A mozgás a tanulási eredményeken is meglátszik – meglepő kutatásokról és az oktatás jövőjéről tanácskoztak Egerben

Akár 54 pontos különbség is lehet a diákok kompetenciamérési eredményei között a fizikai fittségi állapotuk alapján – derült ki egy közel 78 ezer magyar tanuló bevonásával készült kutatásból, amelyet az egri XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián mutattak be. A rendezvényen a tehetséggondozás jövője, a mesterséges intelligencia tanulásra gyakorolt hatása és az űrkutatás oktatási lehetőségei is előtérbe kerültek. Kapu Tibor kutatóűrhajós arról beszélt, hogyan kapcsolódhatnak be a magyar diákok már az iskolában a világűr megismerésébe.

A gyermekközpontúság és a 21. századi kompetenciák fejlesztése állt az Egerben november 3–5. között megrendezett országos oktatási konferencia középpontjában. Míg a nyitónapon elsősorban az oktatásirányítás tervei és a magyar iskolarendszer megújításának kérdései kerültek előtérbe, a következő két napon a kutatási eredmények, a pedagógiai módszerek és a már működő fejlesztési programok kaptak nagyobb hangsúlyt. Az előadók többek között arra keresték a választ, hogyan lehetne eredményesebben tanítani a digitális világban felnövő generációkat, milyen szerepet játszik a mozgás a tanulásban, és miként lehetne az iskolai tehetséggondozást a gyerekek személyes fejlődésével és mentális jóllétével összekapcsolni.

Jobban teljesítenek a fittebb diákok a kompetenciamérésen

A konferencián fontos kutatási eredményeket mutatott be Szabóné dr. Kaj Mónika, a Magyar Diáksport Szövetség NETFIT és Aktív Iskola programjának szakmai vezetője. A kutatók 77 676 magyar tanuló adatait vizsgálták három tanéven keresztül, 2022 és 2024 között. A NETFIT fizikai fittségi eredményeit összekapcsolták az országos kompetenciamérés matematika- és szövegértési pontszámaival, és a tanulók fejlődését egyéni szinten követték. Az eredmények szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a fizikai fittség és a tanulmányi teljesítmény között. Különösen az állóképesség bizonyult meghatározó tényezőnek. Az egészség szempontjából megfelelő fittségi állapotú tanulókhoz képest a leggyengébb állóképességű csoportba tartozók matematikából átlagosan 29, szövegértésből 25 ponttal teljesítettek rosszabbul. Még jelentősebb különbség mutatkozott a teljes fittségi profil alapján. Azok a tanulók, akik minden vizsgált fittségi összetevőben elérték az egészségzónát, matematikából 54, szövegértésből 44 ponttal értek el magasabb eredményt azoknál, akik egyetlen területen sem teljesítették ezt a szintet.

A kutatás a tanulói és iskolai háttértényezőket is figyelembe vette. Az eredmények összefüggést jeleznek, önmagukban azonban nem bizonyítják, hogy a jobb fizikai állapot közvetlenül okozza a magasabb tanulmányi teljesítményt. A vizsgálat egyik legfontosabb következtetése, hogy a legnagyobb különbségek a legkevésbé fitt gyermekek körében jelentkeznek. Ez arra utal, hogy az iskolai mozgásprogramokban kiemelt figyelmet érdemelnek azok a tanulók, akiknek fizikai állapota egészségügyi szempontból is fejlesztésre szorul.

Szabóné dr. Kaj Mónika előadása

A tehetséggondozásban a lelki egészségre is figyelni kell

A konferencia második napján a húszéves Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének munkáját és jövőbeli terveit is bemutatták. Bajor Péter, a MATEHETSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a tehetséggondozásnak egyszerre kell segítenie a kiemelkedő képességek fejlesztését és a gyermekek személyiségének kibontakoztatását. A szövetség az elmúlt két évtizedben számos programot, képzést és szakmai kiadványt valósított meg, miközben országos és Kárpát-medencei tehetséggondozó hálózatok kialakulását is támogatta. Bajor Péter szerint a tehetséges gyermekek támogatásában különösen fontos a mentális egészség. Előfordulhat ugyanis, hogy egy kiváló képességű diák jelentős szorongással, önértékelési problémákkal vagy kommunikációs nehézségekkel küzd, amelyek akadályozhatják a fejlődését.

Az előadó ezért az iskolai mentálhigiénés támogatás megerősítését szorgalmazta. Úgy látja, hogy a jelenlegi gyakorlat sok esetben csak a már kialakult problémákra reagál, miközben nagyobb szükség lenne rendszeres, megelőző programokra. A pedagógusok lelki egészségét szintén kiemelt kérdésnek nevezte. Egy bemutatott felmérés szerint a megkérdezett pedagógusok 95 százaléka hajlandó lenne heti egy további órát szakmai egyeztetésre, tapasztalatmegosztásra fordítani. A MATEHETSZ a következő időszakban a tehetséggondozás hatásvizsgálatát, a személyiségtámogató programokat és a pedagógusközösségek fejlesztését is erősítené.

