Aggasztó eredmények a magyar iskolákban: komoly gondok vannak a gyerekek szövegértésével

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2026-os országos kompetenciamérés eredményeit. A több mint 607 ezer diák részvételével készült felmérés szerint a legtöbb évfolyamon javult a teljesítmény, a legfiatalabbaknál azonban figyelemre méltó visszaesést mértek. A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, miközben a nyolcadikosok több területen is látványosan javítottak. Az eredmények már intézményi és tanulói szinten is megtekinthetők.

A 2025/2026-os tanév országos kompetenciamérését március 23. és május 29. között bonyolították le, az eredményeket november 2-án tették közzé. Az online teszteken a 4–11. évfolyamos diákok vettek részt, a vizsgált területek között pedig a matematika, a szövegértés, a természettudomány, a történelem, a digitális kultúra és az idegen nyelvek szerepeltek. Az Oktatási Hivatal összesítése alapján a korábbi években tapasztalt teljesítményromlás több területen megállt, sőt számos évfolyamon javulást mértek. Az adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak az egyes korosztályok között.

A legfiatalabbaknál komoly visszaesést mértek

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása a szövegértési eredmények alakulása. A negyedikesek átlagpontszáma 31, az ötödikeseké pedig 36 ponttal csökkent az előző évhez képest. A visszaesés azért különösen figyelemre méltó, mert a szövegértés alapvető szerepet játszik a későbbi tanulmányokban. Az Oktatási Hivatal szerint a negyedik és ötödik évfolyamon tapasztalt romlás okainak feltárásához további vizsgálatok szükségesek. Más évfolyamokon ugyanakkor kedvezőbb a kép. A nyolcadikosok szövegértési eredménye például 15 ponttal javult, ami a vizsgált korosztályok között a legnagyobb előrelépés volt.

Matematikából szinte mindenhol javult a teljesítmény

Matematikából jóval kiegyensúlyozottabb eredményeket hozott az idei felmérés. Az ötödikeseknél ugyan 6 pontos visszaesést regisztráltak, de a többi évfolyam legalább a tavalyi szinten teljesített. A legnagyobb javulást itt is a nyolcadikosok érték el, akik 14 ponttal szereztek többet az előző évi évfolyam átlageredményénél. Természettudományból valamennyi vizsgált évfolyamon emelkedett az átlagpontszám. A tizedikesek 30, a nyolcadikosok 20 ponttal javítottak. Az eredmények értelmezéséhez ugyanakkor fontos körülmény, hogy a természettudományos mérés résztvevőinek köre módosult. A szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán már csak azok a diákok írták meg a tesztet, akik az adott tanévben tanulták a tantárgyat. Ez az összehasonlíthatóságot is befolyásolhatja.

Történelemből és digitális kultúrából is nagy különbségek látszanak

A digitális kultúra és a történelem eredményei szintén eltérő tendenciákat mutatnak a fiatalabb és idősebb tanulóknál. Digitális kultúrából az ötödikesek átlaga 25 ponttal csökkent, miközben a nyolcadik, kilencedik és tizedik évfolyamon több mint 30 pontos javulást mértek. Történelemből az ötödikesek 15 ponttal gyengébben teljesítettek, a 8–11. évfolyamosok azonban több mint 30 ponttal jobb eredményt értek el. A legnagyobb növekedés a tizedikeseknél jelentkezett, akik 50 ponttal javítottak. Az idegen nyelveknél is több kedvező eredmény született. Angolból a hetedik, nyolcadik, tizedik és tizenegyedik évfolyamon egyaránt meghaladta a 20 pontot a javulás. Németből a hatodikosok 6, a hetedikesek 12 ponttal gyengébben teljesítettek, a 9–11. évfolyamosok átlaga viszont több mint 30 ponttal emelkedett.

Átalakul a kompetenciamérés rendszere is

A most közzétett eredmények különösen érdekesek annak fényében, hogy a 2026/2027-es tanévtől jelentősen egyszerűsödik az országos kompetenciamérés. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábbi tájékoztatása szerint a jövőben már csak a negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon szerveznek országos mérést. A páratlan évfolyamok kikerülnek a rendszerből. A negyedikeseknél a matematikai készségeket és a szövegértést vizsgálják, a magasabb évfolyamokon pedig a természettudományos és az idegen nyelvi tudás is a mérési területek között marad. Az átalakítás fontos eleme a szülői háttérkérdőív szerepének megerősítése is. A családi körülmények ugyanis jelentősen befolyásolhatják a tanulók teljesítményét, ezért az iskolák eredményességének értékelésekor ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni.

Az eredmények az Oktatási Hivatal országos kompetenciamérési oldalán érhetők el.