Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett szavazta meg a felsőoktatási törvény módosítását.

A fő változtatást az jelenti, hogy megszűnik a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény. Eszerint

• a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett,
• az egyetemek dönthetnek a végzettséghez igazodó idegennyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról,
• megszűnik a doktori képzés megkezdéséhez szükséges nyelvvizsga-követelmény is.

Az Országgyűlés december 7-én fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását (Fotó: 123rf)

A nyelvvizsga-követelmény megszüntetésén túl számos ponton módosul a felsőoktatási törvény. A főbb változtatások:

• Automatikusan létesíthetnek mesterképzést azok a felsőoktatási intézmények, amelyek már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal az érintett képzési területeken.
• Úgynevezett mikrotanúsítványt állíthatnak ki a felsőoktatási intézmények bármely tantárgy, kurzus, modul elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására (beleértve a tárgyleírás, tematika feltüntetését is).
• A két, illetve négy féléves tanárképzés idejét nem kell beszámítani a hallgatói ösztöndíjak támogatási idejébe, ugyanakkor egyes tanári modulokat, krediteket már az alapképzésben tanuló is felvehet. Az intézkedés célja a pedagógusképzés vonzerejének növelése.
• A budapesti Gábor Dénes Főiskola február 1-jétől alkalmazott tudományok egyetemeként működik. Új neve Gábor Dénes Egyetem lesz.
• Megszűnik a 70 éves korhatár az oktatók és kutatók foglalkoztatására a nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekben.
• Az úgynevezett elismerési törvény módosításával az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel automatikusan, gyakorlatilag a törvény erejénél fogva válnak egyenértékűvé. Az azonos jogi hatály biztosítása a továbbtanulás terén a hazai felsőoktatás nemzetközi vonzerejének fokozását célozza. Továbbá megteremtődik a szabályozási kerete annak, hogy a külföldről Magyarországra érkező orvos, fogorvos, illetve gyógyszerész a szakképzettségének megfelelő tevékenységet folytathasson.
• A Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket.