Szögezzük le, hogy a tanulás sikeressége nem magától értetődő. Bizonyára te is átélted már, hogy külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják. Nem mindegy, milyen napszakban, mennyi ideig, mennyi szünetet tartva és milyen módszerrel teszed, nem beszélve arról, mennyire vagy feszült, fáradt vagy motiválatlan. Peter Hollins Szupertanulás című könyve számos érdekes adatot említ. Kutatások szerint 15 percig képesek koncentrálni az egészséges felnőttek, ráadásul a közvetlen figyelmük mindössze 8,25 másodperces blokkokra oszlik. Úgylehet kár, de ez még az aranyhalakénál is kevesebb. Így ne hibáztasd magad, ha nem tudsz órákig koncentrálni. Más kutatások szerint a tanulási folyamatot érdemes 30-50 perc közé számolnunk. Miért? Mert, 30 percnél kevesebb tanulási idő még túl kevés az elmélyüléshez, 50 percnél több viszont kontraproduktív. Így érdemes kitapasztalnod, mennyi időt tudsz intenzíven koncentrálni, a tanulásodat szakaszokra bontani. 5-10 perc szünet után sokkal hatékonyabban lendülhetsz neki egy új anyagnak.
Érdemes szakaszokra bontani a tanulási időt. (Fotó:123rf)
A tanulási folyamat a kódolással kezdődik, amikor valójában az érzékszerveink segítségével feldolgozzuk az információt. Ez nemcsak tudatos tevékenység, hanem hatnak a környezeti tényezők is. Az, hogy mennyire sikerül koncentrálnunk egy tétel tanulásánál evidens módon összefüggésben van azzal, mennyire tudjuk előhívni vizsgahelyzetben azt. Érdemes minél több érzékszervünket bevonni. Ebben segít a változatos tanulási helyszín. Ne az ágyban fekve nézd át az összes tételedet, hanem menj ki a parkba egy fa alá, ülj be egy könyvtárba, tanulj az íróasztalodnál vagy délután az erkélyen. Ha elő kell hívnod a különböző információkat, segíteni fog, hogy rögtön eszedbe jut, hol foglalkoztál ezzel.
Nehéz rengeteg apró részletet megjegyezni, ha nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz. Érdemes arra törekedni, hogy logikusan végig tudd gondolni a legfontosabb fogalmakat és egy mintázatot rajzolni ki magadban. Vagyis megérteni a folyamatokat. Könnyebb az új fogalmakat a már ismert, régi fogalmakhoz kapcsolni. Az irodalomtörténeti korszakok például mindig ellentétes törekvéseket hordoznak az előző időszakhoz képest; a reneszánszban fontos az antikvitás, a barokkban a drámai érzelmek, a klasszicizmus újra az antikvitást veszi alapul, a romantika ismét a belső, személyes érzelmeket. Keresd az összefüggéseket, mintákat, ismétlődéseket! Ezeket sokkal inkább meg tudod jegyezni.
Érdemes arra törekedni, hogy logikusan végig tudd gondolni a legfontosabb fogalmakat. (Fotó:123rf)
Egy kidolgozott tétel sokszor túl hosszú és túl részletes ahhoz, hogy sikered legyen akkor, ha bemagolod. Ne tedd! Fogd a szöveget és olvasd fel, mondd el saját szavaiddal. Majd készíts egy tömörebb vázlatot, amiben a kulcsfogalmak, folyamatok szerepelnek. Az új vázlat alapján mondd el az eredti tételt. Ha sikerült, írj még tömörebb vázlatot, ahol csak a legfontosabb kulcsszavak szerepelnek. Ezt is mondd fel hangosan. A legideálisabb az, ha addig lúgozod, amíg nagyjából öt-hat fogalom szerepel csak a tételkártyádon. Valószínűleg ez az öt kulcsszó eszedbe fog jutni, amikor kihúzod a tételedet, és visszafelé fel tudod építeni az egész témakört.
Vannak, akik képekben, színekben, ábrákban szeretnek gondolkodni; mások logikai rendszereket építenek ki magukban, vannak, akiknél a verbális közlés a leghatékonyabb vagy akiknél a hangok, a zene segít, másoknál a közös tanulás vagy épp a fizikai inger, tapintás. A kutatások azt bizonyítják, hogy személyes preferenciák nem kizárólagosak. A hatékony tanulás épp a sokszínűségen nyugszik. A különböző tantárgyakhoz és témakörökhöz találd meg a leginkább passzoló információszerzést és memorizálási taktikát. A siker kulcsa a változatosság.
