Learni HReggeli, ahol a HR, a készségfejlesztés és a vállalati stratégia találkozik

Május 8-án tartották a tavaszi LEARNI HReggelit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara épületében, amelynek központi témája a skillfejlesztés volt. Előadások, kerekasztal-beszélgetések és esettanulmányok várták a fejlődni, tanulni, kapcsolódni vágyó szakembereket. Az UNIside csapata is részt vett az eseményen – elhoztuk nektek a legizgalmasabb témákat!

A LEARNI HReggelik már hosszú ideje meghatározó találkozóhelyei a hazai HR-szakembereknek, de az idei tavaszi rendezvény új szintre lépett: a szervezők nemcsak HR-eseket, hanem vállalati vezetőket, CEO-kat és CFO-kat is megszólítottak. A cél az volt, hogy közösen gondolkodjanak arról, miként válhat a készségfejlesztés és a tanulás nem pusztán HR-feladattá, hanem a vállalati stratégia kulcselemévé.

A LEARNI HReggeli középpontjában ezek a kérdések álltak:

• Hogyan mérhető a képzési programok valódi megtérülése?
• Milyen üzleti előnyökkel jár egy jól felépített skilling & development (S&D) stratégia?
• Hogyan látják ezt a vezetők – CEO-k és CFO-k –, és milyen elvárásaik vannak a HR-rel szemben?

Az érdeklődőket Bódi Viktória, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízott főtitkára köszöntötte, majd Szabó Szilvia HR-tanácsadó (Budapesti Metropolitan Egyetem) és Zsuffa Ákos ügyvezető igazgató (Learning Innovation Kft.) ismertették a programot és a HReggeli célját. A tavaszi esemény középpontjában a vezetők és csapataik együttműködése állt. A vállaltok célja, hogy a csapatmunka révén a skilling és fejlesztési programok üzleti értéke mérhetővé és kézzelfoghatóvá váljon. Inspiráló kerekasztal-beszélgetések és skillStoryk során a rendezvény legfontosabb kérdésére kerestük a választ: hogyan tud a HR hozzájárulni az üzleti sikerhez?

Bódi Iván, Kárpát Krisztina és Bacsó György (Fotó: PractiWork)

Középpontban a megtérülés és az üzleti eredményesség

Az előadások sorát a Bayer Hungária Kft. nyitotta Kárpát Krisztina (Managing Director) és Bacsó György (Lead HR Business Partner) részvételével. Ha megkérdezünk egy vezér- vagy ügyvezető igazgatót arról, ki a legfontosabb partnere a cégben, mindössze 35 százalékuk választja a HR-vezetőt. A többség leggyakrabban a pénzügyi vagy az operatív vezetőt jelöli meg. A Bayer esetében azonban Kárpát Krisztina a HR-t nevezte meg legfontosabb partnerének.

Szerinte a fejlesztések kapcsán fontos szem előtt tartani a hosszú távú célokat is, nem csak a költségeket. „Nem az a célunk, hogy a befektetett költségek holnap megtérüljenek, hanem hogy meg tudjuk tartani a munkaerőt hosszú távon. (…) Nekem sokkal fontosabb az, hogy kérdezzük meg a munkavállalót, azokat a kollégákat, akikkel együtt dolgozunk és a vezetőket is, hogy milyen eredményeket látnak a képzést követően” – magyarázta az ügyvezető igazgató. Bacsó György hangsúlyozta, hogy a skillfejlesztés nehezen mérhető számokban. Egy külső képzés költségeit még lehet számszerűsíteni, de egy belső képzésnél ez már sokkal nehezebb. A lényeg nem az objektív költségmérés, hanem a rugalmas, valós igényeken alapuló képzés, amely elkerüli a divat-tréningeket és a pénzkidobást.

Kárpát Krisztina hozzátette: egy jól megválasztott és felépített képzés nem csupán költség, hanem megtakarítás is – hiszen a cél, hogy mindenki hatékonyan végezze a munkáját.

Jáhny Ákos (Fotó: PractiWork)

Képzés nélküli munkaerőpiac

Jáhny Ákos (CEO, Global Workforce Solutions Zrt.) egy fejlesztés nélküli munkaerőpiac rémképét vázolta a tavaszi HReggeli keretein belül. Előadására készülve megkérdezte a ChatGPT-t, hogyan fest majd a munka világa 2100-ban. A kapott képeket az Én, a robot és a Star Wars világához hasonlította – a jövő munkavállalóit szerinte „gombnyomással” képzik majd, készségek nélkül.

