Az ELI-ALPS, vagyis az Extreme Light Infrastructure (Extrém fényimpulzusforrás) azzal a céllal jött létre, hogy egyedülálló lézerberendezéseinek és másodlagos forrásainak köszönhetően lehetővé tegye az élvonalbeli kutatásokat, valamint az áttörő technológiai innovációk megvalósítását.

Az ELI-ALPS központban a tervezett hét nagy lézerrendszerből öt már működik, amelyeket például neutronforrás-kísérletekhez használnak.

Szabó Gábor elmondta: a Szegedi Tudományegyetem és az ELI stratégiai partnerek, ami sokféle együttműködést jelent. Az ELI-ben dolgozó vezető kutatók előadásokat tartanak például a doktori programban, ajánlanak doktori diplomamunka-témát. De abba a nemzetközi programba is bekapcsolódtunk, amely öt egyetem, a müncheni, a párizsi, a portói és a szegedi között jött létre, és az ideérkező hallgatók az ELI-ben is töltenek gyakorlatot.

„Ha egy fiatal meg akarja találni Magyarországon a nemzetközi tudományos és szakmai színvonalat, akkor jöjjön Szegedre, az ELI-ALPS-hez. Ezt úgy merem mondani, mint aki Németországtól Amerikáig több helyen megfordult, és hét évet töltött külföldön” – fogalmazott Szabó Gábor. 

Szabó Gábor az ELI-ALPS vezetése mellett a mai napig tanít is, fizikát, és ő volt 2010–2018 között a Szegedi Tudományegyetem rektora. Megkérdeztük tőle, szerinte mit ad a ma emberének a fizika, miért érdemes ezt tanulni a 21. században?

Szabó Gábor úgy fogalmazott: „A fizika nem egy tantárgy, hanem egy gondolkodásmód, amely a problémamegoldásra irányul. Arra tanít meg bennünket, hogyan kell egy problémának a lényegét meglátnunk, leválasztva róla mindent, ami lényegtelen. Nem véletlen az, hogy végzett fizikushallgatóinkat az iparvállalatoktól a banki szektorig jó néhány helyen alkalmazzák.”