Az OpenAI által mindenki számára megnyitott ChatGPT percek alatt letette az orvosi szakvizsgát. Az ausztrál egyetemisták ötöde pedig már ezzel írja az esszéit, talán ezért egyes oktatási intézményekben be is tiltották a használatát.
Az MI szerepéről a Ludovika.hu magazin készített interjút Rab Árpád jövőkutatóval, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet vezető kutatójával. Ebből közlünk most részleteket.
„A mesterséges intelligencia csak úgy csinál, mintha okos lenne. Hú de jó, tudta, hogy én most kocogok, milyen szuper, hogy eltárolja, elemzi a mozgásom. De valójában csak számsorokat adok meg, hogy ha innen indulok és oda érek, ha ilyen sebességgel haladok és a testem ritmusban mozog, akkor az a kocogás.” Az MI így egyszerre intelligens és egyszerre ostoba – mutat rá Rab Árpád.
Az MI így egyszerre intelligens és egyszerre ostoba (Fotó: Rab Árpád)
A vezető kutató arról is beszél, hogy jelenleg óriási részvénytársaságok fejlesztik az MI-t. „Az ő céljuk inkább az, hogy egyetlen nagy mesterséges intelligencia legyen, mert akkor az egyetlen platform, és én függővé válok tőle. A társadalomnak viszont ez nem érdeke, jobb a sok kicsi: legyen egy, ami megmondja, hogy így kanyarodjak balra a biciklivel, legyen egy, ami lefordít valamit és így tovább. Ha sok kicsi van, akkor tudom szabályozni, akkor mondhatom: nézd, te nyelvfordító mesterséges intelligencia vagy. Miért vagy kíváncsi a súlyomra? Ne szóljál bele a tanulásomba! Csak fordítsd le! Azt csináld jól!”
Az interjúból kiderül, hogy mivel az MI fejlesztése tavaly ért el egy olyan állapotba, hogy nyílt tesztüzemben elérhetővé tegyék, voltaképpen mindannyian tesztelők vagyunk. Rab Árpádot persze arról is kérdezték, oktatóként hogyan lehet ezt a jelenséget kezelni, mondjuk, a szakdolgozatírók esetében.
Erre így válaszolt:
„Valóban, nagyon sok vizsgázó már most a ChatGPT-vel írja szakdolgozatát. A diákok nagyon szeretik a technológiai innovációkat, azt gondolják, hogy az a tanáruknak még nem ismerős, ezért meg fogják úszni. Én megpróbálhatom kitalálni, hogy milyen kérdést tett fel a hallgató. Beírom a gépbe, és ha kijön ugyanaz a szöveg, akkor ráírhatok a hallgatóra, hogy jó, ez csalás volt. De végül azon kapjuk majd magunkat, hogy ahelyett, hogy a diákkal tudtam volna egy órát beszélgetni, digitális eszközökön keresztül küzdöttünk egymás ellen. Tehát nem az a megoldás, hogy egy gép felismerje a más gépek által megírt szöveget, hanem hogy nem kell negyvenoldalas szakdolgozatokat kérnünk. Lehet, hogy elég öt oldal vagy akár csak egy szóbeli prezentáció, amiből kitűnik, mi a diák saját gondolata.”
A jövő munkája a mechanikus ismételgetés helyett sokkal inkább a jól kérdezés, a jó megfogalmazás lesz, egy pontosabb, precíziós aggyal. (Fotó: 123rf)
Ma Magyarországon közvetlenül hatszázezer munkahelyet érinthet a mesterséges intelligencia – mondja Rab Árpád. Ennyi állás van, amit már most is betölthetne egy gép. Ez nagyon sok. Szerinte ezért a jövő munkája a mechanikus ismételgetés helyett sokkal inkább a jól kérdezés, a jó megfogalmazás lesz, egy pontosabb, precíziós aggyal. „Ezért kérem, hogy mindenki vegye komolyan a mesterséges intelligenciát, gondolkodjon el rajta, fejlessze magát és közben kísérletezzen, játsszon a ChatGPT-vel.”
Rab Árpád jövőkutatóként interjút adott a UNI 2023-nak is. Ebben többek között arról beszél, hogy a tudást rendkívüli módon felértékelik az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy az energiaválság. Emellett rendkívül jelentőssé váltak az olyan készségek, képességek, amelyeket korábban nem tartottunk tudásnak, így az intuíció, a kreativitás vagy az irányítás képessége. „Aki nem tanul meg kritikusan gondolkodni, az termékké válik. Aki nem érti a világot, azt mindenki ki fogja használni, aki pedig nem érti, hogyan működik a technológia, annak nem tud a segítségére lenni.”
