A fapados, 7 lépéses JPÉ (józan paraszti ész ?) módszer, a szerző saját technikája…

• JPÉ először: készíts egy To Do listet, azaz teendő listát. Az első lépés, hogy lajstromba veszel minden feladatot, az apróbbakat is, amit nem lehet 30 másodperc alatt elintézni.
• JPÉ másodszor: saccold meg a teendőid munkaidejét, inkább egy kis ráhagyással!
• JPÉ harmadszor (itt sokan elbukunk): számolni kell a „tesz-vesz, jön-megy, készülődik” stb. holtidővel – ezeket ne becsüld alul –, továbbá a kiegészítő dolgokkal is: telefonálás, levelezés, reggeli készülődés stb. 
• JPÉ negyedszer: a harmadik pont kiegészítése. Egy napba esetleg egy órába ne zsúfolj be kétszer vagy háromszor annyi teendőt, mint amennyit meg tudsz csinálni. Naponta 6-7, de legfeljebb 8 óra munkaidőt kalkulálj!
• JPÉ ötödször: a napi és a heti tervben hagyj még egy-egy órát, illetve napot a nem várt dolgok intézésére. Ilyenek például, ha a párodnak, barátodnak, szülődnek gyors segítségre van szüksége vagy éppen egy ismerős szívességet kér. Éppenséggel kiéghet egy izzó is, és le kell szaladni a boltba egy újért stb-stb.
• JPÉ hatodszor: priorizálj, priorizálj és priorizálj! Úgysem jutsz a lista végére, ezért folyamatosan állíts fontossági sorrendet!
• JPÉ hetedszer: minden reggel, azonos időpontban, példul a felkelés vagy reggeli után, aktualizáld a listád. Legyen egy napi, egy heti és egy hosszú távú listád. Én szoktam mindhárom listát három felé is osztani: 
  • I. Munkák
  • II. Feladatok-kötelezők, nem-fizetésért, nem érdemjegyért (pl. kivinni a szemetet, bevásárolni, új személyit csináltatni stb.) 
  • III. Hobbik, egyebek, ami pihenésképpen is „intézhetők” (megnézni a kedvenc youtuberem napi videóját).

Ne feledd, amíg listád van, célod is van az életben. Száz százalékra úgysem tudsz mindent elintézni, mert ezer új dolog jön, mire a végére érnél.
(Forrás: 123rf)

Ne feledd: mindig közbejön valami. Ha papírra írsz, mindig hagyj helyet az új feladatoknak!

Ne lazsálj! Előbb a feladatok, azután a szórakozás. De azért ne légy túl szigorú magadhoz: ha már tényleg lassan haladsz a fáradtságtól, akkor tarts pihenőt. 

Továbbá: ne feledd, amíg listád van, célod is van az életben. Száz százalékra úgysem tudsz mindent elintézni, mert ezer új dolog jön, mire a végére érnél.

Íme egy másik remek, komolyabb módszer: a GTD

Az úgynevezett GTD módszerrel könnyedén átláthatod a legfontosabbakat, ha sok kis dolgod van egyszerre. A Getting Things Done módszer egyik fő elve a kétperces szabály. Végezz el azonnal mindent, ami belefér két percbe, hogy tovább ne motoszkáljon a fejedben, és tudj haladni a valóban fontos dolgokkal. Így számos feladatot ki is pipálhatsz a listádról, ami kevésbé fontos, s nem kell későbbre halasztani vagy aggódni miatta.

De jöjjön egy még jobb, alaposabb módszer a „profiknak”.

Mint valami titkos háborús terv, avagy mi az az Eisenhower időmátrix?

Reggelente sokszor szembesülünk azzal, hogy véget nem érő mennyiségű napi feladat áll előttünk. Ha nem tudod, mivel érdemes kezdeni, akkor használd te is az Eisenhower időmátrixot. Ezt egyenesen neked találták ki! Az Egyesült Államok 34. elnöke, azaz Dwight D. Eisenhower, nevét viselő módszerrel egyszerűen csoportosíthatjuk a feladatainkat. Bonyolult? Á, dehogy! Nézzük meg közösen ennek a lépéseit! Először is készíts négy dimenziót:

• fontos, de nem sürgős,
• sürgős, de nem fontos,
• fontos és sürgős,
• nem fontos és nem sürgős címkékkel.

Ezután listázd az aznapi feladataidat és töltsd ki a cellákat. Például, ha az aznapi teendőid között szerepel egy beadandó elkészítése, egy előadás az egyetemen, lemenni az edzőterembe és készülni a holnapi ZH-ra, akkor így oszthatod be őket:

• Fontos, de nem sürgős: Optimális esetben a legtöbb feladat ide kerül, amit megfelelő tervezéssel időben el tudsz végezni. Az edzés, ami a napi rutin része, vagy a beadandó elkezdése, hiszen lényeges a folyamatos készülés, de nem égetően sürgős, hiszen egyik feladatnak sincs holnapi határideje.
• Sürgős, de nem fontos: Ezek azok a feladatok, amiket nem igazán lehet elhalasztani, például az egyetemi előadások és szemináriumok, a meetingek, bármi, ami konkrét időbelisége meg van határozva.
• Fontos és sürgős: Ide az azonnali cselekvést igénylő feladatok kerülnek. A holnapi ZH-ra való felkészülés például, hiszen az új ismeretanyag elsajátítása elengedhetetlen a sikeres teljesítéshez és egyetemi előrehaladáshoz.
• Nem fontos és nem sürgős: Ezekkel nem lesz gondod, ha picit megcsúszol vele, a cél, hogy ezeket se felejtsük el persze.

Használtál eddig is time management rendszereket? Oszd meg a tapasztalataidat velünk! Ebben a cikkünkben még pár hasznos módszert is megismerhetsz!