Bár ez csak egy felvetés, az ENSZ egyik kutatása szerint a társadalom gyorsan öregszik, és évről évre csökken a munkaképes lakosság. Jáhny Ákos kiemelte: a kérdés nemcsak az, hogy kit kell fejleszteni, hanem az is, hogyan és meddig. A World Economic Forum adatai alapján a munkavállalók 86 százaléka úgy gondolja, hogy a technológiai fejlődés jelentősen átalakítja majd a mindennapokat.

A felmérés szerint 2030-ra a munkaerő mindössze 39 százaléka lesz alkalmas arra, hogy az aktuális kihívásokra felkészüljön. Jáhny Ákos szerint az analitikus és kreatív gondolkodás válik majd a legfontosabbá. A dolgozók jelentős része átképzésre és készségfejlesztésre szorul – ez egyszerre jelent üzleti lehetőséget és komoly kihívást a HR- és vezetői szféra számára.

Forrás: Word Economic Forum

A Global Workforce CEO-ja ezekkel a gondolatokkal zárta előadását: „Hiszek abban, hogy a skilleknek a fejlesztése, vagy a skillek tárházának a bővítése a jövő záloga, ami a fejlődést fogja támogatni.”

Skillek az üzleti siker szolgálatában

Zsuffa Ákos Nagy Andreával (HR Director, HELL ENERGY Magyarország Kft.) beszélgetett a készségalapú működés és az üzleti siker kapcsolatáról. A HELL szikszói, mintegy 80 hektáros ipari parkjában nemcsak üdítőitalokat gyártanak, hanem a dobozokat is házon belül készítik.

Nagy Andrea kiemelte: bár sok gyártási folyamat automatizált, a cég mégis sok munkavállalót foglalkoztat – kizárólag saját, nem kölcsönzött vagy külföldi munkaerővel dolgoznak. A dolgozók 60 százaléka ajánlás útján kerül be, de mindenkinél van előszűrés, akár irodai, akár fizikai munkáról van szó.

Zsuffa Ákos és Nagy Andrea (Fotó: PractiWork)

„A vállalati kultúránk alapköve, hogy mi hiszünk abban, hogy kétharmad ember és egyharmad a tudás” – hangsúlyozta a HELL HR vezetője. A jó munkatárs legfontosabb tulajdonságai nem a szakmai tudásban, hanem az emberi hozzáállásban rejlenek. A kiválasztásban kiemelt szerepet játszik, hogy milyen a munkavállaló személyisége: csapatjátékos-e, szorgalmas, nyitott a tanulásra. A szakmai készségek tanulhatók – ha valaki motivált, akkor meg is fogja tanulni a szükséges feladatokat. A hosszú távú siker kulcsa az emberi minőség.

Ahogy Nagy Andrea fogalmazott: bár közel 50 országban vannak jelen, a HELL nem multinacionális cég, így nincs hosszadalmas kiválasztási folyamat – helyette hatékonyság, csapatmunka és belső képzés jellemzi a működésüket. A pozíciók többségét belső utánpótlással töltik be, minden szakmai terület rendelkezik képzési büdzsével, és új belső képzési programokat is indítanak, mint például a Sales Akadémia vagy a fiataloknak szóló Talent Journey Program.

Konfliktustréning a színpadon

Az eseményt Barathi Tamás (ügyvezető, Blue Colibri International Kft.) előadása zárta, aki a Connect Conflict Night színházi performansz-sorozatot mutatta be. A Conflict Night célja, hogy munkahelyi konfliktusokat dolgozzon fel improvizációs színészek segítségével – például a generációs különbségeket, a női vezetők helyzetét vagy a generációváltás dilemmáit.

Barathi Tamás szerint az élményszerű tréningek nagy előnye, hogy szórakoztató formában adnak át hasznos tudást – így azok is szívesen vesznek részt bennük, akik a hagyományos, előadásalapú képzések iránt kevésbé nyitottak.

A LEARNI HReggeli ismét bebizonyította, hogy a készségfejlesztés nem csupán trend, hanem a jövőbiztos vállalati működés záloga. Az elhangzott gondolatok inspirációt adhatnak minden vezetőnek és HR-szakembernek, aki valódi, mérhető értéket szeretne teremteni a tanulás révén. Szerencsére nem kell egy újabb várnunk a LEARNI következő rendezvényére: találkozzunk november 20-án az Őszi HReggelin!