A magyarok egyszerre lelkesednek és aggódnak az AI miatt – itt vannak a legfrissebb kutatás eredményei

A magyar munkavállalók többsége már aktívan használja a mesterséges intelligenciát, de a bizalom és a tudatosság még nem tart lépést a technológia gyors fejlődésével – derül ki a KPMG és a Melbourne-i Egyetem friss nemzetközi felméréséből.

Egyre több magyar használ AI-t

A KPMG és a Melbourne-i Egyetem Trust, Attitudes and Use of Artificial Intelligence 2025 (Bizalom, attitűdök és AI-használat) című friss nemzetközi kutatása az AI-jelenséget vizsgálta. A 47 országra kiterjedő felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy a magyar válaszadók 67 százaléka már most tudatosan használja a mesterséges intelligenciát munkavégzéshez, tanuláshoz vagy személyes célokra. Ez az arány csaknem megegyezik a fejlett országok 65 százalékos átlagával.

A hazai felmérés szerint 57 százalékuk munkához is használ AI-t, viszont sokan nem mindig elég körültekintőek. Az önbevalláson alapuló felmérés válaszadóinak 42 százaléka hibázott már a mesterséges intelligencia miatt, 35 százalékuk pedig anélkül vette készpénznek az AI eredményeit, hogy ellenőrizte volna azok pontosságát. Még aggasztóbb, hogy a megkérdezettek 38 százaléka saját neve alatt adott le mesterséges intelligencia által generált tartalmat.

Félelem és nyomás is társul a használathoz

A hazai válaszadók 36 százaléka már nem tudná elvégezni a munkáját mesterséges intelligencia nélkül, míg 49 százalékuk tart attól, hogy lemarad a munkahelyén, ha nem használ AI-t.

A munkavállalók 41 százaléka úgy véli, hogy munkahelyének van mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiája, 51 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyén biztosítanak képzést a technológia felelős használatáról. A válaszadók 51 százaléka a hatékonyság, minőség és kreativitás javulásáról számolt be, 42 százalékuk szerint nőtt a bevételtermelés is. Ugyanakkor 22 százalékuk fokozott stresszt és munkaterhelést érzékelt az AI bevezetésének hatására, míg 30 százalékuk adatvédelmi kockázatokat is tapasztalt. A megkérdezettek 27 százaléka szerint az AI már ma is képes elvégezni munkájuk kulcsfontosságú részeit. Ahogy Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója a kutatás részleteit bemutató sajtóbeszélgetésen elmondta, az AI használatától hosszú távon a legtöbb vállalatvezető éppen a termelékenység növekedését, a munkaerő felkészültségének emelkedését várja, amelynek révén a szervezetek innovációképességének katalizátorává válhat az AI. A bevezetés azonban, mint mondta, gondos áttekintését igényli a folyamatoknak, hiszen nem mindegy, miből tanítjuk a mesterséges intelligenciát.

Ezt a kockázati tényezőt is számításba véve fontos látni, hogy bár a válaszadók több, mint fele alapvetően megbízik az AI-ban, még mindig magas a bizalmatlanság szintje. A magyarok 77 százaléka aggódik a mesterséges intelligencia negatív hatásai miatt.

Forrás: KPMG

„Az AI egyik kihívása, hogy megbízhatok-e benne, hiszen a bizalom nem magától épül, hanem tudatos adatirányítással. A vállalatok számára az adatvagyongazdálkodás ezért kulcsfontosságúvá vált” – magyarázta Kórász Tamás, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője.

A beszélgetés során ráadásul az is szóba került, hogy az AI működése, működtetése rengeteg energiát igényel, a nagy tech cégek atomerőműveket és energiatárolókat vásárolnak, hogy a mérhetetlen számítási igényhez kapcsolódó energiaszükségletet fedezni tudják.

