Szervezetek és az AI – Beszámoló a JVSZ Country Ride debreceni állomásáról
Szerző: UNIside - 2026.06.18.
A mesterséges intelligencia önmagában még nem jelent versenyelőnyt – a siker kulcsa a tudatos vállalati alkalmazás. A JVSZ debreceni konferenciáján szakértők és cégvezetők mutatták be, milyen akadályok lassítják a hazai kkv-k esetében az AI bevezetését, mely területeken érhető el a leggyorsabb eredmény, hol térül meg leginkább a befektetett energia, és miért nem a technológia, hanem a szervezeti felkészültség jelenti a valódi kihívást. A rendezvény központi kérdése az volt, hogy miként válhat a mesterséges intelligencia a kkv-k mindennapi működésének részévé és versenyképességük javításának eszközévé.
A programot Seres Nikolett, a JVSZ ügyvezető igazgatója, dr. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke, Komlósi Róbert, a Debrecen Autó értékesítési vezetője, valamint Papp László, Debrecen polgármestere nyitották meg. Az első előadást Polereczki Andrea, a Tudományos és Technológiai Minisztérium digitalizációs államtitkára tartotta. Elmondta, hogy a a digitális átállás és a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem technológiai kérdés, hanem gazdasági versenyképességi ügy. „Az a célunk, hogy minél több magyar vállalkozás rendelkezzen azzal a tudással és azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével sikeresen tud alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez” – fogalmazott.
A délelőtt folyamán két kiemelt előadással folytatták az eseményt: Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója, a JVSZ AI Szakmai Fórum elnöke, valamint Dobos Balázs, a Code Intelligence vezető szakértője elemezte a hazai mesterségesintelligencia-piac aktuális helyzetét.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés vitaindítóját Szenderák János, a Debreceni Egyetem adjunktusa tartotta. A panel résztvevői Szeőcs Kornél, a PwC Hungary partnere, László Tamás, a WTS Klient igazgatója, Mile Tamás, az Emerson | NI IT igazgatója, Nagy Martin, az RGM Solution ügyvezetője, Sajtos István, a PeakX elnökhelyettese voltak. A beszélgetést Koltányi Gergely, a Nitrolearning Kft. tanulási élmény szakértője moderálta.
A délelőtti programot követően ugyanazon a helyszínen a JVSZ KKV Akadémia gyakorlati workshopját is megrendezték, amely kifejezetten kis- és középvállalkozások vezetőinek kínált azonnal alkalmazható eszközöket és vezetői szemléletformáló tartalmakat. Az esemény facilitátora Dobos Balázs volt.
A versenyelőnyt nem az AI, hanem annak tudatos használata adja
Suppan Márton szerint a magyar kkv-k számára ma nem a technológia hiánya, hanem annak gyakorlati alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást. Bár a lakosság jelentős része már használ mesterségesintelligencia-alapú eszközöket, a vállalkozások nagyon kis hányada építette csak be az AI-t a mindennapi működésébe. Ez különösen azért aggasztó, mert az adminisztratív terhek továbbra is jelentős időt vesznek el a cégvezetőktől, miközben az AI éppen ezen a területen kínálhatna kézzelfogható segítséget.
„Alázat nélkül nehéz bekerülni egy jó céghez” – Interjú Suppan Mártonnal
A szakember hangsúlyozta: önmagában az oktatás nem elegendő, a vállalkozásoknak valós eszközökre és gyakorlati támogatásra is szükségük van. Ezt a célt szolgálja az AI Start 500 program, amelyben ötszáz hazai kkv kap segítséget AI-megoldások bevezetéséhez. A program egyik fontos tanulsága, hogy a vállalkozások nyitottak a technológia iránt: a jelentkezők döntő többsége pozitívan tekint a mesterséges intelligencia alkalmazására, ugyanakkor sok esetben hiányzik a szervezeten belüli tudásmegosztás és a megfelelő AI-kompetencia. Suppan Márton hangsúlyozta, hogy egy jól kidolgozott vállalati AI-stratégia sem lehet sikeres, ha a munkatársak nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel és nem tudják magabiztosan használni az új eszközöket. A siker kulcsa az, hogy a mesterséges intelligencia használata a szervezet egészében elterjedjen, ne csak a vezetők szintjén jelenjen meg.
A magyarok nyitottak az AI-ra, de a munkahelyek még nem állnak készen
Dobos Balázs a JVSZ AI és Automatizációs Szakmai Fórum első AI Index riportjának legfontosabb tanulságait ismertette. Az ezer fős, reprezentatív felmérés alapján a magyar lakosság AI-érettsége jelenleg 47 pontot ér el a 100-ból: a mesterséges intelligenciát egyre többen használják, de többnyire egyszerű feladatokra, például információkeresésre, szövegek összefoglalására vagy szövegírásra. A piacot toronymagasan a ChatGPT uralja, miközben a fejlettebb vagy specializált eszközök használata még elenyésző. A kutatás szerint ugyanakkor közel hárommillió magyar felnőtt még tudatosan egyáltalán nem használ AI-eszközöket.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a munkahelyek jelentős része még nem alakított ki egységes AI-stratégiát. A dolgozók kétharmada szerint sem világos szabályozás, sem konkrét elvárás nincs a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban, így annak alkalmazása jellemzően egyéni kezdeményezésen múlik. Dobos Balázs szerint a valódi kihívást nem az eszközök hiánya jelenti, hanem a vállalati kultúra és a tudatos bevezetés. Pedig a kkv-k számára már ma is számos olyan terület létezik – a kommunikációtól a tartalomkészítésen át a belső folyamatokig –, ahol az AI gyors és mérhető hatékonyságnövekedést hozhat.
