Így tanultok ti! Innováció a tanulásban – hiánypótló kutatás

A kutatás keretében egy kérdőíves felmérést végeztünk, amely az UNI weboldalán, a HÖOK közreműködésével az egyetemi HÖK-ök Facebook-oldalain és a Mateking.hu levelezőlistáján keresztül jutott el a célközönségünkhöz. A kitöltésre március 19. és április 18. között volt lehetőség.

Összesen 1704, természetesen a célcsoportunknak megfelelő kitöltője volt az általunk három nagyobb témakörre bontott kérdőívnek. Így az elemzésünk alapját az ő válaszaik jelentik, és a minta – ennek megfelelően – reprezentatívnak tekinthető. A kérdőívben zárt (feleletválasztós, Likert-skála) és nyílt kérdések egyaránt megtalálhatók voltak.

Kik töltötték ki? 

Az 1704 kitöltő közel 70 százaléka nő volt, míg korosztály tekintetében a válaszadóink 78 százaléka a 18–23 év, 17 százaléka 27–29 év közötti, a fennmaradó 5 százalék pedig 30 év feletti. A legtöbb kitöltő a BGE-n folytatja tanulmányait (15,7 százalék), de nagy volt az érdeklődés a BME (10,1), az ELTE (8,2), a PTE (7,7), az SZE (7,3), a DE (6,9) és az SZTE (6,3) hallgatóinak körében is. 

Ahogy azt az 1. ábra is szemlélteti, a legtöbb kitöltő (32,3 százalék) a 2021/22-es tanévben kezdte meg tanulmányait.

[kiemelt]A kitöltők harmada a gazdaságtudományok képzési terület valamely szakán tanul, de a műszaki és az informatikai területen tanulók között is magas volt a kitöltési arány (előbbinél 13,8, utóbbinál 10,3 százalék).[/kiemelt]

A válaszadók közel 92 százaléka nappali munkarendben folytatja tanulmányait, 82 százalék állami ösztöndíjas finanszírozási formában. A legtöbben alapképzést végeznek (74,3 százalék), de a válaszadók között voltak osztatlan (10,3 százalék) és mesterképzésben (7,7) részt vevők is.

Miért lesz kedvenc egy tárgy, egy kurzus? 

Kérdőívünkkel arra is választ kerestünk, hogy mi a legjobb az egyetemi életben (2. ábra). Nem meglepő, hogy a legtöbb kitöltő a kapcsolatépítést, az ismerkedést jelölte meg – a válaszadók 87 százaléka gondolja ezt az egyetemi élet egyik legnagyobb hozadékának. Ettől az aránytól kissé elmaradva, de a többivel összevetve ugyancsak sokuknak fontos, hogy az egyetemi évek alatt érdekes tárgyakat, kurzusokat látogathatnak.

A válaszadók kedvenc tantárgyai nagyon széles spektrumot fednek le, azonban ezek áttekintésénél érdekesebb azt megvizsgálni, hogy miért az adott tantárgyra tekintenek kedvencként.

[kiemelt]A válaszok elemzése azt mutatja, hogy a tantárgyak, kurzusok gyakorlatorientáltsága, valamint a tanár, az oktató felkészültsége, illetve sok esetben a személyisége az, ami miatt szerethetővé válik egy-egy tantárgy, kurzus. Természetesen ezek mellett markánsan megjelenik a hallgatók érdeklődési körének jelentősége is.[/kiemelt]

Hol, miként tanulsz a legszívesebben? 

Kérdőívünkkel azt is fel szerettük volna térképezni, hogy milyen környezetben, milyen módszerekkel tanultok a legszívesebben vagy épp leghatékonyabban. A legnépszerűbb tanulási környezetnek a saját szoba bizonyult (a kitöltők úgy gondolják, hogy ez szinte teljes mértékben igaz rájuk). 

[kiemelt]Ettől lényegesen elmarad a könyvtár vagy az egyetem területén kifejezetten a tanulásra kialakított helyiség.[/kiemelt]

A legalacsonyabb értékelést a kollégiumi tanulószoba kapta – még kávézókban, éttermekben is jobban szeretnek tanulni a diákok (legalábbis az adataink alapján), mint a kollégiumi tanulószobákban.