Az AI-jal a munkában és az iskolában

A sajtóbeszélgetésen részt vevők alapjaiban egyetértettek azzal, hogy az AI jelenléte, fejlődése egyértelműen fogja kikövetelni az oktatás, az oktatási rendszereink átalakítását. Rózsai Rezső szerint nehéz ma megbecsülni, hogy az internet megjelenése, vagy most az AI használata okoz-e forradalmibb változásokat a társadalomban, vagy a munkaerőpiacon. Az UNIside kérdésére a KPMG vezérigazgatója elmondta, hogy az AI használata folyamatos tanulást és alkalmazkodóképességet igényel. Ahogy a nemrégiben az UNI 2025 nyár című kiadványba adott interjújában elmondta, most is hangsúlyozta, hogy a jövő munkavállalója nem a képzett munkaerő lesz, hanem a képezhető. Fontos, hogy egy-egy vállalaton belül megtalálják azokat a vezetőket, akik képesek lesznek irányítani azt, hogy miben és hogyan használják ki az AI-t, hiszen az nem algoritmizálható. Mint mondta, egy-egy cégen belül fontos lesz együtt fejleszteni az AI, a HR és a digitalizációt érintő stratégiákat.

Rakó Ágnes, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője szerint érdemes megkülönböztetni azokat a szinteket, ahol az AI-t a vállalaton belül a kollégák használják, és ezeket a technológiákat. Ahogy a kutatásokból kiderült, a munkavállalók többsége az ingyenes megoldásokat használja, és a specifikus, valójában a célzottabb, jobb hatékonysággal kecsegtető (és persze költségesebb) megoldásokat még kevésbé használják a cégek és a munkavállalóik.

Forrás: KPMG

A kutatás egy külön részéből az is kiderült, hogy a diákok kétharmada nem jelzi, ha AI-t használ a feladataihoz, és sajátjaként tünteti fel az így készült tartalmat. A diákok körében különösen erős a függőség: több mint háromnegyedük állítja, hogy AI nélkül nem tudná elvégezni a feladatait, és inkább a technológiára támaszkodik, mintsem, hogy maga tanulja meg a megoldásokat. A szakértők itt jogosan aggódnak amiatt, hogy ez gátolhatja a kritikai gondolkodást és az együttműködés fejlődését. Nem véletlen, hogy éppen az elmúlt hetekben jelentették be itthon is: minden egyetemnek AI stratégiát kell alkotnia, ami éppen azt szabályozza, hogy az egyes számonkérések alkalmával, hogyan és miként lehet mesterséges intelligenciát használni.

Egészségügy: bizalmi kivétel

Érdekes módon az AI megítélése erősen függ attól, milyen területen alkalmazzák. Míg például a kereskedelem és média területén inkább szkeptikusak a válaszadók, addig az egészségügyben kifejezetten pozitív a hozzáállás: a magyarok kétharmada támogatja az AI orvosi célú alkalmazását.

Ha az AI-t olyan iparághoz vagy szolgáltatáshoz kapcsoljuk, amelyhez alapvetően nagyobb bizalom fűződik, akkor ez a pozitív, már előre meglévő elfogadás elősegíti a technológia pozitív megítélését is.

Szabályozásra és tudatosságra lenne szükség

A válaszadók mindössze 6 százaléka ismeri a vonatkozó hazai vagy uniós előírásokat. Ez komoly kihívás elé állítja a döntéshozókat és a vállalatokat is: az AI felelős, átlátható használatához nemcsak technológiai, hanem társadalmi és jogi keretek is kellenek, valamint olyan kulturális megközelítés, amelyben minden szereplő biztonságban érzi magát.

A tanulmány szerint a bizalom erősítéséhez négy tényező kulcsfontosságú:

• a vezetők hozzáállásának megváltozása,
• az AI-tudás elmélyítése,
• a vállalati szabályozási gyakorlatok javítása,
• valamint a transzparencia és elszámoltathatóság biztosítása.

Magyarország: érett, de óvatos felhasználók

„A kutatás egyértelmű összefüggést mutat a rendszeres használat, a kockázati tudatosság és hozzáállás között. Ebből a szempontból kifejezetten örvendetes, hogy a magyarok a már érettebb falhasználók közé tartoznak, ugyanakkor megőrizték érdeklődésüket az AI-ban rejlő további lehetőségek kipróbálása iránt” – hangsúlyozta Rózsai Rezső.

A következő lépés az lehet, hogy a technológia személyes használatán túl a társadalmi szintű alkalmazás iránti bizalmat is megerősítsük – oktatással, átláthatósággal és felelős innovációval.