A kutatás keretében egy kérdőíves felmérést végeztünk, amely az UNI weboldalán, a HÖOK közreműködésével az egyetemi HÖK-ök Facebook-oldalain és a Mateking.hu levelezőlistáján keresztül jutott el a célközönségünkhöz. A kitöltésre március 19. és április 18. között volt lehetőség.
Összesen 1704, természetesen a célcsoportunknak megfelelő kitöltője volt az általunk három nagyobb témakörre bontott kérdőívnek. Így az elemzésünk alapját az ő válaszaik jelentik, és a minta – ennek megfelelően – reprezentatívnak tekinthető. A kérdőívben zárt (feleletválasztós, Likert-skála) és nyílt kérdések egyaránt megtalálhatók voltak.
Az 1704 kitöltő közel 70 százaléka nő volt, míg korosztály tekintetében a válaszadóink 78 százaléka a 18–23 év, 17 százaléka 27–29 év közötti, a fennmaradó 5 százalék pedig 30 év feletti. A legtöbb kitöltő a BGE-n folytatja tanulmányait (15,7 százalék), de nagy volt az érdeklődés a BME (10,1), az ELTE (8,2), a PTE (7,7), az SZE (7,3), a DE (6,9) és az SZTE (6,3) hallgatóinak körében is.
Ahogy azt az 1. ábra is szemlélteti, a legtöbb kitöltő (32,3 százalék) a 2021/22-es tanévben kezdte meg tanulmányait.
A válaszadók közel 92 százaléka nappali munkarendben folytatja tanulmányait, 82 százalék állami ösztöndíjas finanszírozási formában. A legtöbben alapképzést végeznek (74,3 százalék), de a válaszadók között voltak osztatlan (10,3 százalék) és mesterképzésben (7,7) részt vevők is.
Kérdőívünkkel arra is választ kerestünk, hogy mi a legjobb az egyetemi életben (2. ábra). Nem meglepő, hogy a legtöbb kitöltő a kapcsolatépítést, az ismerkedést jelölte meg – a válaszadók 87 százaléka gondolja ezt az egyetemi élet egyik legnagyobb hozadékának. Ettől az aránytól kissé elmaradva, de a többivel összevetve ugyancsak sokuknak fontos, hogy az egyetemi évek alatt érdekes tárgyakat, kurzusokat látogathatnak.
A válaszadók kedvenc tantárgyai nagyon széles spektrumot fednek le, azonban ezek áttekintésénél érdekesebb azt megvizsgálni, hogy miért az adott tantárgyra tekintenek kedvencként.
Kérdőívünkkel azt is fel szerettük volna térképezni, hogy milyen környezetben, milyen módszerekkel tanultok a legszívesebben vagy épp leghatékonyabban. A legnépszerűbb tanulási környezetnek a saját szoba bizonyult (a kitöltők úgy gondolják, hogy ez szinte teljes mértékben igaz rájuk).
A legalacsonyabb értékelést a kollégiumi tanulószoba kapta – még kávézókban, éttermekben is jobban szeretnek tanulni a diákok (legalábbis az adataink alapján), mint a kollégiumi tanulószobákban.
Azt is megvizsgáltuk, hogy általában mennyi időt töltenek a kitöltők tanulással, készüléssel egy héten. A legtöbben (28 százalék) 3-5 órát vagy 5-10 órát (26 százalék) szánnak tanulásra, készülésre egy héten, és körülbelül 16-16 százalék fordít 3 óránál kevesebbet vagy 10-15 órát erre. Ez esetben is azoknak az aránya a legalacsonyabb, akik heti 15 óránál is többet tanulnak (13 százalék). Ebben a fejezetben arról is olvashatsz, hogy képzési területenként hogyan alakul a tanulásra szánt idő.
A karriercélok kialakítása nem könnyű. A kérdőívben olyan kérdéseket is feltettünk, amelyek alapján felvázolhatjuk a jövőről alkotott elképzeléseiteket. Így azt is igyekeztünk feltérképezni, hogy vajon hogyan jelölitek ki az utat, mi segít hozzá a választáshoz.
Megkérdeztük, hogy a végzést követően milyen munkakörülményeket szeretnétek – ezt a 3. ábra is szemlélteti. Nem meglepő, hogy a legmotiválóbb tényezőnek a magas fizetés bizonyult – a válaszadók 86 százaléka gondolja ezt így. Ezenkívül kimagaslóan fontosnak tűnik az is, hogy milyen a közösség, mennyire „jó fejek” a kollégák, illetve hogy adottak-e előrelépési lehetőségek.
Középmezős tényezőnek tekinthető, hogy a munkaadó biztosít-e utazási lehetőséget, hogy olyan-e a főnök, akire fel lehet nézni, valamint hogy biztosítottak-e belső képzések. A részmunkaidő lehetősége, illetve a jó kompenzációs csomagok kevésbé jelentek meg markánsan a megjelölt válaszok között.
Arról is megkérdeztük a kitöltőket, mennyire érzik, hogy a tanulmányaik során olyan készségeket sajátíthattak el, amelyek egy vállalkozás indításához, fenntartásához szükségesek.
Erre a kérdésre 870 válaszadó egy ötfokozatú skálán értékelte e felvetést, a feleletek átlaga 2,68. Jelentős eltérés mutatkozik azonban, ha képzési területenként vizsgáljuk e kérdést.
Kérdőívünkkel azt is szerettük volna feltárni, hogy a középiskola után mi alapján választanak felsőoktatási intézményt a felvételizők. Leginkább az adott intézményről szerzett információk alapján hozzák meg ezt a döntést a fiatalok, de figyelembe veszik az egyetem elhelyezkedését, a végzést követő várható fizetést, illetve a saját tanulmányi eredményeiket.
A válaszadók 42 százaléka szerint nehéz volt a felkészülés az érettségire. Azt is megkérdeztük, hogy mit tettek meg az érettségi sikeres teljesítéséért, illetve többletpontok szerzéséért: a legtöbben (közel 69 százalék) nyelvvizsgát szereztek, de magas volt azon válaszadók aránya is, akik használtak valamilyen online felületet a felkészülés során (51 százalék), külön tanárhoz jártak (49) vagy az iskolában jártak érettségi előkészítőre (42).
