A Budapesti Corvinus Egyetem még nincs központi szabályozás a ChatGPT használatára, azonban már készül az intézmény előírása a mesterséges intelligencián alapuló szöveggeneráló platform használatára vonatkozóan – nyilatkozta pár hete Bagó Péter, az egyetem adjunktusa az InfoRádiónak.
A Corvinus egy másik oktatóját, Pintér Éva docenst is megszólaltatta az ügyben az InfoRádió. Elmondta, hogy a külföldi nagy egyetemeken, például a Harvardon már elkészült az etikai szabályzata annak, hogy miként lehet úgy igénybe venni, és elterjeszteni a hallgatók között a ChatGPT használatát, hogy az ne egy negatív jelentéstartalmú támogató módszer legyen, hanem megismerjék annak határait, korlátozottságait.
Pintér Éva szerint a hallgatóknak meg kell tanulniuk, hogy a ChatGPT a nyílt és egyszerű hozzáférések miatt nem mindig dolgozik megbízható forrásokból. „Így például a Wikipédiáról vagy más helyekről felszedett butaságokat is igényesen tudja tálalni.” A docens úgy véli, hogy a ChatGPT egy „impulzusszerű, jópofa kiegészítő” lehetőség lehet, ám az általa szerzett információknak mindenképpen utána kell nézni.
A Szegedi Tudományegyetemen március elején tartottak zártkörű szakmai műhelybeszélgetést a kérdésről több kar oktatóinak részvételével. Erre a sajtó részéről kizárólag a Szeged.hu kapott meghívást. A portál beszámolója szerint a szakmai fórumon Fenyvesi Anna, a bölcsészkar Angol-Amerikai Intézetének vezetője elmondta:
Már hazai egyetemeken is felmerült a gyanú, hogy a beadandó dolgozatokat a ChatGPT-vel írták (Fotó: 123rf)
A Szeged.hu cikkéből kiderül: az SZTE bölcsészakarának vezetése már reagált is a kialakult helyzetre. Február 23-án ugyanis módosították a kari plágiumszabályzatot. Azzal egészítettek ki, hogy
A szakmai összejövetelen Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja elmondta: több tanszék részéről is komoly nyomás nehezedett a vezetésre, ezért is döntöttek a plágiumszabályok kiegészítése mellett.
Az ELTE-n a mostani januári vizsgaidőszakban is találkoztak olyan vizsgadolgozatokkal, amelyeket bizonyíthatóan a ChatGPT írt meg, és nem a hallgató – számolt be a jelenségről az ELTE bölcsészkarának oktatója, Tartsay Németh Nóra.
Az ELTE honlapján megjelent cikkében kiemelte: amikor a ChatGPT számára adják meg az amúgy a hallgatók számára készített vizsgafeladatokat, akkor azt látják, hogy bár a mesterséges intelligencián alapuló chatbot megoldásai nem hibátlanok, de egy közepes érdemjegyet általában azért minden feladaton el tud érni.
Tartsay Németh Nóra megjegyezte: az oktatók között heves vita zajlik arról, hogyan lehetne megelőzni vagy kizárni azt, hogy a vizsgán ne éljenek vissza a hallgatók az új lehetőséggel. Vannak, akik a szóbeliség felé tolnák el a számonkérést, mások technikailag kontrollált környezet felállítását várnák el az egyetemektől.
Szerinte a teljes felsőoktatási módszertant át kell gondolni és új alapokra helyezni.
– véli Tartsay Németh Nóra.
Az ELTE Tudománypolitikai Irodája március 10-én online minikonferenciát is rendezett a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatos dilemmák, lehetőségek megvitatására. Itt a ChatGPT használatának kérdése központi szerepet kapott. Az ELTE honlapja a konferencia beharangozójaként még interjút is készített magával a ChatGPT-vel. Az egyik kérdésben arról faggatták a chatbotot, hogy „szerinted jó ötlet, ha az emberek helyett a mesterséges intelligencia olvas el szövegeket és emeli ki a lényeget?”. Ha érdekel, erre mit válaszolt a szöveggenerátor platform, az ELTE honlapjának cikkében elolvashatod.
A ChatGPT-t azonban nemcsak a diákok használhatják fel a beadandók megírására, hanem akár a tanárok is hasznát vehetik a platformnak. Egy külön cikkben összegyűjtöttük, hogy milyen tanári rutinfeladatokat lehet hatékonyan automatizálni vele.
