Tudástár

Magyar kutatás: ezeket a zöldségeket ehetik az űrben az asztronauták

Halaska Gábor | 2023-09-12
A HUNOR - Magyar Űrhajós Program keretében a Debreceni Egyetem kutatói hosszútávú űrmissziók élelmiszer-előállítását kiszolgáló rendszerek kifejlesztésén dolgoznak.

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében a Debreceni Egyetem kutatói hosszútávú űrmissziók élelmiszer-előállítását kiszolgáló rendszerek kifejlesztésén dolgoznak. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakemberei hazai, saját nemesítésű paprikafajtákkal azon dolgoznak, hogy az űrutazások, illetve -missziók alatt az asztronauták teljes értékű, nulla emissziós, friss, zamatos és ropogós zöldségeket nevelhessenek és fogyaszthassanak.

Milyen fejlesztések vannak?

A VEGBOX TS elnevezésű kutatásban a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) szakemberei több innovatív űrkertészeti fejlesztést és tudományos kísérletet végeznek.

Az egyetemen már a 70-es években voltak olyan programok, amelyek az űrbe juttatott és visszaérkezett minták földi feldolgozásával foglalkoztak, a DE SPACE keretében, az egyetem űrkutatási programjában pedig napjainkban is számos munkacsoport dolgozik. Az agrárkar több évtizedes nemesítési programja most eljutott oda, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station) a DE által kinemesített paprikát tesztelhetnek, hogy mennyire alkalmas az űrbéli termesztésre

– mondta a programot bemutató sajtótájékoztatón Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese.

Űrkertészet kutatás, fotó: unideb.hu

Az űrkutatási program vezetője kiemelte: a nemesítési program központja a DE biotechnológiai alapokon működő üvegháza, a Biodrome, ahol zárt technológiák között termelnek paprikákat. Az itt nevelt növények közül kerülhetnek ki azok a fajták, amelyeket az asztronauták az űrben megehetnek.

– A DE-SPACE program űrélelmezési csoportjában számos növénytermesztéshez kapcsolódó kutatást végeztünk. A vizsgálataink alapját adó termesztés alapvetően külső területeken folyt, az űrkutatási programban azonban lehetőség nyílt a komplex kutatási infrastruktúrát és humánerőforrást a zártrendszerű növénytermesztésben tesztelni. A VEGBOX TS programba szeretnénk hosszútávon bevonni a szakemberek széles körét: fizikusokat, biológusokat, illetve orvosokat – jelentette ki Veres Szilvia, a DE MÉK tudományos dékánhelyettese, a program koordinátora.

Mi a program célja?

Fári Miklós, a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék professor emeritusa kiemelte: a program elsődleges célja az, hogy olyan paprikát nemesítsenek, amely űrkörülmények között, mikro- vagy akár zéró gravitációban is képes fejlődni.

– Fontos, hogy a magyar űrpaprika minden része hasznosítható: a bioaktív hatóanyagokban gazdag levelei alkalmasak az emberi fogyasztásra, szárával pedig rovarokat tudnak táplálni – hangsúlyozta a kutatás koordinátora.

Fári Miklós beszámolt továbbá arról, a VEGBOX TS programban a szakemberek új űrnövénynevelő kísérleti eszköz fejlesztésén is dolgoznak, amely a mikro gravitációban speciális, integrált körforgásos rendszerű növénytermesztési technikák kidolgozását megalapozhatják. A projekt része mindezeken túl vetőmag-előkezelési, palántanevelési és termesztési technológiák tesztelése, valamint űrbiológiai feldolgozásra alkalmas zöld biomassza-termesztés fejlesztése is. Ezen a területen további űrnövény-jelöltek kutatását is végzik a debreceni szakemberek, például hazai nemesítésű különleges lucernával, óriás fűfélékkel, illetve különleges bioaktív anyagokat előállító bársonyka fajtákkal.