A mesterséges intelligencia akár a tanulás látszatát is megteremtheti

A zárónapon a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása került a figyelem középpontjába. Főző Attila László, a Digitális Témahét szakmai vezetője arra figyelmeztetett, hogy az MI használata jelentős lehetőségeket kínál, ám a tanulók könnyen kiszervezhetik a gondolkodási feladatokat a technológiának. Példaként említette azt a diákot, aki egy esszé elkészítését teljes egészében mesterséges intelligenciára bízza. A beadott munka akár kiváló értékelést is kaphat, miközben a tanuló nem szerezte meg azokat az ismereteket és készségeket, amelyek kialakítását a feladat szolgálta volna.

Az előadó ezt a jelenséget a kognitív adósság fogalmával kapcsolta össze: ha valaki rendszeresen gépre bízza a gondolkodást, idővel nehezebbé válhat számára a megszerzett információk önálló értelmezése és ellenőrzése. Főző Attila szerint a mesterséges intelligencia akkor segítheti igazán a tanulást, ha kész megoldások helyett kérdésekkel, visszajelzésekkel és lépésről lépésre felépített útmutatással támogatja a diákokat. Az előadó olyan vizsgálatokat is ismertetett, amelyek szerint a mesterséges intelligenciával támogatott feladatmegoldás során a tanulók jobb eredményt érhetnek el, a technológia nélküli számonkéréskor azonban már gyengébben teljesíthetnek. Hangsúlyozta, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások egy része még korai szakaszban jár.

A zárónapon Csépe Valéria akadémikus vezetésével középiskolás diákok is megvitatták a mesterséges intelligencia lehetőségeit és veszélyeit. A Gábor Dénes Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj Pályázat idei témája szintén az MI volt, amely a korábbiaknál is több jelentkezőt vonzott.

Kapu Tibor: már az iskolában bekapcsolódhatnak a gyerekek az űrkutatásba

A konferencia zárónapjának egyik kiemelt programja Kapu Tibor kutatóűrhajós szereplése volt, aki az űrkutatás fiatalok számára elérhető lehetőségeit mutatta be. A HUNOR Magyar Űrhajós Program képviselője hangsúlyozta, hogy a magyar diákok előtt már általános iskolás kortól számos út nyitva áll az űrtudományok megismerésére.

Kapu Tibor előadása

Felidézte a HUNIVERZUM látogatóközpontot, ahol a gyermekek interaktív formában ismerkedhetnek meg a világűrrel, az űrhajósok munkájával és a magyar űrkutatás eredményeivel. A 2025-ös űrmisszió idején 130 magyar iskolába juttattak el olyan kísérleti eszközcsomagokat, amelyekkel a diákok a tantermekben is elvégezhették a Kapu Tibor által a Nemzetközi Űrállomáson bemutatott fizikai kísérleteket. Így közvetlenül megfigyelhették a földi és az űrbéli körülmények közötti különbségeket.

A kutatóűrhajós beszélt a CanSat versenyről is, amelyben középiskolás csapatok üdítősdoboz méretű műholdmodelleket terveznek, építenek és tesztelnek. A résztvevőknek önálló tudományos elképzelésekkel kell előállniuk, miközben műszaki, programozási és együttműködési készségeiket is fejlesztik. Az előadásban a magyar egyetemek műholdépítő és rakétafejlesztő csapatai is szerepet kaptak. Kapu Tibor szerint különösen inspiráló, hogy már középiskolások által készített eszközök is eljuthattak a világűrbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy megfelelő programokon keresztül a magyar iskolások akár a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokkal is kapcsolatba léphetnek.

Milyen lehet a jövő magyar iskolája?

A konferencia utolsó két napjának előadásai több irányból közelítették meg ugyanazt a kérdést: milyen tudásra és készségekre lesz szükségük a következő generációknak? A kutatási eredmények alapján az iskolai eredményesség szempontjából a tanulók fizikai és lelki jólléte, a támogató közösségek és az egyéni fejlődési lehetőségek egyaránt meghatározók lehetnek. A mesterséges intelligencia térnyerése közben újragondolásra készteti a pedagógusokat a feladatadás és az értékelés területén, az űrkutatási és technológiai programok pedig új lehetőségeket kínálnak a természettudományos érdeklődés felkeltésére.

Az Egerben bemutatott példák közös tanulsága, hogy a korszerű oktatás fejlesztésében a tudományos kutatások eredményeinek és a gyakorlati pedagógiai tapasztalatoknak egyaránt fontos szerepük van.

Az egri eseményen az UNIside is jelen volt.