Mennyit tanultok hetente?

Azt is megvizsgáltuk, hogy általában mennyi időt töltenek a kitöltők tanulással, készüléssel egy héten. A legtöbben (28 százalék) 3-5 órát vagy 5-10 órát (26 százalék) szánnak tanulásra, készülésre egy héten, és körülbelül 16-16 százalék fordít 3 óránál kevesebbet vagy 10-15 órát erre. Ez esetben is azoknak az aránya a legalacsonyabb, akik heti 15 óránál is többet tanulnak (13 százalék). Ebben a fejezetben arról is olvashatsz, hogy képzési területenként hogyan alakul a tanulásra szánt idő.

Mit szeretnétek a végzést követően? 

A karriercélok kialakítása nem könnyű. A kérdőívben olyan kérdéseket is feltettünk, amelyek alapján felvázolhatjuk a jövőről alkotott elképzeléseiteket. Így azt is igyekeztünk feltérképezni, hogy vajon hogyan jelölitek ki az utat, mi segít hozzá a választáshoz. 

Megkérdeztük, hogy a végzést követően milyen munkakörülményeket szeretnétek – ezt a 3. ábra is szemlélteti. Nem meglepő, hogy a legmotiválóbb tényezőnek a magas fizetés bizonyult – a válaszadók 86 százaléka gondolja ezt így. Ezenkívül kimagaslóan fontosnak tűnik az is, hogy milyen a közösség, mennyire „jó fejek” a kollégák, illetve hogy adottak-e előrelépési lehetőségek.

Középmezős tényezőnek tekinthető, hogy a munkaadó biztosít-e utazási lehetőséget, hogy olyan-e a főnök, akire fel lehet nézni, valamint hogy biztosítottak-e belső képzések. A részmunkaidő lehetősége, illetve a jó kompenzációs csomagok kevésbé jelentek meg markánsan a megjelölt válaszok között.

Vállalkozás, mint lehetőség!

Arról is megkérdeztük a kitöltőket, mennyire érzik, hogy a tanulmányaik során olyan készségeket sajátíthattak el, amelyek egy vállalkozás indításához, fenntartásához szükségesek. 

Erre a kérdésre 870 válaszadó egy ötfokozatú skálán értékelte e felvetést, a feleletek átlaga 2,68. Jelentős eltérés mutatkozik azonban, ha képzési területenként vizsgáljuk e kérdést.

[kiemelt]Leginkább a gazdaságtudományok, a jogi és az agrár képzési terület hallgatói/végzettjei érzik úgy, hogy a tanulmányaik során olyan készségeket sajátíthattak el, amelyek egy vállalkozás indításához, fenntartásához szükségesek, míg ez legkevésbé a bölcsészet-, az orvos- és egészségtudomány, illetve a pedagógusképzés képzési területekre jellemző.[/kiemelt]

Mi alapján választasz továbbtanuláskor?

Kérdőívünkkel azt is szerettük volna feltárni, hogy a középiskola után mi alapján választanak felsőoktatási intézményt a felvételizők. Leginkább az adott intézményről szerzett információk alapján hozzák meg ezt a döntést a fiatalok, de figyelembe veszik az egyetem elhelyezkedését, a végzést követő várható fizetést, illetve a saját tanulmányi eredményeiket. 

[kiemelt]A legkevésbé a barátok és a tanárok tanácsai vannak hatással erre az elhatározásra. A döntés meghozatalához szükséges információkhoz leginkább az egyetemek weboldalán, a nyílt napokon, illetve az intézmények közösségimédia-felületein jutnak hozzá. [/kiemelt]

A válaszadók 42 százaléka szerint nehéz volt a felkészülés az érettségire. Azt is megkérdeztük, hogy mit tettek meg az érettségi sikeres teljesítéséért, illetve többletpontok szerzéséért: a legtöbben (közel 69 százalék) nyelvvizsgát szereztek, de magas volt azon válaszadók aránya is, akik használtak valamilyen online felületet a felkészülés során (51 százalék), külön tanárhoz jártak (49) vagy az iskolában jártak érettségi előkészítőre (42).