Átalakul a felvételi pontszámítás. A kalkuláció 2024-ben is az alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén is 500 pontos rendszerben történik. A pontok három nagy területen gyűjthetők, a 200 érettségi pont és 200 tanulmányi pont mellett maximum 100 úgynevezett intézményi pontot vihetnek a felvételizők. Az intézmények dönthetnek arról, hogy felállítanak-e minimumponthatárt, amely alatt nem vesznek fel jelentkezőket vagy sem.
Varga-Bajusz Veronika a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta: a jelentkezőknek megéri emelt szintű érettségit választaniuk, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok, közölte az MTI.
Az új rendszer bevezetésével az egyetemek „jobban, célzottabban, rugalmasabban” alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat. (Fotó: 123rf)
Az intézmények maguk dönthetnek arról, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda. Szinte minden egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat – mutatott rá Varga-Bajusz Veronika. Kiemelte azt is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat – annak idejétől és tartalmától függően – 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet, „ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető”, olvasható az MTI közleményben.
Az új rendszer bevezetésével az egyetemek „jobban, célzottabban, rugalmasabban” alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat. A változtatások egyúttal a diákok számára is kedvezőek – emelete ki Varga-Bajusz Veronika. Pontosan mi minősülhet intézményi pontnak? Maximum 100 pont keretében a felsőoktatási intézmények határozhatják meg, hogy milyen követelményekért, eredményekért járnak további intézményi pontok. Miért járhat intézményi pont? Az emelt szintű érettségi vizsga, a nyelvvizsga/nyelvtudás, a szakképesítés, a felvételi vizsga (szóbeli vagy írásbeli), a tanulmányi és művészeti versenyek, a munkatapasztalat, a kompetenciateszt, a sporteredmények, a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél és az esélyegyenlőség jelenhet többek között pontokat.
A felvételi rendszert az elmúlt években azzal a céllal újították meg, hogy „a magyar gazdaság és a térség igényeire nyitott, arra reagálni képes egyetemeink legyenek”. (Fotó: 123rf)
A helyettes államtitkár szerint a felvételi rendszert az elmúlt években azzal a céllal újították meg, hogy „a magyar gazdaság és a térség igényeire nyitott, arra reagálni képes egyetemeink legyenek”. A rugalmasabb felvételit két lépésben alakították ki, a változások egy része így már az idei eljárásban hatályba lépett. Az idei felvételin már az egyetemek dönthettek arról, hogy mely képzéseken kérnek emelt vagy középszintű érettségit, illetve milyen minimumpontszámot várnak el – mondta. Véleménye szerint az elmúlt időszak 33 százalékos sikeres felvételi növekedési eredményei azt bizonyítják, hogy a megújult rendszer eredményes. A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a 2023-ban a medián pontszám 6 ponttal emelkedett a megelőző évihez képest, vagyis a fiatalok jobb teljesítménnyel kerültek be a felsőoktatásba. Varga-Bajusz Veronika hozzátette: mindenkit arra buzdítanak, hogy jelentkezzen a felsőoktatásba, „mert jó ma magyar egyetemistának lenni”, közölte az MTI.
Forrás: MTI
