Uni

Egészségügyi végzettségűek akkor is kellenek, amikor mindenütt megáll az élet – interjú Bednárikné dr. Dörnyei Gabriellával

UNIside | 2023-12-05
Az egészségtudományi karok közül a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán a legtöbb az első helyes jelentkező, azzal együtt is, hogy a legtöbb szakirányon itt a legmagasabb a felvételi ponthatár. Miért éri meg manapság az egészségügyet, az egészségtudományi képzéseket választani? A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának (SE ETK) dékánjával, Bednárikné dr. Dörnyei Gabriellával beszélgettünk.

Az országban több helyen is van egészségtudományi képzés, de talán önökhöz jelentkeznek a legtöbben. Mit tudnak, amit a többiek nem?

Valóban, az egészségtudományi karok közül nálunk a legtöbb az első helyes jelentkező. Ez az az idei jelentkezési adatok alapján szintén így van, azzal együtt is, hogy a legtöbb szakirányon nálunk a legmagasabb a felvételi ponthatár.
Komoly vonzerőnk a rendkívül széles képzési paletta: BSC-n tizenegyféle képzési szakunk van, nagy részük részidős képzésben is elérhető. Ez elsősorban azoknak fontos, akik már dolgoznak, de szeretnének továbbtanulni. Az elmúlt öt évben tíz új képzést indítottunk el, abból hatot angol nyelven.
Ilyen már több vidéki egyetemen is van, de mi dolgoztuk ki, és mi kezdtük el 2017-ben az egészségügyi tanár MSC-képzést. Viszonylag új a kiterjesztett hatáskörű ápoló- (sürgősségi, közösségi, intenzív és geriátriai szakápoló), továbbá az egészségturizmus-szervező és a népegészségügyi ellenőr angol nyelvű képzésünk. Hang-, beszéd- és nyelésterapeutákat pedig egyedül nálunk képeznek.
Erőteljesen nyitunk a külföldi hallgatók irányába is: a hat angol nyelven is elérhető alapképzésünk mellett van két angol nyelvű MSC-képzésünk és egy gyógytornászképzésünk Svájcban, ahol francia és olasz nyelven folyik az oktatás. Jelenleg a tanulóink 17 százaléka külföldi.

Melyek a legnépszerűbb képzések?

A gyógytornászképzésünk a legkeresettebb, arra sokszoros a túljelentkezés. Most több mint ezren tanulnak gyógytornász szakirányon, ebből 550-en Svájcban. Nagyon népszerű és nagy létszámú a dietetika szakunk is.

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának (SE ETK) dékánja, Bednárikné dr. Dörnyei Gabriella (Fotó: UNIside)

Az idén mennyien jelentkeztek önökhöz, és várhatóan hány hallgatót tudnak felvenni?

Tavaly ötezer fölött volt a jelentkezők száma, most 7500, és bizonyos szakirányainkon igyekszünk tovább bővíteni a felvehetők számát. Erre részben lehetőséget ad, hogy tavaly birtokba vehettük az új  Kossuth Zsuzsanna oktatási tömböt, ezt az ötszintes, teljesen modern épületet. De további fejlesztések is várhatók, mert például ahhoz, hogy több dietetikust képezhessünk, szükség van újabb tankonyhára.

A végzetteknek megvannak az azonnali munkába álláshoz szükséges kompetenciáik?

A Semmelweis Egyetemen az egyik elsődleges cél a gyakorlatorientáltság növelése. Mi is igyekszünk a képzéseinken növelni mind a gyakorlatok számát, mind pedig azok színvonalát. Új skill laborokat alakítottunk ki, így a legtöbb szakirányon a legmodernebb körülmények között és eszközökkel gyakorolhatnak a hallgatók. De nagyon a jó kapcsolatunk az egyetem klinikáival, illetve sok oktatókórházzal van szerződésünk, ami szükséges a nagy létszám miatt. Az olyan speciális képzésen pedig, amilyen például a védőnői, az optometrista vagy a népegészségügyi ellenőr, egyedi szerződések alapján biztosítunk gyakorlati képzőhelyet.

Mi van, ha gyakorlat közben jön rá valaki, hogy mégsem neki való a választott szakma?

Már rögtön az első félévben vannak obszervációs gyakorlatok, kivisszük a diákokat, hogy lássák, mi folyik egy klinikán. Ne harmadévben jöjjön rá valaki, amikor már beletett egy csomó energiát, hogy más területen képzeli el a jövőjét. Ilyen esetben felajánljuk, hogy váltson szakirányt, segítünk, hogy találja meg azt hivatást, ami jobban illik a habitusához, a képességeihez. De olyan is van, hogy az orvoskarról jön át egy tanuló, mert rájön, hogy inkább gyógytornász vagy dietetikus szeretne lenni.

A gyógytornászképzés az egyik legkeresettebb, arra sokszoros a túljelentkezés. (Fotó: 123rf)

Mire kell számítania annak, aki jövőre tervez ide felvételizni?

Amit már most tudunk, az az, hogy lesz szóbeli vizsga, amin 50 pontot lehet szerezni. A pontos részleteken még dolgozik egy munkacsoport az egyetemen. A másik fontos változás, hogy elvárjuk a biológia érettségit, legalább középszinten, mert ez szükséges ahhoz, hogy a továbbiakban helyt tudjanak állni.

Aki nem érettségizett biológiából, nyilván nehezebben veszi az akadályokat. Melyik tárgy még a „mumus”?

A biológia nem nehéz, de fontos, ahogyan a kémia is, és ezekből nagyon eltérő az elsőévesek tudásszintje. Ezért bevezettünk egy úgynevezett természettudományi propedeutika kurzust. Ezt azoknak kell elvégezniük, akiknek nem sikerül teljesíteni egy biológia-, illetve kémiatesztet. Az alapozó tárgyak közül egyébként a hallgatóink az anatómiát tartják az egyik legnehezebbnek.
A lemorzsolódás csökkentése érdekében jelentősen könnyítettük az előkövetelmény-rendszert, hogy akkor is továbbléphessen valaki, ha esetleg valamit még nem tudott teljesíteni. Van mentorprogramunk, amelyben tanárok és felsőbb évesek mentorálnak tanulmányaikban elakadó diákokat, emellett rengeteg konzultációs lehetőséget biztosítunk. Azért, hogy a kismamák, a kisgyermekes anyukák se essenek ki az egyetemről, komoly bölcsődei fejlesztésre készülünk. Rengeteg az ösztöndíj-lehetőség is, tehát anyagilag támogatjuk azokat, akik esetleg pénzügyi okokból nem tudnák befejezni a tanulmányaikat.

Miért éri meg manapság az egészségügyet, az egészségtudományi képzéseket választani?

A legtöbb hallgatónknak már van munkahelye, mire végzős lesz. Sőt, válogathatnak is, annyira keresettek az egészségtudományi szakokról kikerülő fiatalok. A koronavírus-járvány pedig bebizonyította, hogy egészségügyi végzettségűek akkor is kellenek, sőt, hatványozottan szükség van rájuk, amikor szinte mindenütt megáll az élet.