Sok tanuló hiszi azt, hogy a középiskola sikeres teljesítése után az egyetemen sem lehet baj a tanulással. Gyakran szembesülnek azonban azzal a problémával, hogy a felsőoktatási tanulmányok teljesen másként működnek a korábban megszokottnál. Az a tanulási módszer, ami elég volt a középiskolába, az itt már nem működik olyan jól.
Ha úgy érezzük változtatni kell, szükséges valami újat kipróbálni mert elakadtunk, vagy egyszerűen csak hatékonyabb tanulási módszert keresünk, akkor szerencsénk van, mert a tudomány megtalálta a választ a kérdésre.
Egy 2021-es tanulmány, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság publikált, bemutatta, hogy a leghatékonyabb módszer az, ha tanulásként teszteljük magunkat. Szemben a megszokott csak tanulás utáni teszteléssel, a megelőzően kitöltött tesztek a leghatékonyabb tanulási technikák között szerepelnek. A kutatók összehasonlították a két módszert, vagyis a hagyományos, tanulás utáni tesztkitöltést, valamint a tanulás előttit is. Arra jutottak, hogy mindkettő segítette az alanyokat a tanult szövegre való visszaemlékezésben, de a tanulás előtti tesztek esetében jobb eredményeket produkáltak.
Álljatok össze a csoporttársakkal és osszátok fel a tételeket, anyagrészeket. (Fotó: Pexels)
Fontos kiemelni, hogy ebben a kísérletben nem a megszokott értelemben vett próbatesztek szerepeltek. Ebben a 2021-es tanulmányban a tanulók úgy töltötték ki a felmérést, hogy még semmit nem tudtak az anyagról. Hogy segíthet ez? A kutatók úgy vélték az, hogy semmit nem tudtak az anyagról, beindította az alanyok képzelőerejét és kíváncsiságát. Lelkesen keresték a kérdésekre a jó válaszokat.
Hogyan tudod te mindezt beépíteni? Bár ismeretlen anyagot magadon tesztelni elég bonyolult lenne, a próbatesztek (amikor már ismered az anyagot és az éles vizsga előtt teszteled magad), szintén hasonlóan hatékonyak a tanulás során. Ha vizsgára vagy zárthelyi dolgozatra készülsz, álljatok össze néhány csoporttárssal és készítsetek próbakérdéseket egymásnak, vagy kérdezzétek ki egymást. Ha lehet, vegyetek elő olyan kérdéseket, amelyek korábbi dolgozatokban szerepeltek, vagy a tankönyvben vannak feltüntetve. Egy írásbeli vizsgánál elképzelhető, hogy közkézen elérhetőek a korábbi évek vizsgakérdései. Ha ezeken gyakorolsz még az éles bevetés előtt, annak komoly hasznát veheted később.
Egy másik kutatás során a kutatók két csoportra osztották a tanulókat. Mindkét csoportnak ugyanazt a tudományos szöveget adták megtanulásra. Az egyik társaságnak azt mondták, hogy később dolgozatot fognak írni, a másik csoport viszont úgy tudta, hogy ezt az anyagot kell majd megtanítaniuk egy másik tanulónak. A trükk azonban az volt, hogy ez utóbbi csoportnak sosem kellett végül élesben tanítania. Végül mindkét csoportnak ugyanazt a tesztet adták annak felmérésére, hogy mire emlékeznek az olvasottakból és milyen további logikus következtetéseket tudnak levonni belőlük. Az eredmény azt mutatta, hogy akik tanításra készültek, azok teljesítettek jobban. Nemcsak, hogy többre emlékeztek, hanem az ismereteik is mélyebbek voltak.
Hogyan tudod te mindezt beépíteni? Álljatok össze a csoporttársakkal és osszátok fel a tételeket, anyagrészeket. Mindenki készüljön fel a saját részéből arra, hogy azt majd a többieknek meg kell tanítani. Miután mindenki előadta a saját megtanítandó anyagát, kérdezzétek ki egymást, így a teszteléses és a tanításos módszert egyszerre is tudjátok hasznosítani.
Ha érdekel, hogy tanulnak a mai magyar egyetemisták, olvasd el tavalyi felmérésünk eredményeit. Ha pedig szívesen kitöltöd idei kérdőívünket, kattints ide. Az új kutatás eredményeit pedig a májusban megjelenő kiadványunkban jelentetjük meg, amit ezen a felületen rendelhetsz majd meg.
