Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen egy fiatal tervező? Legyen az egy grafikai vagy animációs stúdió működtetése, esetleg saját divatmárka alapítása, a jövő designereinek érvényesüléshez, szakmai céljaik eléréséhez piaci és vállalkozói ismeretekre is szükségük van. A MOME oktatói ezért egy három féléves Business to Design (B2D) tantárgyat dolgoztak ki.
Különlegesség, hogy az oktatási program a tanterv része, minden alapszakos hallgató számára kötelező az új tantárgy. Az egyetem közleménye régiós szinten is egyedülállónak nevezi a vállalkozásfejlesztési programot. Egyediségét a kelet-közép-európai régióban nemcsak az jelenti, hogy az idei évtől minden alapszakos hallgató tantervébe épül, de a képzés felépítése oktatási szempontból is előremutató. A MOME programjának elemeit ugyanis úgy dolgozták ki, hogy az kifejezetten a kreatívipar kihívásaira, a speciálisan a művészeti- és designoktatásban jelentkező kérdésekre válaszoljon.
Innovatív struktúrájában számos esettanulmány, önismeretet segítő elem, és olyan gyakorlat szerepel, amelyben a részvevők saját projektötleteken, csoportosan dolgozhatnak. Az üzleti modul segíti, hogy a tervezők saját területük szakmai tudása mellett megértsék a piaci gondolkodást, felfedezzék a számukra legmegfelelőbb karrierutakat, céljaikhoz szakterületükhöz és személyiségükhöz legjobban kapcsolódó vállalkozási formákat.
Az oktatási program több fejlesztési szakaszon esett át, a fejlesztésben a Kürt Akadémia vállalatfejlesztési szakemberei is segítették a csapatot. A második félév kialakításában és oktatásában pedig kreatívipari vállalkozók működnek közre mentorként. A program az oktatók és a mentorok munkája mellett ismert, nemzetközi piacon dolgozó szakemberek prezentációival egészül ki.
Pár napja írtunk arról, hogy két környezettudatos termékötlet nyerte el az 5-5 millió forintos vállalkozásindítási támogatást a Nemzeti Tehetség Központ által második alkalommal meghirdetett START programban, amely fiatalok start-up vállalkozásainak beindítását támogatja. Az idén díjazott projektek közül az egyik újrahasznosított műanyag keretet kínál látássérült gyermekek számára, a másik pedig mikrobiális bőrt fejleszt, hogy a divatipar ökológiai lábnyoma kisebb legyen.