Úgy látom, hogy a sportvilág a világ szórakoztatóiparának talán a legnagyobb szelete lett. Mint ilyen, megköveteli az átlagon felüli csúcsprodukciókat, legalábbis a sport professzionális szereplőitől. Továbbá az élsport egy multidiszciplináris tudományterület, mert élsportolót, sikeres versenyzőt nevelni egy magas szakmai képzettségű, a saját szakterületüket, ugyanakkor a sportvilágot is jól ismerő szakemberek tudásösszességéből lehet, vagyis mindezen területek szintézise adja a sportképzés alapját.
Látványosan újra lett becsülete a testnevelő tanári képzésnek, ami rendkívül fontos a felnövekő generáció népegészségügyi szempontjait tekintve. Elkötelezett és a testnevelő tanári pályát hivatástudattal végző pedagógusok nélkül nem valósulhat meg a „sportoló nemzet” program sem. A sportszervezés és sportmenedzsment, a rekreáció és életmód, a teljesítményt támogató tudományterület, a sportmentáltréner szak, az edzői és szakedzői szak, a sporttáplálkozáshoz és sportpszichológiához kapcsolódó tudományterület mind életre szóló hivatást adhat a megfelelő alap- és ráépített képzéssel együtt. Ugyanakkor a humánkineziológia is egyre népszerűbb, illetve a sportteljesítmény növekedését támogató sportteljesítmény-elemző szak, amelyből mesterszintig is el lehet jutni. A sportdiplomáciai képzés szintén diplomára épülő mesterszak, amely a sportvilágban tapasztalt diplomáciai jártasság egyre növekvő fontosságát igyekszik gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal megtámogatni. A sportközgazdászképzés kifejezetten a sport önálló gazdasági területi jelentőségének növekedését hivatott támogatni az oktatás területén, ugyanúgy, mint a sportjogi szakjogászképzés, amely jogi diplomára építhető mesterszak. Új terület és nagy népszerűségnek örvend a sportmédia felsőfokú szakirányú képzés, amelyhez a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Bsc-alapképzés indítását is tervezi, hiszen a sportmédiában tapasztalt piaci szereplők számának növekedése mindenképpen képzett sportújságírók, sportriporterek, sportmédiához vagy éppen a sajtókiszolgáláshoz értő médiaszakemberek jelenlétét kívánja meg a piacon.
A sportmédia és diplomás sportújságíró-képzés egy hatalmas és nagy perspektívákat kínáló terület, hiszen a média önmagában forradalmi változásokon megy át. A televíziós/videós riporteri, műsorvezetői, szerkesztői feladatok elsajátításán túl az emberi hanggal operáló – rádiós és podcastjellegű – feladatokig, az írott és elektronikus sajtóban való magabiztos munkák elsajátításáig, a hírügynökségi és különösen a közösségi média területeit lefedő és egyre gyorsabb reagálást igénylő területek elsajátításán át a hallgató egy olyan világba nyerhet bepillantást, ahol valóban korunk idoljai, teljesítményükkel „influenszeri státuszt” kiérdemlő sztárjai mozognak. A hosszú távú perspektívákat tekintve a hallgató számára sportújságíróként, sportmédia-szakemberként a személyes karrierépítés is magától értetődően kínálkozik, megnyitva az utat a neves sportújságírókéhoz hasonló ismert és népszerű személyes márkaépítéshez.
Mennyire gyakorlatorientált ez a képzés? Hogyan csatornázzák be az oktatásba a munkaerőpiaci elvárásokat, hogy kell ezt elképzelni a sporttudomány esetén?
Mit tanácsolna azoknak, akik most vannak a felvételi előtt? Hogyan készüljenek akár mentálisan, akár tárgyi szinten?
Mi ennek a pályának a legnagyobb szépsége az ön számára?
A fenti kérdésekre adott válaszokat, illetve az interjúnkat teljes terjedelmében friss kiadványunkban olvashatod, amit itt, hírlevél feliratkozás után, kedvezményesen rendelhetsz meg:
