A jogászképzés kitartást és koncentrált munkát igényel – interjú Komáromi Lászlóval, a PPKE dékánjával

„Azt szoktuk mondani viccesen, hogy a római jog dönti el, hogy jogász lesz-e valaki, a polgári jog pedig azt, hogy mikor” – interjú Komáromi Lászlóval, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánjával.

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös számában jelent meg.

Miben emelkedik ki az önök képzése a többi hasonlóból?

A legfontosabb sajátosságunk, hogy egy katolikus egyetem Jog- és Államtudományi Kara vagyunk. Itt azt kutatjuk  s tanítjuk, hogy a társadalmi normák, különösen a jogi normák világában hogyan tudunk igazságos, méltányos, célszerű, kiszámítható és békés feltételeket teremteni ahhoz, hogy mindenki ki tudja bontakoztatni a maga értékeit. Az emberre itt, a katolikus egyetemen úgy tekintünk, mint az Isten által a saját képmására teremtett és megváltott lényre, aki örök életre hivatott. Ezt a világnézetet nem kényszerítjük rá senkire, azonban meghívjuk minden hallgatónkat arra, hogy – tiszteletben tartva az értékeinket – velünk együtt vegyen részt az igazság kutatásában és továbbadásában. Magyarországon mi vagyunk az egyetlen olyan jogi kar, amelyiknek az a neve, hogy jog- és államtudományi, nem pedig állam- és jogtudományi kar. Ennek a sorrendnek jelentősége van, mert úgy tekintünk a jogrendre, mint az ember békés, szabad kibontakozását segítő eszközre. Az állam maga is ezen célnak van alárendelve, és az a feladata, hogy betartsa, fenntartsa és érvényesítse ezt a jogrendet, így védve az egyén jog által garantált szabadságát és méltóságát.

A fenntarthatóság és az innovatív szemléletmód szerepet játszik-e önöknél?

A Pázmány jogi karán a kezdetektől tanítjuk a hallgatóknak a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal kapcsolatos alapozó és jogi ismereteket. A legfontosabbnak e tekintetben a szemléletformálást tartjuk, azt, hogy a teremtés védelme erkölcsi kérdés számukra A tantárgyaink tartalmát és a kurzuskínálatunkat úgy alakítjuk, hogy az tükrözze a jogfejlődés újdonságait is. Elsők között vezettük be például a mesterséges intelligencia jogi alkalmazásával kapcsolatos kurzusokat. Ami az infrastruktúránkat illeti, a lehetőségeink keretei között igyekszünk olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek a fenntarthatóságot segítik, a mozgásérzékelő fényforrásoktól a szelektív hulladékgyűjtésen át a napelemekig.

Milyen fejlesztések voltak, illetve vannak a karon?

Az egyik egy képzés – mert bár Jog- és Államtudományi Kar vagyunk, kiléptünk a gazdaságtudományi képzési területre is –, a 2023 óta meghirdetett és elindított Master of Business Administration (MBA) mesterszak, ami egy kétéves posztgraduális képzés, ahol elsősorban a jövő vállalatvezetőit képezzük. A sajátossága az, hogy az üzleti profizmus mellett egyfajta értékszemléletre és üzleti etikára is tanítjuk a hallgatóinkat. A másik a szintén tavaly létrehozott Zlinszky János Szakkollégium, amely a kiváló tanulók tehetséggondozását és önképzését segíti annak érdekében, hogy a társadalmi problémákra érzékeny, a jogrend erkölcsi alapjait komolyan vevő jogásszá és vezető értelmiségivé váljanak. A harmadik egy nagyobb beruházás a Szentkirályi utca 26. szám alatti épületben, amely jelentős átépítésen és felújításon megy keresztül. A reményünk az, hogy néhány éven belül olyan új oktatási és közösségi terek jönnek ott létre, amelyek jelentős előrelépést jelentenek az infrastruktúránkban.

Mit gondol a képzési terület jövőjéről, milyen perspektívát kínálnak a most frissen kezdő fiataloknak?

A jogi képzési terület régóta az egyik legnépszerűbb. Amikor valaki a jogászképzésre beiratkozik, akkor azt fogja tapasztalni, hogy sokféle tárgyat tanul, de ezek közül mindegyik egy egész kis univerzum, és előbb-utóbb minden joghallgató megtalálja azt, ami igazán érdekli őt. A jogászi hivatások és szerepkörök is sokfélék, de alapvetően jól konvertálható tudást ad ez a képzés. Vannak, akik a klasszikus jogászi hivatásokon kívül érvényesülnek. Meg kell említenem az igazságügyi igazgatási alapszakunkat is, amely egy célirányos, hároméves képzés. Akik ezt elvégzik, jellemzően az igazságügyi döntéshozatali eljárásokban fognak közreműködni jogászok segítőjeként a bírósági, ügyészségi, ügyvédi, esetleg közjegyzői vagy államigazgatási ügyviteli folyamatokban.

A mesterséges intelligencia hogyan befolyásolja a jogászi munkát?

Sok szempontból segíthet a mindennapi munkavégzésben, a dokumentumok feldolgozásától az iratok elkészítésén keresztül az ügyfelekkel való kapcsolattartásig. Attól nem kell tartani, hogy veszélyeztetné a jogászok munkáját. Amit ugyanis a mesterségesintelligencia-alkalmazások alkotnak, azt valakinek ellenőriznie kell, és végül is ezek tartalmáért a jogász viseli a felelősséget. Számításba kell venni azt is, hogy a jogászi munka alapvetően emberekkel foglalkozó tevékenység, ami beleérző képességet és sok kreativitást igényel, ezeket a képességeket pedig a gépi intelligenciától kevésbé várhatjuk.