Az AI bevezetése nem technológiai, hanem üzleti döntés
Szenderák János vitaindítójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazását nem elsősorban technológiai, hanem bizalmi és szervezeti tényezők lassítják. Kutatásuk szerint a legnagyobb akadályt a jogi felelősség tisztázatlansága, az adatbiztonsági kockázatok, valamint az AI-rendszerek működésének nehéz magyarázhatósága jelenti. Emellett a vállalkozások gyakran nem tudják előre felmérni, milyen üzleti megtérülést várhatnak egy AI-fejlesztéstől, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
A témafelvetést követő kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésének elsődleges célja nem önmagában a technológiai fejlődés, hanem a vállalatok versenyképességének javítása. Különösen a hazai kkv-k számára jelenthet kitörési pontot a termelékenység növelése, hiszen a multinacionális vállalatok beszállítói láncaiba csak akkor tudnak hosszú távon bekapcsolódni, ha képesek hatékonyabban működni. Az AI ebben nem csodaszer, hanem olyan eszköz, amely segíthet ugyanannyi emberrel nagyobb értéket előállítani.
A beszélgetés egyik visszatérő üzenete volt, hogy a mesterséges intelligencia nem a munkahelyek kiváltásáról szól, hanem a munka átalakításáról. A vállalatok ma sokkal inkább szakemberhiánnyal küzdenek, semmint létszámtöbblettel, ezért az AI elsősorban az ismétlődő, adminisztratív feladatok automatizálásában jelenthet segítséget. Az így felszabaduló kapacitás magasabb hozzáadott értékű feladatokra, ügyfélkapcsolatokra, stratégiai tervezésre vagy innovációra fordítható, miközben a munkatársak is motiválóbb feladatokat végezhetnek.
Abban is konszenzus alakult ki, hogy az AI-bevezetést nem érdemes nagyszabású projektekkel kezdeni. A gyors sikereket jellemzően olyan területeken lehet elérni, mint a dokumentumkezelés, a szerződések feldolgozása, a riportkészítés, a pénzügyi adminisztráció vagy a belső kommunikáció támogatása. Ezek a kisebb fejlesztések nemcsak időt takarítanak meg, hanem növelik a munkatársak bizalmát is az új technológiák iránt, ami megkönnyíti a későbbi, összetettebb AI-megoldások bevezetését.
A résztvevők szerint a siker kulcsa elsősorban nem a szoftverek kiválasztása, hanem a szervezeti felkészültség. A vezetőknek világos célokat kell meghatározniuk, ki kell alakítaniuk az AI használatának szabályait, és külön figyelmet kell fordítaniuk az adatbiztonságra. Többen hangsúlyozták, hogy érdemes belső AI-munkacsoportot létrehozni, felmérni a dolgozók jelenlegi tudásszintjét, majd fokozatosan fejleszteni a kompetenciákat. Az AI ugyanis akkor válik valódi versenyelőnnyé, ha nem néhány lelkes munkatárs használja, hanem a szervezet működésének természetes részévé válik.
A beszélgetés végkövetkeztetése szerint a mesterséges intelligencia bevezetése valójában szemléletváltást igényel. A technológia önmagában nem oldja meg a szervezeti problémákat, de lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások kevesebb időt fordítsanak rutinfeladatokra, és több energiát szenteljenek növekedésre, ügyfeleikre és az innovációra. Azok a cégek szerezhetnek tartós versenyelőnyt, amelyek nem egyszeri projektként, hanem folyamatos tanulási és fejlesztési folyamatként tekintenek az AI alkalmazására.
A jó AI-megoldás mindig egy valós üzleti problémából indul ki
Délután a JVSZ KKV Akadémiát Dobos Balázs vezette. Ennek központi üzenete az volt, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia bevezetése önmagában nem cél, hanem eszköz a vállalati működés fejlesztésére. A résztvevők közös gondolkodás során saját szervezeteik legfontosabb kihívásait azonosították, amelyek meglepően hasonló képet mutattak: a legtöbb problémát a manuális adminisztráció, a szervezetlen folyamatok, a nem egyértelmű felelősségi körök és a belső kommunikáció hiányosságai okozzák. Ezek nemcsak hatékonysági veszteséget jelentenek, hanem az értékteremtő munkától is elveszik az időt.
A beszélgetésekből egyértelműen kirajzolódott, hogy a technológiai megoldások csak akkor működnek jól, ha előtte a vállalat pontosan megfogalmazza, milyen problémát szeretne megoldani. A résztvevők ezért konkrét, rövid távon is megvalósítható lépéseket dolgoztak ki: az ügyfélkezelési folyamatok egységesítését, a CRM-rendszerek tudatosabb használatát, az értékesítés támogatását, valamint a belső tudásmegosztás és onboarding fejlesztését. Az AI ebben a megközelítésben nem helyettesíti az embereket, hanem a rutinfeladatok automatizálásával teremti meg a lehetőséget arra, hogy több idő jusson a szakmai és kreatív munkára.
A workshop végére közös felismeréssé vált, hogy a siker kulcsa nem egy újabb szoftver bevezetése, hanem a szervezeti működés tudatos fejlesztése. A digitalizáció akkor hoz valódi eredményt, ha világos célok, mérhető lépések és folyamatos tanulás kíséri, miközben a vállalatok nyitottak maradnak az új eszközök kipróbálására és a működésük folyamatos finomhangolására.
——
A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: JVSZ és UNIside.
Ez is érdekelhet
