kutató-fejlesztők számára.

Hankó Balázs elmondta azt is, hogy jelenleg a nemzetközi helyzet nem könnyű, nem mindenki érdekelt a magyar sikerben. Brüsszelben a magyar egyetemeket, magyar kutatókat érintő diszkriminatív döntést hoztak. Azonban az Erasmus ösztöndíjak 2024 június 30-áig elérhetők lesznek, és ezt követően is lesz Erasmus, a magyar kormány pótolja azokat a forrásokat, amelyeket Brüsszel nem ad meg, ami egyébként járna Magyarországnak.

Hanko Balázs államtitkár néhány héttel korábban, egy innovációs konferencián, szintén a Bosch budapesti campusán – fotó: (Forrás: JVSZ Innovációra Magyar! konferencia.)

Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta, az innovációs pályázatok a Neumann János Program megvalósítását támogatják. Jelezte, hogy létrejött a Nemzeti Innovációs Ügynökség, amely segíti végigvinni az innovációs folyamatot. A rendezvényen Gulyás Balázs, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás, a tudomány nem önmagáért van, hanem a társadalmat, a gazdaságot kell szolgálnia. Szakítani kell továbbá azzal, hogy az alapkutatást és az alkalmazott kutatást siló-szerűen külön kezeljük, a kutatásnak elsősorban a gazdasági és társadalmi hasznosságot kell szolgálnia, és egyes kutatók nem maradhatnak mindig elszigeteltek. Természetesen ettől még a kiszámítható kutatói életpálya modelleket éppen megerősítik, a kutatók megtartásáért mindent megtesznek, csupán a pályázati kiírásoknál fogják jobban számon kérni a bírálóbizottságok és az ellenőrző szervek az első osztályú publikációk és az említett hasznosság meglétét.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) elnöke hangsúlyozta, hogy a szabadalmak számának növelését segítve a bejelentési és fenntartási díjakhoz 75 százalék kedvezményt adnak, illetve felgyorsítják egyes területeken az eljárásokat. Tárgyalnak az európai szabadalmi hivatallal is arról, hogy a magyar szabadalmak külföldi bejelentéséhez is kapjanak a magyarhoz hasonló szintű kedvezményt a hazai bejelentők.