Miben tudják segíteni a frissen érkezőket?

A gólyákat megpróbáljuk rögtön az elején megszólítani a gólyatáborral. Ez az első pont, ahol a hallgatók találkoznak a felsőbb évesekkel és részben az oktatókkal. A tanulók tutorcsoportokba jelentkezhetnek, így nem elszigetelten, hanem egy kisebb közösség tagjaként indulhatnak el, amely az egyetemi éveik alatt végig megmarad. Ezen túlmenően az első évesekhez oktatókat rendelünk mentorként, akik segítik őket eligazodni az egyetemi képzésben. A félév első hetei után a gólyák is csatlakozhatnak a hallgatói szervezetekhez. A legtöbben már a középiskolai éveik alatt megismerkedhettek a felvételi előkészítő csapatunkkal, a Gradus ad Facultatem nevű szervezettel, amely hosszú évek óta nagyon jelentős munkát végez abban, hogy a jogászképzés iránt érdeklődő középiskolásokat megszólítsa és felkészítse. Ezeken kívül további hallgatói szervezetek is szeretettel várják az új tagokat.

Mit tanácsolna annak, aki most kezdi a képzést, kinek való ez a pálya?

Azt szoktuk mondani viccesen, hogy a római jog dönti el, hogy jogász lesz-e valaki, a polgári jog pedig azt, hogy mikor. Tulajdonképpen a római jog az az első tárgy, amelyikben már valódi tételes joggal és jogi dogmatikával találkoznak a hallgatók, ami bizonyos értelemben egy szűrő. Tehát aki ezt eredményesen teljesíti, annak ez komoly előny lehet akkor, amikor a polgári jogot vagy más tételes jogi tárgyakat hallgat felsőbb évesként. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a jogászképzés nem kíván kivételes képességeket. Leginkább kitartást és koncentrált munkát igényel, mert a középiskolához képest hirtelen nagyobb mennyiségű anyagot kell megtanulni, és sokszor szerepe van a pontosságnak, tehát annak, hogy fogalmilag precízen ragadja meg valaki ezt az ismeretanyagot. Azt tanácsolom tehát a kezdő joghallgatónak, hogy már a szorgalmi időszakban – és ne csak a vizsgaidőszakban – vegye komolyan a felkészülést, és akkor jó eséllyel elkerülhetők a meglepetések. Azt is jó szívvel ajánlom, hogy keresse meg azt, ami a leginkább érdekli őt, és abban igyekezzen külön is elmélyülni, amihez próbálunk sokféle lehetőséget biztosítani.

A munkaerőpiaci igényeket mennyire tudják figyelembe venni?

A képzéseinket rendszeresen felülvizsgáljuk, és ilyenkor figyelembe vesszük a munkaerőpiac elvárásait is. A jogászképzés kiemelten elméletorientált képzés a jelenlegi követelmények szerint. Ez abból fakad, hogy a jogásznak számos részterületen kell alapvető  ismeretanyagot, fogalmi készletet és egy sajátos gondolkodásmódot megtanulnia ahhoz, hogy később eligazodjon. Végül is az ötéves jogászképzésnek az a legfőbb eredménye, hogy egy joghallgató elsajátítja, ismeri a jog alapértékeit, rendszerét, fogalmait és intézményeit, képes logikusan gondolkodva konkrét helyzetekre megkeresni a lehetséges jogi megoldásokat, és tud azok mellett vagy akár azok ellen érvelni. Ez önmagában hatalmas teljesítmény. Amikor aztán a gyakorlatban elhelyezkedik a diplomájával, akkor ezekre az alapkészségekre tud támaszkodni. Önmagában az, hogy számos gyakorlatban dolgozó jogász kolléga tanít nálunk, abba az irányba hat, hogy ők a gyakorlat szemüvegén keresztül is oktatják a hallgatóinkat. A képzést úgy építettük fel, hogy a kötelező tárgyaknak általában van egy előadáskurzusa és vannak gyakorlati kurzusai is. Az utóbbiakon rendszerint gyakorlatiasabb készségfejlesztés zajlik. Minden hallgató köteles legalább egy hathetes szakmai gyakorlatot folytatni. Most már ezernél is több olyan szakmai gyakorlóhellyel van együttműködési megállapodásunk, ahol ez elvégezhető.

Mit javasolna azoknak, akiket nem vesznek fel elsőre?

Sok olyan kollégám van, akit elsőre nem vettek fel, mégis kiváló jogász lett belőle, és akár a gyakorlatban, akár az oktatói pályán érvényesül. Ha valaki humán beállítottságú, és nincs konkrét más elképzelése arról, hogy mi szeretne lenni, akkor bátran merem neki ajánlani a jogászképzést, mert az a tapasztalatunk, hogy ez egy olyan széles megalapozású tudást nyújt, ami a legtöbb humán érdeklődésű hallgatónknak hasznos, és sokféle karrierutat nyit meg.

Komáromi László

• Habilitált egyetemi docens.
• Nős, két gyermek édesapja.
• Jogászdiplomáját 2000-ben, majd doktori (PhD-) fokozatát 2008-ban a PPKE JÁK-on szerezte meg.
• 2020-ban habilitált a PPKE JÁK-on. A Jogtörténeti Tanszék oktatója. Egyetemes állam- és jogtörténeti, valamint jogászi etikai kurzusokat tart. Fő kutatási területét a modern közvetlen demokratikus intézmények képezik.
• Angolul és németül beszél.
• 2022 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja.